Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - TORJAY VALTER Hipotézisek és konkrétumok - Megjegyzések a körmendi Batthyány kastély 1884. évi hitbizományi leltárához és a kastély berendezéséről fennmaradt fotográfiákhoz

Még jobb, bár korántsem kifogástalan állapotú a III. udvari szoba, melyet két személy számára rendeztek be. A két dióágyon, éjjeliszekrényen keresztül a lavórig és éjjeliedényig mindennel el volt látva a helyiség. Ludbregből ide több bútor is került, így értékes, rézbetétes mahagóni asztal, négy, nádazott tiszafa szék, másik négy, ugyanilyen ülésű, szintén innen származó dió szék a „hibás" megjelölést kapta. Hibás a nagy, tiszafa falitükör is, viszont a kanapénál értéknövekedést állapítottak meg. Talán házaspár számára volt a szoba berendezve. Az ún. „udvari mesterszoba"felszerelése nagyrészt gyengébb állapotú dió és cseresznye bútorokból állt. Intáról került ide ugyan egy dió „fordító" asztal, de ez is hibás volt. Értéknövekedést egyedül a dió kanapénál lehet találni, amit esetleg felújítottak. Az érdektelen „kávéskonyha" után következő I. udvari, vagy „depozit" szobában valóban raktár fogadhatta a belépőt. A postakocsi kellékektől az evőeszközökig terjedő zűrzavarban egy elég értékes - 7 forint - tölgyfa szekrény volt található két üveges ajtóval - az ember akaratlanul pohárszékre gondol. Nagyobb méretű szekrényekben egyházi kellékek sorakoztak, s néhány hibás bútort is rejtett a szoba. Bár a soron következő északi vendégszoba nem volt berendezve, szép, vörös-fehér csíkos selyemfüggönyt ide is felszereltek, amiről számos helyen olvashatunk. Egy tiszafa tükör volt itt minden ékesség. A következő szobalány-szoba és mellékkamra is érdektelen: az elsőt nem lakták, a másikban vécét lehetett találni. A női öltözőszoba már elegáns berendezésű. Van itt dió kanapé tucatnyi székkel, cseresznye fali tükör, három fiókos cseresznye sublót, festmény, mahagóni asztal. A szokásos cserépkályhától eltérően itt a rövidebb ideig tartó, de gyors meleg eléréséhez vaskályhát használtak. Az északi „kerek" szoba három aranyozott akasztón függő, más szobákban is gyakran említett, rozettás dísszel ellátott függőnnyel volt ékes. Fontos említenem a kékmázas wedgwood lavórt és korsót, hiszen ezek az első, nyilvánvalóan angol luxustárgyak a berendezésben. Az éjjeliszekrénynyel is kiegészített, drága, Ludbregből hozott mahagóni ágy - 5 forint - mellé tiszafa toalettasztal járt tükörrel, dió állványos toalett-tükör, fiókos és ajtós tiszafa szekrény, dió kanapé két karszékkel és hat, kissé elöregedett székkel. Található volt még egy szintén horvátföldről hozott nagy, drága tükör és Intáról egy szalon asztal kerek lappal, oszloppal, melyből négy láb állt ki. Ez a típus mindent mérlegelve talán XIX. század első féléből való. I lasonló lehetett a helyzet a toalett asztallal is, mert ez a fiókba rejtett tükörrel ellátott típus a XVIII-XIX. század fordulóján is népszerű volt. mint a söjtöri Deák-ház. példánya is mutatja. Egy biztos: női szobáról van szó, melynek berendezésére adtak. Azt, hogy a következő, női hálószoba mennyire fontos volt, mi sem bizonyítja jobban, mint fényűző berendezése és az itt leltárba vett hercegi, réz pecsétnyomó. A nevezett bútorzat egy, az előbbinél még jobb mahagóni ágyat tartalmazott, melynek lába bronzdíszű volt - 9 forint. A tucatnyi karral ellátott bronzcsillár kerek 25 forintot kóstált, akárcsak 1870-ben. A modernebb, de már korábban is itt állt, rugózott mahagóni kanapé a négy karosszékkel és nyolc székkel alighanem az. un. „zweites Rococo" stílusában készült. 1840 előtt még nem készültek ugyanis rugós ülőbútorok, és a garnitúra 1870-nél újabb pedig nem lehetett. A mahagóni használata is tökéletesen beleillik a képbe. A neorokokó bútorok közismerten a női szobák kedves tartozékai voltak. Volt itt még sok értékes tárgy: bronz gyertyatartós mahagóni toalett asztal - 1870 óta megőrizte 10 forintos értékét -, de mahagóni a mosdóállvány, egy kisebb toalettasztal, egy bőrrel bevont asztal, egy értékes fiókos-ajtós szekrény, s több más bútor is. Egy kétajtós szekrényt mindenesetre hoztak Kanizsáról. A rozettákkal és emberfejekkel díszített függöny angol szövetből készült. A kamrában toalett, míg az I. mellékszobában néhány cseresznye bőrszék, szekrény, asztal mellett egy sérült dit) tükör árválkodott a szokásos köpőláda kíséretében. Itt nem laktak. A II. mellékszoba szerényebb berendezése viszont teljes volt. Öntöttvas kályha melegítette a cseresznye ággyal, éjjeliszekrénnyel, asztallal és négy újabb borszékkel felszerelt helyiséget. Ágyruhák, lavór és éjjeliedény tették teljessé a berendezést. A „csíkos kárpittal bevont szoba" a soron kővetkező. Itt egy nagyon értékes, kanapéból, négy zsöllyéből, valamint nyolc székből álló, ruganyoz.ott mahagóni garnitúrát lehetett találni, összesen 62 forintos értékben. A már 1870-ben is itt állt, kék selyemmel behúzott bútorok szintén neorokokók lehettek. Talán nias/ emlék volt a/ intarziázotl lapján a velencei Szt. Márk teret ábrázoló, bronzdíszes asztal, mely titkos fiókot is tartalmazott. Csillárt is találunk itt üvegdísszel, bronzból, lehetne ez is muranoi munka. Három díszes függönyfa tartotta a berendezéssel harmonizáló, kék selyem és fehér csipkefüggönyöket. A bronzírozott mahagóni asztal mellett „asztalszekrény "-[ is felállítottak, mely intarziás díszű volt, felnyitható felsővel, középen lehajló ajtóval, s belső fiókokkal. A Ludbregből érkezett bútor talán szekreter lehetett. Ugyaninnen drága, aranyozott falitükörrel is megtoldották a berendezést. A nagy társalgó igazán fényesen volt berendezve. A legutóbbi leltár óta is 12 forintra becsült mahagóni kanapét vörös-arany atlaszhuzattal kárpitozták, akárcsak a négy zsöllyét és a tizennégy széket is. Rugózást nem említenek a feljegyzések. A két, szintén mahagóni asztal közül a nagyobbik értéke elérte a 10 forintot. Hatalmas árat, 25 forintot kóstált az aranyléccel díszített, bojtos zsinórral rögzített mahagóni falitükör, de az üveggyöngyös, tizenhat karú csillár is megért 18 forintot, igaz korábbi értékéből - 20 Ft - némileg veszített. A négy darab, háromkarú bronz gyertyatartó értéke újabb 20 forint. A két ablakot aranyozott függönyfákra rögzített, sárga selyem drapéria fedte a szokásos rozettákkal és emberfej díszű bojtokkal. Itt állt még egy oldalajtókkal ellátott, játszóasztalokat rejtő tiszafa szekrény Intáról - 10 forint -, két értékes, bronzdíszű mahagóni szekrény felül fiókkal, középen lehajló ajtóval, alul két ajtóval. Lehetséges, hogy ezeket látjuk az egyik fennmaradt fotón is. E két bútor már 1870-ben is összesen 24 forintot ért. A legdrágább egységként továbbra is kerek 100 forintos értéket képviselt egy rézdíszes mahagóni vitrin, melynek üvegajtóin keresztül egy bronz Krisztus, valamint két, többféle kőből összeállított Mária és Szt. Já-