Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - NAGY-TÓTH MÁRIA A Batthyány család gyógyító nagyasszonya

ságos receptkönyvet rögzített' 64 egy összeírásban. Poppel Éva könyvtárában megtalálható volt többek között Beythe füves­könyve, Méliusz juhász Péter Herbárium-a és Frankovith Ger­gely „Hasznos és fölötte szükséges könyv "-e­5 is. Koltai András Batthyány Ádámról és könyvtáráról írt munkájában­16 felsorolja az összes orvoslással foglalkozó könyvet, melyekre örökség vagy saját gyűjtés útján tett szert - kb. 55 db-ot. Orvosok, füvesasszonyok, bábák Batthyányné udvarában Batthyányné udvari orvosa Purgollt Bálint 37 újkeresztény doktor volt, akinek neve a kor bevett gyógymódjára, a purgációra utal. Fizetését Batthyány Ferenc halála után Ádámtól kapta, ez évi 200 Ft-nak 38 felelt meg, s ezzel a tiszt­viselők között a legmagasabb járandósággal rendelkezett. Az ő feladata elsősorban a beteg családtagok kezelése volt. Ez azt jelentette, hogy nemcsak Batthyányné udvarában - Dob­rán - tevékenykedett, hanem gyakran utazott Németújvárra, Batthyány Ádámhoz is. A nagyasszony annyira meg volt elé­gedve munkájával, hogy más főúri udvarba is beajánlotta, „így az Esterházy, a Nádasdy, a Forgách csaladokban gyak­ran megfordult"? 9 Poppel Éva végrendeletében 100 tallért hagyott rá. 40 Leveleit a Magyar Országos Levéltár Batthyány missilisei 41 között találjuk meg, ló22-től kezdve. Az 1630-as években Poppel Évát érvágásokkal gyógyítot­ta, majd 1638-tól, 42 amikor a nagyasszony többet betegeske­dett, annak haláláig mellette szolgált. A másik újkeresztény orvos, aki Dobrán tevékenykedett, Purgollt Bálint veje, Jozef doktor. 13 Ő a clobrai udvarnép gyógyítását látta el. A harmadik újkeresztény orvos, Abra­ham Link" Poppel Éva szalónaki fürdőorvosaként látta el feladatát. Purgollt doktor halála után (1647), 45 ő vette át he­lyét és feladatait, de ekkor már Németújváron. Két pozsonyi orvos is megfordult Poppel Éva udvarában: Rayger Vilmos és Spindler Pál doktor. 46 Rayger a császári család tagjait gyógyította, II. Ferdinándtól ezért nemességet és birodalmi lovagi címet is kapott.' 7 Gyógyította Pázmány Pétert, és a Pálffy családnál is tevékenykedett. Pozsonyi fü­veskertje a korban igen híres volt. 48 Spindler doktor megfi­gyeléseit Rayger Vilmos fia, „Károly pozsonyi orvos gyűjtötte össze és adatta ki 1691-ben Frankfurtban": 19 Poppel Évát 1636-ban, 1638-ban és 1640-ben 50 kezelte. Tudjuk, hogy laikus gyógyítók is tevékenykedtek Poppel Éva udvarában, közülük Kincses Katalin, mint kiemelkedő orvosasszonyt, von Mekuitz-ot említi, „aki a megbetegedett gyermekek ápolását végezte"* 1 . Mellette segédkezett a dobrai papné is, valamint időről időre a bábaasszonyok és a füves­asszonyok. 32 Poppel Éva több bábával és dajkával állt kap­csolatban, akik közül egyet Nyáry Krisztinának ajánlott Bécs­be, 53 valamint leányának, Batthyány Magdolnának. A gyógynövények begyűjtésében Poppel Éva munkáját fűszedő asszonyok 54 segítették. A gyűjtött gyógynövények a padlásra - gazdag kastélyokban a ,/üllesztő-házakba' 55 ­kerültek, ahol a szárítás, tárolás, válogatás történt. 56 A gyógy­szerkészítésre előkészített - tisztítás, aprítás, rostálás, szitálás - drogok - innen „drogpadlás"- a ládafiás állványzatán il­lattal töltötték be a padlást. 57 A gyógynövényeket azután „megfelelő módon lyukacsos bőr-, vagy szellőzőzacskóban tartották, mindegyikre kicsike hatszögletű deszkadarabocs­kát akasztottak, s arra rótták fel a szer nevét, hasznát pedig külön könyvekbe jegyezték be, később a XVII. századtól fogva sokszor a kalendáriumok jegyzeteiben találjuk őket ", 58 A fü­vesasszonyok mellett vízégető mesterek 59 dolgoztak az ud­varokban. Ők végezték az úgynevezett lepárlást - desztillá­lást -, 60 amely a feldolgozás alapja volt. Ezzel a folyamattal virágvizeket, olajokat nyertek, kozmetikumokat készítettek. Fentebb már említettem, hogy Batthyány Boldizsár is foglal­kozott saját laboratóriumában desztillálással. A XVI-XVII. századi Magyarország híres kertjei között meg­találhatjuk a Batthyányak kertjei mellett még Bethlen Gáborné Károlyi Zsuzsanna erdélyi, Lorántffy Zsuzsanna sárospataki, fogarasi, az Esterházyak galántai, kismartoni, nádasi és Széchy Mária pozsonyi kertjét. 61 Sajnos, a kertek többsége a XVII. szá­zad végére elpusztult. Lorántffy Zsuzsanna kertjeiből került ki a legtöbbféle párlat: „ rizsa-, gyöngyvirág-, levendula-, fodor­menta-, pápafű-, fejérliliom-, hársfavirág-, majoránnavíz, ró­zsaecet, levendulabor". 61 A legtöbb olajat úgy állították elő, hogy olíva-, szezám vagy olcsó mandulaolaj alapanyagba be­lefőzték az illőolajat adó növényt. 63 A virágvizek, olajok elké­szítéséhez „fű- és virágvízvevő szerszámok, desztilláló lombi­kok"^ 4 álltak rendelkezésre. Nagyasszonyaink kertjeiben gyakori volt „a zsálya, levendu­la, liliom, izsóp, ruta' 6 '' A sáfrány közkedveltségnek örvendett, mert nemcsak fűszerként, hanem gyógyszerként is használhat­ták, Pistalotius a pestis elleni legjobb orvosságnak tartotta, „me­lyet euphorbiummal (kutyatejjel) keverve kellett bevenni"^ A patikákban a sáfrány mellett más, ételízesítőként használt fű­szert is tartottak, például borsot vagy gyömbért. 67 A virágoskertek mellett jelentős szerepet játszottak a főúri családoknál a méheskertek: nem csupán azért, mert jelentős jövedelemre tettek szert a méz és a viasz eladásával - ha­zánk egyik fontos kiviteli cikke volt a méz és a viasz ekkor -, 08 hanem azért is, mert nagyasszonyaink háztartásukban gyakran használták. Mézzel készítették a liktáriumokat - be­főtteket -, a méhsert, a mézes bort és a süteményeket. A gyógyító füveket és virágokat, valamint a virágvizeket méz­zel elegyítették. 69 Nagyon kedvelték nálunk a tárkonymézet, rózsamézet, a lépes és sonkolyos mézet) 0 Batthyányné kül­földön adta el a mézet és a viaszt. 71 Batthyány Boldizsár Clusius segítségével szerezte meg olyan virágok magvait, „miket a méhek különösen kedvel­nek"/ 2 A méhek kedvenc virágait Horti vagy Horkai Miklós, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna főméhészmestere 73 nevezte meg: „a méhfű- melissa -, a kakukkfű, a kömény, a menta, a hársfa "? A Batthyányné patikája A Magyar Országos Levéltárban a Batthyány család gyó­gyítással foglalkozó iratai között található a dobrai patika összeírása 1659 előttről. 75 A benne foglaltakból következtet­hetünk arra, hogy milyen gyógyfüveket ismert és tartott pa­tikájában Poppel Éva, valamint arra, hogy milyen orvosságo­kat készíthetett belőlük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom