Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
monarchia országaiban, hogy annak látható képe alapján sem építésének ideje, sem esetleges tervező építészének személye nem határozható meg, az készülhetett akár a XVII. század első negyedében is. Batthyány II. Ferenc építkezései 15951625 Ilyen előzmények után indultak meg a várban a XVI. század végén az 1590-ben elhunyt Batthyány Boldizsár fiának, Ferencnek az építkezései. A már említett, a felvezető út kanyarjában levő, nagyméretű és ötszögű bástya rövid oldalán levő második, félköríves nyílású és felvonóhidas várkapu kváderes kőkeretének zárókövén található az ovális formájú, csavart veretdíszes Batthyány-címer, felette pedig az idézett F. D. B. betűk. A címer felett szétfagyott fríz és szemöldökpárkány maradványa húzódik. A fríz jobb szélén létható a 95-ös szám, az ahhoz tartozó és előtte levő 15 ma már alig vehető ki. A töredékekből rekonstruálható 1595-ös évszám és a három betű feloldásából kiolvasható „Franciscus de Batthyány" feltétlenül annak bizonyítéka, hogy a kaput - valószínűleg a mögötte levő bástyával együtt - már az ifjú II. Ferenc, vagy az ő nevében özvegy anyja, Zrínyi Dorottya emeltette. A levéltári adatok 1599-től szólnak a németújvári várban folyó építkezésről. Azok Jobbágy János tiszttartó számadásaiban maradtak meg. 60 Ebben az esztendőben tizenhétezer fazsindelyt vásároltak, amelyet l601-ben további huszonhétezer követett. 61 A nagy tetőfelületek fedésére elegendő zsindely vásárlása önmagában is nagyméretű építési munkát jelez. 1599ben ugyanakkor szerepel a forrásokban a Péter nevű kőműves is, aki a várbeli borégető házat építette. 62 Új építkezés indítását jelenti Batthyány Ferencnek l601 májusában Rohoncról a Bécsben tartózkodó Sindly Lénáit udvari főfamiliárisához írott levele, amelyben azt kérte, hogy „Az fhundalo Mestert es az Alczot" sürgősen hozza magával. 63 Ez a bécsi fundáló, építészeti tervrajzokat, vagyis a Batthyány Ferenc által elképzelt németújvári építkezés terveit készítő mester később többször is szerepel. Az l604-ben újból Bécsben levő Sindly azt írta róla, hogy „Azfundáló mester Nagsagodnak üzente, valamikor Nagsagod érette küld, mindenkor kesz Nagsagodnak zolgalni es mingyarast Nagsagod parancsolatyara alajüni Nagsagodhoz" 64 1Ó07 májusában Sindly ismét Bécsben volt, onnét értesítette a Rohoncon időző Batthyányi, hogy a bécsi „Paumeister" hívására szívesen jön Németújvárra és jön „Meister Hansen " is. 65 A levélben jelzett Baumeister valószínűleg a tervező, azaz a fundáló mester tervrajzait megvalósító építőmesterrel volt azonos, Hansen mester személye azonban ismeretlen, lehetséges azonban, hogy ő volt a fundáló. Boros Bálint tiszttartó 1604 és l6l0 között írott, jelentés jellegű levelei téglaégetésről, kőfejtésről, fakivágásról és a kivágott szálfákból faragott gerendákról szólnak. Az utóbbiakat az ezekben az években sokat szereplő Nickli ács és legényei készítették, a melléjük rendelt szalónaki és az Örségből felhozatott paraszt ácsok segítségével. 66 Mindez nagyobb építkezés kezdésére vall, bár a családi levéltár adatai azt sajnálatos módon nem nevezik meg. 1604-től már kőművesek is dolgoztak Németújváron. Júniusban Boros Bálint arról értesítette urát, hogy megkezdték a klastromban a boltozást 67 , l609 nyarán pedig arról, hogy a bástyánál dolgoznak. Az utóbbi építésére még tavasszal adott utasítást Batthyány Ferenc németújvári várnagya, Eszéki Márton számára. Ebben hagyta meg, hogy a kőművesek és a falazáshoz használt követ fejtő, kőszegőnek nevezett mester, valamint az összes rab az alsó kapunál a bástya építésén dolgozzon, mert ott „Emelczős kaput akarok czinaltatni" 68 A levélben szereplő bástya ma is áll, egymás felett két sorban levő lőréseivel a városfalba 1544- ben vágott és ekkor, l609-ben elfalazott kapu előtt, az attól balra levő, 1672-ből származó, feliratos és évszámos jelenlegi legalsó várkapu belső oldalán pedig ott látható a Batthyány Ferenc által l609-ben készíttetett emelcsős, vagyis felvonóhídas kapu kerete. Az l607-ben Lobkovicz Poppel Évával kötött házassága után is Rohoncon élő Batthyány Ferenchez írott tiszttartói jelentésekben szereplő, az alsó kaput és az amelletti bástyát, a kápolnát és a felette levő emeletet építő Christoph, Fridrik, Friderik vagy a legtöbb esetben Frydryk és Peter néven említett kőművesek, Ludwik kőfaragó és a horpácsi kőfaragó, Nickli és Rup ács a stájerországi, gleisdorfi Thomas Weiss vállakozó kőművesmester 69 embereiként a későbbi években is a Batthyány építkezések mesterei voltak. Közülük Christoph kőművesről l6ll-ben azt jelentette Boros Bálint, hogy folyton csavarog, akkor sem volt Németújváron és rossz ember, mert csak akkor dolgozik, ha pénzt kap. 70 Frydryk kőművesről későbbi adat mondja el, hogy teljes neve Friedrich Inau volt, 71 a vele együtt éveken át Németújváron dolgozó Andre kőművesé pedig Andre Paar. 72 A név nélkül említett cserepező, a tisler, a lakatgyártó és a többi mesterember - főként a nevük említése nélküliek - az őrségi paraszt ácsokhoz hasonlóan részben a Batthyány uradalmakból származtak. l609 és loll között Friedrich Inau volt az említett legalsó kapu építője. l6l5-ben azt jelentették róla, hogy Peter kőművessel együtt elmentek Németújvárról, Friedrich valahol Sárvár körül valami templom építésén dolgozik. 73 Boros tiszttartó I6I8 tavaszán írott leveléből tűnik ki, hogy társaihoz hasonlóan ő is Thomas Weiss embere, ugyanis azt írta róla, otthon volt „Meister Thoma"-nd.\, aki nagyon beteg, csak húsvét után tud eljönni, azonban megmondta „Frydryknek mihöz kezdjen addegh".' 1 I609 szeptemberében a kőművesek ötszáz szál deszkát kértek „az klastrom boltozasahoz" 75 Az elnevezésből a városban álló, akkor már régen elhagyott ágostonos kolostor épületére lehetne következtetni - amelynek templomát protestáns imaházként használták -, azonban annak építéséről a továbbiakban nem szólnak az adatok. Ennek ellenére feltételezhető, hogy azt boltozták újra, ugyanis a vár alatti város istentiszteletei céljára azt használták, sőt a földesúri család temetkezőhelye is az volt. A mai formájában a XVII. század közepén barokk stílusban átépített templom külső oldalán található sírkövek tanúsága szerint oda temették az 1566ban elhunyt Batthyány I. Ferencet és az 1590-ben meghalt Batthyány Boldizsárt, valamint a család többi, külön sírkővel meg nem jelölt tagját is. Annál több adat maradt l6l0-től kezdve a várbeli „Zentegyhaz", azaz a kápolna újjáépítéséről és a föléje emelt terem építéséről. I6IO. július végén már ácsok dolgoztak „Az ebédlő haztulfogwa az Zentegyhazig" a tetején, 76 a kápolna terének boltozása azonban még csak ezt követően, lói l-ben
