Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - NAGY-TÓTH MÁRIA A Batthyány család gyógyító nagyasszonya
ra, elszakadt vérerekre, rothadásra, „kinek, az farka csepeg, megtesz" ellen, vérbajra, hályogra volt jó. A viasz az orbáncra, a vérbajra, izületi fájdalomra volt használatos. A tömjént orbánc, Szent Antal tüze, kutyaharapás, fogfájás, vérbaj, túrós mélyreható, rosszindulatú fekélyes - láb gyógyítására használták. A Terra Sigillata a Szent Antal tüzére, mérgezés ellen; a görög fehér 139 a Szent Antal tüzére, vérbajra, a túros lábra, izületi fájdalomra; a mirha mérgezés ellen, kutyaharapásra, pestisre, vesehomokra; a múmia mérgezésre; a terpentin kígyómarásra, vérbajra, túros lábra, izületi fájdalomra; a higany sülyre, vérbajra; a kéneső a vérbajra, túros lábra; a szurok túros lábra, vesehomokra volt használatos. Fürdők Bencze József tanulmányában 110 a fürdők három csoportját különbözteti meg: a házilag készített, a mesterséges polgári és a természetes gyógyfürdőket. Az első elkészítésénél nemcsak a gyógynövények és egyéb vegyi anyagok fontosak, hanem az elkészítés közben elmormolt varázsszavak is. A mesterséges polgári fürdők, a közfürdők „kilétei nélkül a városi és községi lakosságok tulajdonai"* 111 voltak. Podolin, Nagybánya, Felsőbánya, Győr, Esztergom, Pozsony, Nagyvárad, Pápóc, Székesfehérvár, Lőcse, Selmecbánya, Körmöcbánya és Bártfa is rendelkezett közfürdővel. A fürdőkkel azonban vigyázni kellett, hiszen járványok terjedését is elősegíthették. Járványok idején különböző intézkedésekkel korlátozták a fürdők látogatását. A természetes gyógyfürdők, ahová a kor emberei szívesen jártak el a „szklenói, vihnyei, stubnyai, balfi" 142 , a Zala megyei „hévízi u \ a rajeci, teplicfi^, bajmóci"*^ fürdők, s kedvelték a Nagyvárad melletti melegforrásokat és a budai hévizeket. 1 ' 6 Rendszerint a köszvényt, csúzt és más betegségeket kúrálták a fürdőkben, amelyek a társadalmi élet színtereivé is váltak - lásd például Wesselényi-féle összeesküvés stubnyai megbeszéléseit. A fürdők a gyógyuláshoz éppúgy hozzátartoztak a korban, mint a pihenéshez. 147 1624-ben Büki János gazdatiszt írta Batthyány Ferencnek: 1 ' 8 „Horváth Bálint uram felől gonosz hírt hallok. Igen nehezen mondják lenni. Megcsömörlött volt s immár szintén elnehezedett utána. Az szolnoki [helyesen: szalónaki]fürdőst vitték hozzá. " A Batthyány család kedvelt fürdőhelyei közé tartozott Zamlacsafürclő, Szalónak, a varasdi hévíz, Tarcsafürdő - melynek inventáriumát Kincses 1993-ban megjelent munkájában részletesen tárgyalja - és gyakran látogatták Pöstyénfürdőt is. A számunkra oly kedves Poppel Éva barátnőivel, Csákyné Wesselényi Annával és Esterházyné Nyáry Krisztinával járt fürdőkúrára, leginkább Tárcsára, de anyósával, Zrínyi Doricával 149 is szívesen ment a hévízbe. Tárcsa fürdőt ünnepélyesen 1620-ban nyitották meg. 150 Lengyel Királyság X Rajec - $ ' V P-odolin Szklabmya 9,. \w llimimin.i hpeijes V ™#Bfszlerre1»á;lrya ***H^ßle*lFf r * if»* . ' **™« S^pa.ak JWnktelC, Kassa 4^ * L> vi t S^mptt \ ) Sejinecbánya jfcrwktijvír ^f>A ^ Szícíériy \, Nógrád X .^jjL Somoskő " \ szőlős Hus/I , I'arísa . V'OH)*Vál' (Sialóni Klónak , , r v> , Buda 7> ?\ < F.csed ^\agybauya Fehérvár A t Egfiszeg , w Várasd Traíostván , * aj| Hévíz. Kopp; a^fc^ 0 Kanl/sa s^*s5«a*töíliy» jfjzlay^nia Károlvvái'os Szekszárd • Szigetvár A A ' Pécs Szolnok Szeged \ Gyula :A>-~. Várad *su7ntvo > »Toid» • A Pankota nő IT i Kolozsvár y ^ 0juiua , • V % \> V 50 100 km •LA SzendrS . Tuzla Relgrád A Knin ( t 4 Tuzla/ "• 6 Szeäidro Török Birodalom • Szarajevó Magyarországi fürdőhelyek a XVI. század végén S 1LX /• 1 Krusevác Mosztár Po/.sonv A királyi Magvarország közigazgatási központja Gyulafehérvár Erdély közigazgatási központja • Vilájetszékhely W Fürdőhely A Szandzsáks/.ckhcly # Főúri birtokközpont 0 A magyar (erdélyi) gazdasági és közigazgatásban szerepet játszó 1. ábra. Magyarországi fürdőhelyek, a XVII. század végén
