Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640

talmazó épület valószínűleg a jelenleg romos nyugati szárnynyal azonosítható, alatta pincékkel, földszintjén a több helyiségből álló nagy konyhával és a kicsivel, a sütőházzal, az ugyancsak több helyiséges patikával. Emeletén volt az úr szobája és hálóháza, fürdője, a régi palota és a régi ebédlő, a kancellária, az ifjak és a leányasszonyok helyiségei, az új bibliotecha, s abban „Feles könyv", valamint a „Garádics", a lépcsőház. Az ifjak háza már a kapu felett volt. A Batthyány II. Ferenc által 1599-től építtetett, a külső várban emelkedő nyugati szárny ezek szerint derékszögben megtörve folytatódott a kapu fölé nyúló északi szárnnyal. Az összeírás a külső várban említi még az iskolaházat, a porkolábok ebédlőházát, a várbeli kis malmot, a tiszttartó házát, a lakatosét, a műhelyt, azaz „Az mív hel"-Y az ecetes házat és a plébános kamrás szállását. A felső vár felsorolt helyiségei a szabók szobái és kamrái kivételével többnyire lakatlanok voltak. Ott kiemelten szerepel a kápolna és „Az régi Bibliotecha", amelyben polcokon még akkor is könyvek sorakoztak, valamint a mellette levő kis kamra, s abban „Külömh külömbféle nyomtatáshoz való. Egy kosárral bötük. Más kosárban fa eszköz könyv nyomtatónak valo. " Azon kívül „Régi Póczok és Iskatulák, kikben bötüket tartottak", meg „Ládában nyomtatott könyvekhez való szerszám "}

u A Batthyány család a fentiek alapján a XVII. század első negyedében az 1630-ig megépült külső vári épületekbe költözött. A felső várban még 1634-ben is ott levő könyvtár arról tanúskodik, hogy annak talán a régebbi anyagát nem vitték át a nyugati és az északi szárny találkozásánál épített új „Biblíotecbá"-b'a, és ottmaradt a nyomda felszerelése is. Szalónak vára Előzmények A várat 1527-ben kapta meg Batthyány I. Ferenc a kihalt középkori birtokos, a Baumkircher család királyra visszaszállt javaiból. A Baumkircher örökösök a vár birtokbavételét azonban megakadályozták. 1537-ben évekig tartó pereskedés után a várat és tartozékait megosztották az örökösök és Batthyány között, aki azonban a neki ítélt felét csak 1541ben vehette birtokba. A másik felét 1544-ben vásárolta meg hozzá.

112 (2. kép) 2. kép. Szalónak vára a XIX. század végén A következő évben indult meg az építkezés a várban, amelynek vezetője és szervezője Batthyány I. Ferenc első felesége, alsólindvai Bánffy Katalin volt.

113 1545-ben Dániel György tiszttartó több levélben számolt be úrnőjének az ottani vashámor építéséről, működéséről és a termelt vas mennyiségéről Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az építkezéshez megérkezett a kőműves és ott van a deszka, készítik a szerszámokat is.

111 Erről az építkezésről több ma még nem ismert, feltételezhető, hogy csupán karbantartás jellegű volt, a várat az akkori igényeknek megfelelően hozták rendbe. Az 1550-es években Szalónakon gyakran lakott az unokaöccs Batthyány I. Kristóf, a várat megszerző I. Ferenc fiatalon meghalt testvérének, II. Boldizsárnak a fia, aki váltakozva itt és a muraközi Torony kastélyában élt. Neki szólt „Paullo Crabatt Vallentisch Bürger zu Zill" kőművesmesternek az a levele, amelyben kérésére megküldte neki a Fleissig-féle egykori zsinagóga tizenkét lóra való istállóvá alakításának költségvetését.

115 Feltételezhető, hogy az ott jelzett épület Szalónak városában volt. Nagyobb építkezésről 1559-től szólnak a források. Ezév augusztus közepén jelezte Batthyány I. Ferenc levelében Nádasdy Tamás nádornak, hogy a vár teljes átépítésébe kezdett. Ugyanebben a levélben értesítette arról is, hogy oda várja az esztergomi érseket, az általa újonnan emeltetett templom felszentelésére."

6 A következő esztendőben az építkezés miatt Batthyánynak át kellett költöznie Németújvárra, mert amint azt Náclasdynak írta, nem maradhat ott, ugyanis a várban bontanak és építenek.

117 Ez az építkezés nagyobb méretű változást jelenthetett a vár képében, ott addig álló középkori részletek tűnhettek el és azok helyett reneszánsz formákkal épülhettek újabbak. Folytatásáról eddig újabb adat nem került elő, feltételezhető azonban, hogy Batthyány 1566 novemberében történt haláláig befejeződött. Szalónakon 1569 tavaszán kezdődött meg az újabb építkezés. Május 23-áról maradt meg az az első levél, amelyben Boldizsárt felesége, Zrínyi Dorottya tudósította arról, hogy úgy érzi magát Szalónakon, mint a tömlöcben - írja róla a kor nagyasszonyainak krónikása, Takáts Sándor - ugyanis „a munkások mellett üldögél, s mint valami pallér, igazgatja őket'*

18

. Szeptemberben a palotaszárnyon dolgoztak a kőművesek, ahol bontották a kéményeket, azonkívül a kápolna előtt, a leányasszonyok házában, mindenütt padlóztak és az ajtókat készítették. Ebben a levélben közölték, hogy „az Mester Hanz itt nynchen", csak a legényei dolgoznak.

119 Szeptember végén kelt a helybeli Fyscher János lakatosnak Batthyány Boldizsárhoz írott, a várban folyó munkájáról szóló levele.

120 Október elején azt jelentették, hogy az asztalosok végeztek a fölső szinten, „az tárházban azpolczot mastan cinalja, az aytok regen kezök, fel is szegezte wona, de a lakatbiarto nem érkezik az ü miével", vagyis a zárakkal.

121 Napokkal később már arról számoltak be, hogy a tetőket cserepezik és zsindelyeznek.

122 A következő évben, 1570-ben kőművesek és asztalosok a helyiségek burkolatait készítették, a név szerint említett Kacz mester pedig gerendákat faragott.

123 1573 őszén az ablakokhoz üveget és ónt kértek.

12,1 1570-ben, 1573-ban és 1575-ben a Barly nevű kőműves és emberei dolgoztak a várban,

125 azonban sem az ő általa, sem a megelőző években végzett