Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - KOPPÁNY TIBOR Batthyány II. Ferenc és Poppel Éva építkezései - 1590-1640
készült. „Az kőmivesek az Zzentegyhaz botozassat el wegezlek"- jelentette Boros Bálint szeptember közepén. 77 A németújvári várkápolna jelenlegi formájában gótizáló, részletei azonban arról tanúskodnak, hogy nem teljesen középkori, feltételezhetően abból építették újjá. A gótika előírásainak megfelelően keletéit szentélyének támpillér és ablakok nélküli sokszög záródása, a külső vár nagy udvarára néző déli oldal két csúcsíves ablakának fából faragott, a középkori formáktól eltérő mérművei, a háromszakaszos keresztboltozattal fedett hajó és a kétszakaszos hálóboltozatú szentély bordás boltozatainak szokatlan megoldása alátámasztja Boros Bálint tiszttartónak a fent idézett, l6ll szeptemberében kelt jelentését. Esetleg a várkápolna építésével lehetett kapcsolatos Boros Bálintnak az a Batthyány Ferenchez I6IO. szeptember 15-én írott levele, amelyben arról értesítette, hogy a képírók számára meghozatta a festéket és a lenolajat, „de csak egyik jöt ide, az másik ide sem jöt, eg kycsyn ember". Személyére vonatkozóan az a levél tudósít, amelyet Albertus Ortelmayer festő Lakompakról küldött Poppel Évának. Ebben megírta, hogy ott dolgozik, de testvére már Németújváron van és ha érte küldenek, ő is mehetne. 78 A gótizáló részletekkel újjáépített németújvári várkápolna egyik első példája annak a későreneszánsz, manierista építészeti felfogásnak, amely a XVI-XVII. század fordulója évtizedeiben a Habsburg-monarchia országaiban és délnémet területeken számtalan helyen megtalálható. A Batthyány birtokokon gótizáló formával épült ebben az időben a szalónaki vár kápolnájának boltozata is. A Királyi Magyarországon a muraszombati Széchy-, a vépi Erdődy- és a sopronkeresztúri Nádasdy-kastély kápolnáitól az árvái vár Thurzó - kápolnáján és a késmárki vár Thököly-kápolnáján át az erdélyi Egeres Bocskay-kastélya, a marosillyei Bethlen-kastély, a szentbenedeki Keresztúry-kastély és a csíkszeredai „Mikó-vár" mutat hasonló, gótizáló részleteket, főként a kápolnák csúcsíves ablakain. 79 A kápolna és a felette húzódó, a kápolna sokszög záródásához igazodó alaprajzú terem építésével azonos időben dolgoztak a kőművesek és az ácsok az „ebédlőház" és a „pattantyúsház" kialakításán, amelyeket téglával burkoltak, valamint egy „uj ház"-nak nevezett helyiségen, amellyel kapcsolatban azt a kérdést intézték az építtető Batthyányhoz, hogy kell-e arra nagy ablak, miután a vár udvarára, „piaczára" néz és milyen legyen „Nagyságod háza" és azon is mekkora legyen az ablak. 80 Az építkezéshez hatezer cserepet és húszezer téglát gyártottak a vár alatti téglaégetőben, amelynek karbantartásáról és szakemberrel, tüzelőanyaggal való ellátásáról is beszámolnak Boros Bálint levelei. 81 I6IO161 l-ben arról is beszámolnak a levelek, hogy a horpácsi kőfaragó elkészült az ajtók és az ablakok kőkereteivel, azokat lehetne Németújvárra szállítani és arról is, hogy a kőkeretek elhelyezése után az ablakok rámáit rakja be a tisler. A lakatgyártó ugyanakkor készíti a zárakat, a gerencsérek pedig a kemencének nevezett cserépkályhákat és szükség lenne csatornakészítő mesterre is. 82 I6l2-ben a kút építésén dolgozott a kőszegőnek nevezett mester és mellette a kőművesek, kőfaragók, építették a pattantyús házat és több, szintén háznak nevezett helyiséget. 83 Az utóbbi, újnak nevezett helyiségek valószínűleg nem a középkori eredetű belső várban voltak, ugyanis I6IO körül már a külső vár nyugati oldalán ma romokban levő szárny építésén dolgoztak. Ezek a munkák még I6l4-l6l5-ben is folytak, ha nem is olyan nagy léptékben, mint azt megelőzően. Az építkezés lassabb voltára utal Batthyány Ferencnek az az 1613- év végén adott utasítása, amely szerint a bástyákról és a még tetők nélküli helyiségekről tisztítsák le a havat, hogy azok be ne ázzanak. 84 A külső vár nagy udvarának nyugati és keleti oldalán húzódó, az írott forrásokból és a meglevő romokból következtetve emeletes szárnyak építésének kora ismeretlen. Helyükön feltételezhetően már a középkor végén álltak épületek, teljes kiépítésük azonban csak a XVII. század középső évtizedeiben, Batthyány I. Ádám építkezései idején fejeződött be. I6IO körül nemcsak a várban, hanem az alatta még a középkorban kőfallal övezett városban is folyt építkezés. A kolostor templomának újraboltozásáról már szó esett. I6l0-ben az „Oskola Ház" építésén dolgoztak, amely „még nem kesz, meg tsak az egyik feliről sem syndeleztek mind meg". m Az erről szóló levelek írója, János deák feltételezhetően az iskola tanítója lehetett. A németújvári iskola azonban korábbi eredetű volt, az 1570-es években ott tanult a katonaköltő Wathay Ferenc bátyja, Pál és 1578-79-ben maga az akkor tíz esztendős Wathay Ferenc is. 86 Batthyány Ferenc egyszerre több várában és kastélyában folyó építkezéseihez az idegenből szerződtetett mesteremberek mellé saját iparosokat is akart telepíteni. Erre vall Lépes Bálint nyitrai püspökkel folytatott levelezése, amely szerint annak segítségével Csehországból igyekezett szakembereket szerezni. I6l4 nyarán Linzből, feltételezhetően az éppen ott időző királyi udvarból írta neki Lépes: „A hol kegelmed Chehet akar jószágában minden fel mester embereknek szerzenj eö Felségétől, abban nem lezzen semmi difficultas. Cziak kegelmed egy supplicatioban compraehendallia kiknek es minemű rendbely Mesterembereknek kiuanja az Chehet, en laboralok benne hogy megh szerezhessük" 87 Nem kizárt, hogy a levélben jelzettek újkeresztény iparosok lehettek. I615 után ismét felgyorsult a várban folyó építkezés. Őszszel az eltávozott Friedrich helyett új kőművest alkalmaztak, l6l7-től azonban ismét ő dolgozott segédeivel és inasával, ekkor és l6l8-ban ciszternát készítettek. Májusban Marusits Mátyás fővárnagy arról értesítette urát, hogy „most Fryderik meghozta mester Thomatul a mustraf, azaz a tervrajzot és annak nyomán kezdik építeni a lépcsőt, amelyhez a kőfaragó már hat sor fokot készített. 88 A lépcső építése l6l9-ben is folyt, helyéről szóló forrás azonban eddig nem ismert, az akár a belső, akár a külső vár valamelyik szárnyában lehetett. A belső várban jelenleg is meglevő, önálló lépcsőház, a benne levő négykarú lépcsővel származhat az I6l0-es évekből, bár az osztrák szakirodalom barokknak tartja annak ellenére, hogy az abból nyíló ajtók kőkereteinek profilozása egyértelműen reneszánsz. Az l6l5-ben kezdődő újabb építkezés során újabb mesterek tűntek fel Batthyány Ferenc szolgálatában. A családi levéltár tizenhárom olyan levelet őriz, amelynek írója a graz-i „Baumeister fohann Walter" volt. 89 A levelek egy része a stájerországi Ehrenhausenben kelt, ahol Walter mester már 1609 előtt is dolgozott. Ott az 1602 és I6O6 közötti győri főkapitány, 90
