Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - NAGY-TÓTH MÁRIA A Batthyány család gyógyító nagyasszonya
A Batthyány család rohonci és szalónaki birtokközpontjaiban 76 is működtek apotékák. Szalónakon tevékenykedett valószínűleg Poppel Éva patikáriusa, Deetriz mester. 77 Poppel Éva fia, Batthyány Ádám 1635 júniusában elkészíttette a rohonci patika összeírását. 78 Ebből tudhatjuk meg, hogy a rohonci várban volt egy helysége a patikának, melyben üres és vizekkel teli üvegeket, liktáriumoknak való csészéket, borbélynak való medencéket és vízégetéshez szükséges rézfazekat minden hozzávaló „szerszámaival" 79 találtak. Az 1683-as rohonci patika leltár fehér, zöld mázas csészéket, tányérokat, fedeles edényeket, kék, fehér, zöld mázas füles fazekakat, lábasokat, savtartókat, bokályokat, medencéket, különleges hordócskákat 80 sorol fel. Ezek fűszereket, rózsavizeket, a füles és hasas tégelyek, kancsók pedig porokat, kenőcsöket és szirupot tartalmaztak. 81 A keleti fűszerek számára négy- és hatszögletes - ónkupakkal vagy hólyagpapírral zárható - palackokat készítettek. 82 Németújváron és Dobrán - az 1659 előtti összeírás is tartalmazza - ugyanúgy voltak orvosságok elkészítéséhez szükséges eszközök, például üvegedények, „szerszámok". Orvosságok Az orvosságokat nagyasszonyaink, köztük Poppel Éva is, saját patikájukban állították elő, legtöbbször patikárius segítségével. A gyógyszerek alapanyagait saját kertjeikből szerezték be a leggyakrabban, de kereskedelem útján is szert tettek néhány alapanyagra vagy orvosságra. A gyógyszerkereskedők egyik fajtája az úgynevezett olejkár, olajhordó, aki „egyfogatú szekéren egyedül vagy 1-2 segéddel házról házra'^ járt, és a hátán hordott szekrényből árulta a maga készítette olajakat vagy varázsszereket. Külországokból méregdrágán sokfajta gyógyszert csempésztek be. 84 Kocsijaikon „füvek, gyökerek, fűszerek, boróka-, fenyőolaj, terpentin, fehérarzén, kenőcsök, tapaszok, cukor-, antimon-, ólomkészítmények. ' 83 egyaránt megtalálhatóak voltak. A gyógyszerek nagy része Bécsből került az országba, de a törökök és a velük élénk kereskedelmi összeköttetésben álló zsidók és görögök is jelentékeny mennyiséget szállítottak. 86 Batthyányné az ausztriai rokonságot is felhasználta arra, hogy orvosságokat szerezzen be. 87 Gyógynövények A XVI. század végén a magyarok legfőbb orvosságainak a fokhagyma 88 és a bor számított, 89 s idegenkedve fogadták a patikáriusok által készített szereket. Széchy Mária is méhfüves bort kért májpanaszára. 90 A bor mértéktelen fogyasztása miatt azonban több helyen hoztak szigorú intézkedéseket, 91 nem kímélve a patikáriusokat és segédeiket 92 sem. A Magyarországon termett növények mellett egyes főúri családok más országokból behozatott növényeket honosítottak meg itthon: Batthyány Boldizsár például a török szultán udvarából hozatott török rabjai segítségével virágokat. Amerika felfedezése után újabb növényekkel ismerkedhettek meg hazánk fiai: ilyen „a kína-kéreg, jalapagumó, ipekakuána, ratanhia- ésszenegagyökér, paprika, dohány, kakaó". 93 A dohányból szirupot, olajat, kenőcsöt, tapaszt készítettek, főzetét hashajtóként, bélférgek pusztítására, fekélyek kezelésére használták. 94 Az aloe kaktuszt már az arabok is vértisztító növényként ismerték, és hashajtásra használták. 97 Az ókortól kezdve a /mákat - boróka, kakukk-, béka-terjék, terjékfű - és mitridátumot a mérgek ellenszereként, 96 a mandragórát, mint erotikus, izgatószert tartották számon. 97 Az arab és a keleti orvosságok behozataláról a görögök és a zsidók 98 gondoskodtak. Svetkovics Kata ismerte a vörös füvet és olajat, a sőskavizet, a korssy-át, a rózsavizet és a rutá-t. Batthyány Boldizsár kertjeiben tulipán, jácint és nárcisz nyílott. A zsálya, levendula, liliom, izsóp, sáfrány, gyöngyvirág, fodormenta, pápafű, hársfavirág, majoránna, méhfű, kakukkfű, kömény is megtalálható volt nagyasszonyaink kertjeiben. A virágokból készített vizek közül a rutavíz a hányás, a violavíz gyomorégés ellen használt, az izsópvíz hurutot szüntetett, fülzúgást csendesített, a zsályafű aszúkórságtól szabadított, a rozmaringvíz ájulás ellen volt jó, hurutot gyógyított, s megerősítette az agyvelőt. 99 Rozmaringszeszből állt, s főként köszvény ellen használt az „aqua regináé", a „magyar királyné vize" 100 . A fogarasi kastélyban például 1632-ben tizenötféle virágvíz volt, többek közt: rózsavíz, epervíz, petrezselyemvíz, liliomvíz, hársfavirágvíz. 101 Batthyányné spárgát is termesztett, de volt úgy, hogy ismerőseitől szerezte be. 102 Hardegg Zsigmond gróftól méhvirágot és puszpángot kért. 103 Schultes Kristóf kígyósziszt, sokszor virágzó búzavirágot és „wilden magen'A küldött neki. 104 Farkas János nevű tisztje 1626. március 23-án 105 arról tájékoztatta, hogy megérkezett a tamariscus fa „három kötéssel" és a nyúlsom „egynéhány kötéssel". Gyümölcsei nagy hírnévnek örvendtek. Termesztett szilvát, muskotály-almát, dinynyét, duránci barackot, muskotály-szőlőt. 106 Férje és fia citromot küldött neki Bécsből, sőt ura még pomagránáttal 107 is meglepte. Fia egyszer naranccsal 108 ajándékozta meg. Beythe füveskönyve, Méliusz Juhász Péter Herbárium-a, amelyek fellelhetőek voltak Batthyányné könyvtárában, és Lippay János Posoni Kertbe egyaránt foglalkozik a növények, virágok gyógyító hasznával. A dobrai patika összeírásában a fent említett növények, illetve a belőlük készített különböző olajok, vizek, ecetek egyaránt megtalálhatóak. Az összeírásban szereplő orvosságok általános hasznával a Minden doktorságot csak ebből késértek"^ című kiadvány válogatott receptjeiből értesülhetünk. Az olajok között megtalálhatjuk többek között a len, a Szent János, a seorpias, a tabák - dohány -, a tűznél desztillált aszú ruta, a fehér rózsa, a bajfű, a birsalma, a szerecsendió, az Angelica, a rozmaring és az ánizs olajat. A vizek között szerepel a fodormentából, a gilisztaűző varadics^ból, a citvar-bó\ m , a fehér és a vörös rózsából, a méhfűből, a dücsőséges /«-böl - veronikából -, a levendulából, a szemvidítófűből, a kelés-fűből, a nagy-lépfűből, az izsópból, a fahajból készült víz és a vörös rózsa leve. Eceteknél a rózsa ecet és a körömvirág ecet fordul elő. Kenőcsöknél a turbolyagyökér kenőcs. Az „édességek"-nél találhatjuk a bodzamézet, a fehér üröm mézet, az ibolya és rózsa szirupot, a passaui lekvárt, a mithridat-ot lu , a vörös rózsa cukrot, a fehér kristályos cukrot" 2 . Gyümölcslevek közül az eperlevet, a citromlevet, a birsalmalevet, a szamóca vizet említi. Elkészített csipke-
