Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

építési munka helyeit nem említik a levélírók. A források ugyanígy hallgatnak Barly, Hanz és Kacz mester személyéről is. Az utóbbiról csupán az tudható, hogy ugyanebben az időben dolgozott a németújvári várban is. Batthyány I. Ferenc halála után özvegye, Swetkovics Katalin volt a családi birtokok vezetője, az ő 1575-ben bekövetkezett haláláig. Az unokaöccs Boldizsár csak ezt követően vehette át nagybátyja örökségét és kezdhette meg saját igényei alapján történő építkezését. A belső várban folyt átépítési munkák egy szakaszának befejezését jelentheti a Batthyány III. Boldizsár köréhez tartozó, nála is vendégeskedő Carolus Clusius 1578. július 5-én Bécsben kelt levele, amelyben arról értesítette őt, hogy az a festő, akit kérésére ő keresett, nem tud menni a szalónaki vár kifestesére.

126 A levél arról nem szól, hogy a jelzett kifestés mit jelentett volna. Szalónak várának egyes részeit a XVI. század utolsó negyede körül azonban mégis kifestették, amint ezt a belső vár északkeleti szárnyának földszinti, fiókos dongaboltozattal fedett terme, feltételezhetően egykori „palotája" ma is mutatja. Annak falain, illetve ablaknyílásai körül barnásvörös színekkel festett, olyan reneszánsz, növényi ornamentikus minta fut végig, amelyek a sárospataki vár Vörös-tornyának legfelső emeleti nagytermében kőből kifaragva láthatók, és amelyek nagyjából ugyanebből az időből származnak. A teremnek a belső vár kis udvarára néző ablakai is olyan későreneszánsz szalagkeretes és szemöldökpárkányos nyíláskeretek, amelyek erre a korra vallanak.

127 A belső vár első reneszánsz átépítése eszerint III. Boldizsár nevéhez fűzhető, bár annak képe később fia, II. Ferenc és unokája, I. Ádám építkezései során sokat változott. A Batthyány III. Boldizsár által folytatott építkezéseket az a levél zárja, amelyet az egyébként ismeretlen, valószínűleg kőfaragó Johann Lasänz intézett hozzá 1590. február 2-án Graz-ból és amelyben arról értesítette, küldi neki az ablakokhoz szükséges szürke követ, amelynek anyagából az ablakok kereteit náluk is készítik és amelyből a szalónaki kolostor ablakai is készültek.

128 A levélben jelzett téma arra vall, hogy valameilyen építkezés még akkor is folyt, vagy elképzelhető, hogy csak tervezték, azonban azt is jelzi, hogy a városban levő és középkori kolostorban is folyt azt megelőzően építési munka. Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései, 1599-1625 A Batthyány levéltár Szalónakra vonatkozó pénzszámadásaiban 1599-től maradtak fenn építésre vonatkozó adatok. Azokban általában uradalmi mestereknek fizetett munkabér szerepel. Köztük „az Samfahvay mez egethőnek hogy itt Zalonakon az var züghsegere az öreg kemenczewel tely mezét egethött", a szalónaki, városi Lőrinc kőművesnek és kőműves Péternek a téglaégető kemence felépítéséért, azután „az varasy lakath iartho Orbánnak hogy az el mull három eztendöben Rohonczra es ide Zalonoky varba egyet most chynalt ajthoplehet, kulchyott, lakatott, rostéit" és „vetettem zamot Zalonoky varosy Jörigh Czieglerrel hogy az uy Eöregh bastiatt az orastorony alatt megh chyerepezte". Rajta kívül számot vetett még a „zalonokyywegh iartoval", aki „Vram ő Nagsagha hazában, Azzonyom hazában, az Vraim hazában es azzamtartho házban" dolgozott. 1601-ben már cserépkályhákat rakott a szalónaki gerencsér, többek között „az kapu/ölöt való házban".

129 A számadásokat vezető uradalmi tiszttartó építési anyagra is adott ki pénzt: „hozattam Dobronok.ru... az var ziiksegherezalvasat nyolez masat"és „vettem Zalonaky varzükseghere... egy masa esharminezfuntfaggiut", valamint „zegettem az var elöt való kertéhez 40 öly követt".

m Bécsből 18 ezer zsindelyt hozatott a „Zalonaky var zükseghere"}

iX Az idézett kiadások arról tanúskodnak, hogy a várban akkor, 1599-ben már három éve folyt az építőmunka, amelynek során meszet égettek, követ fejtettek a vár előtti kerthez, a szalónaki lakatossal zárakat, azokhoz kulcsokat és lakatokat gyártattak, ablakokat üvegeztettek és az újonnan épített, a vár külső udvarának hátsó sarkán álló órástorony alatti, ma is álló bástyát cserepezték. Mindezt a sámfalvi mészégető személyén kívül szalónaki iparosok végezték: a név nélkül említett üveges, Orbán lakatgyártó, a Jörignek nevezett György cserepező és az ugyancsak szalónaki Tanizl gerencsér, aki viszont a rohonci sütőház számára készített és rakott egy cserépkályhát, akkori elnevezéssel „egy uy kályhás kemenczet". A helybeli, szalónaki mesterek mellett szerepel még a szomszédos stájer Hartbergre, akkori magyar nevén Dobronokra való kőfaragó, a Marthe Balinak, Balisnak nevezett Mathias Ballis.

132 A cserepező Jörig Czyegler "-nek l600-ban is fizettek a várban végzettekért, s mellette téglaégető kemence építéséért Kőműves Péternek és Lőrinc városi kőművesnek.

133 Abban az évben hat mázsa vasat vásároltak Hartbergben, 1601ben pedig Bécsből hozattak először 18 ezer, másodszor 64 ezer fazsindelyt. l601-ben egyébként a szalónaki gerencsér rakott kályhákat a várban, aki azonos lehetett az 1599-ben és 1600-ban említettel.

134 Ezt követően csak l608-ból maradt eddig ismert adat a várban végzett munkákról, ekkor ismét a hartbergi Matthias Ballist említik, akitől februárban kész nyíláskeret köveket hozattak.

135 A két évszázad fordutóján folytatott és lényegében az apa, III. Boldizsár által megkezdett nagy átépítés befejezését jelentheti a belső vár kerek tornyának bronzlemez tetőcsúcsa, illetve az azon megmaradt zászló évszáma és betűrövidítése: FDB/EBCPVL/lóll, amelynek feloldása: Franciscus De Batthyány / Eva Batthyány Comitissa Poppel Von Lobkovicz.

13

'' Az 1569-ben vagy akörül megindult és lói l-ig tartó átépítés során a külső vártól széles, sziklába vágott árkon belül fekvő belső vár reneszánsz formákkal épült át. Ekkor készült mai bejárata a felette emelkedő emeletes szárnnyal, amelynek helyén volt a középkori kaputorony. A bejárat mellett az addig négyszögletes, középkori öregtornyot jelenlegi, kerek formájára építették még az átépítés első szakaszában. A torony ágyúlőréses legfelső részét már a következő évszázad elején emelhették rá, s helyezték el rajta a sisakdíszt l6llben. A szűk belső udvar keleti oldalán, a toronnyal szemben átalakult a háromszintes és gótikus palotaszárny és felépült az abból kifelé nyúló bástya, benne a jelenleg már korai barokk formákat mutató kápolnával. Ebből az időből származik a külső vár délnyugati sarkában emelkedő középkori torony szintén ágyúlőréses felső része, annak tetején az órát tartalmazó felépítmény, alatta pedig az a sokszögű bástya,