Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - NAGY-TÓTH MÁRIA A Batthyány család gyógyító nagyasszonya
gombát, körömvirágot, nadragulyát, scomoneá-t n \ rebarbaragyökeret, földi füstöt 11 ', mastixot 115 , görög szénát - vagy horgas hüvelykű szénát -, vad sáfrányt, ópiumot, mannát" 6 , gyömbért, cubebes-t n7 , kákát, dragantot, szőlőszemet, citromot is felsorol. A rutárt, mint torokfájás és pestis elleni szert említi Lippay Posoni Kertjé-ben m . Bencze" 9 a párolásra, gőzölésre kiválóan alkalmas szerként tünteti fel a bodzavirágot, a rózsaszirmot, a fehér ürmöt, az ánizsmagot, a kénport. Ugyanitt olvashatjuk, hogy a paraszt és polgári házak levegőjének illatosítására használták a rozmaringot és a levendulát. Pápai Páriz 120 a lakás fertőtlenítésére az ürmöt, a zsályát, a rozmaringot, angelicá-í - angyalfű -, a dohánylevelet és a bazsalikomot hozza fel. A fehér és a fekete üröm nemcsak valódi orvosságnak, hanem zamatos, gyomrot gyógyító-erősítő pálinka főzésére és ízesítésére is használatos volt. 121 A zsályának a kolera, a kólika, a vérhas, a hasmenés ellen, 122 az ánizsnak, a köménynek, a fodormentának az állati és emberi felfújódás ellen, 12 " 1 a levendulának szívdobogás és fejfájás ellen 124 vették hasznát. Az angelica gyökerét asztma elleni 125 gyógyszer készítéséhez használták fel. A veronika főzete podagra ellen, kenőcse pedig sebekre használt. Pettyeni Borbély Márton, alias Gyöngyösi XVII. századi kéziratának receptjeit tette közzé dr. Kovacsics Sándor, 126 melyekből kiderül, hogy a Szent János gyökér vagy kenyér, az ánizs, a kömény, az izsóp, a zsálya, a varfű, a rebarbara, a ruta, a rozmaring, a gyömbér, a bodza, a fehér cukor kandis mind hurutra, mind fulladozásra, mind hektikára jónak bizonyultak. A dobrai patikában is feltüntetett növények közül hideglelésre a mézet, zsályát, rutát, lenmagot, sáfrányt, citromot, méhfüvet, levendulát, epret, rozmaringot, fehér ürmöt használták fel valamilyen formában. Lépfene ellen a momorticá-t 12 '', a vörös olajat, a rózsavizet, a sáfrányt, a rutát, a mézet, a lenmagot, ecetet használták. Orbánc ellen a rózsavíz, ecet, gyömbér, méz, eper szolgált, s többnyire az ásványi eredetű anyagok. A Szent Antal tüze 128 ellen a lenmagolajat, a rózsát, a rutát, ecetet, mézet és az izsópot alkalmazták. Mérgezésre jó volt a citromhéj, a földi füst, a citvar, a rebarbara, az Angelica. Kutyaharapásra, hólyagszerű daganatra, elszakadt vérerekre, hályogra, orrvérzésre bevált a ruta; álmatlanságra, bélproblémákra, szemfájásra, lázra a rózsavíz. Pestis elleni szerként használták a földi füst vizét, a fehér ürömnek virágát levelestől, az Angelica gyökerét, a rutát, a sáfrányt, ecetet és mézet. A szerecsendió a vérhas és a megfázás ellen vált be. Az izsópot a menstruációs bajok kezelésére használták, de jól jött a száraz hurut kezelésére is, akárcsak a sáfrány vagy a zsálya. Fogfájásra volt jó a szerecsendió, a méz és az izsóp. Vérbajra a bodzát és a lenmagolajat, de inkább ásványi eredetű anyagokat használtak. Hályogra kiválónak bizonyult a gyömbér is, csakúgy, mint gyomorfájásra, a szerecsendióval együtt. A ruta, zsálya, ópium, retek, méz keverékével a vérhányást szüntették meg. Dagadásra a bodza, az eperlevél, a rózsalevél, az Angelica került felhasználásra. Férges embernél gyakran használták a fehér üröm bármely formáját. A fekete ürmöt rutával és árpával keverve érvágás utáni vérmérgezés esetén alkalmazták. A görög széna, az eper a vesehomok ellen volt kiváló. Sérv ellen a földi bodza és a káka gyökere vált be. Mirigyre volt jó a levendula, az izsóp, a bodzafa - csak a zöldje - és a fehér üröm. A fehér ürmöt a „ meghidegülés" ellen is használták. Rekedtség ellen javasolták a ruta, zsálya, kömény és izsóp keverékét. Részegség ellen gombát is „bevetettek". Az ópium a mérgezésnél, a pestisnél, a vérhasnál, a dagadásnál, a vérhányásnál volt használatos. Étvágytalanságra pedig jó volt a zsálya. Állati eredetű orvosságok Állati eredetű orvosságok is nagy mennyiségben szerepelnek a kéziratokban. Fentebb szó esett arról, hogy Svetkovics Kata fagyaibogarakat küldött veszettség ellen. Bornemissza Anna patikaláclájából a következő állati és emberi eredetű orvosságok kerültek elő: klárispor, emberkoponyapor, sárkánypor, sárkányfog, szarvas szívének csontja, kígyószarv, márciusi nyúlszem, gólyazúzáról levont hártyapor és csukafogpor. 12i; Baromfitartásból Poppel Éva rengeteg tojásra tett szeit, amit a gyógyászatban szintén felhasználhatott, másik részén Bécsben adott túl. 130 Puh György értesítette 1640. március 2-án, 131 hogy a hód epéjét, mely felől asszonya érdeklődött, nem találták meg. Halastavai révén Batthyányné könnyen hozzájuthatott a csukából készült csukahájhoz, ami a dobrai patika német nyelvű összeírásában „Hechten Schmaltz"-kém szerepel. Csuka állkapcsot is tartottak, gyógyhatásúnak hitték. A minden formában elkészített szarvasagancs, nyúlháj 132 , a fekete és fehér, nagy és kicsi kígyó pora, a tojásból készült olaj, a giliszta, a vörös korall mind megtalálhatóak voltak a dobrai patikában. Ezek közül a tojást többféle betegségre, az állatok agyvelejét, belét mérgezésre, a gilisztát lépfenére, férges embernél, a csukahájat pestisre, hurutra, szarvas szarva velőjét koszos főre, a szarvas szarvát pedig mérgezés ellen használták. Ásványi eredetű anyagok Az ásványi anyagok közül a só, arany, ezüst, higany, kén, rézgálic szerepelnek leggyakrabban. 133 A terra sigillatát köszvény 134 gyógyítására használták. Batthyány Boldizsár laboratóriumában higannyal kísérletezgetett. A magyar arany, az „aurum hungaricum"és az „aqua regináé"Európában is elterjedt. 133 A patika összeírásban a fehér terpentin olaj, a gálickő, szulfát, a szublimált kén, a görög fejér - szénsavas ólom -, az alabástrom, a szurok, a borkő, a Bolus Ar menus 136 , a Terra Sigillata, a vörös, fehér és fekete viasz, 137 vörös mirha, tömjén, a kréta, a macskafekete hamu, a múmia 138 , és az antidotum - ellenméreg - szerepel. Találkozhatunk a csodabalzsammal is, melynek összetételét nem ismerjük meg. Természetesen az égetett szesz sem hiányozhatott. A Minden doktorságot csak ebből késértek című kiadvány válogatott receptjei szerint a Bolus Armenus-t hideglelésre, lépfenére, orbáncra, mérgezés ellen, fogfájásra használták. Az égett bort a lépfenére, a Szent Antal tüzére, nehézségre, hurutra, szemfájásra, hévségre. mellhártya-gyulladásra, a vérbajra, hályogra és puskalövés okozta sebre alkalmazták. A fehér vagy vörös kréta az orbánc ellen vált be. A gálickő az orbánc-
