Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - BOBORY DÓRA Batthyány Boldizsár és a természettudományok. Egy kísérletező és befogadó főúr a XVI. századi Magyarországon

reprezentáción túl a könyvgyűjtemény mögött tudatos rendező elv húzódott. Batthyány a számára különösen érdekes témakörökből igyekezett a leginkább naprakész, legjelentősebb műveket beszerezni. A beszédes könyvgyűjtemény mellett levelek százai mesélnek Batthyány Boldizsárnak a természettudományok iránti kitartó érdeklődéséről. Levelezésének e szempontból legértékesebb darabjai az Elias Corvinus bécsi költővel, Johannes Homelius pettaui orvossal, és a Felician Herberstein stájer főúrral folytatott eszmecserék, melyek alaposabb elemzésére a későbbiekben még kitérünk. Carolus Clusius és a botanika Kapcsolatrendszerének egyik legfontosabb és legjobban dokumentálható eleme a Carolus Clusius botanikussal fenntartott baráti kapcsolat és együttműködés,

39 melynek nemcsak Batthyány kertjére, hanem általában a hazai botanikára is rendkívül jelentős hatása volt. Clusius már Bécsbe érkezése előtt ismert volt botanikai munkájáról, hiszen két évig Anton Fugger fiának, Johann Jákobnak a nevelője volt, akivel együtt bejárták Spanyolországot. Clusius ott végzett gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye alapvető mű lett a spanyol flóráról.'" Amikor Clusius Bécsbe jött, II. Rudolf trónra kerüléséig mint a császári kertek felügyelője működött, utána azonban elbocsátották állásából, és nagyrészt Batthyány Boldizsár támogatásával tudta csak folytatni botanizáló tevékenységét.'

1 Ebben azonban nem csak anyagilag volt Batthyánynak szerepe. Clusius egyik művében említi'

2

, hogy a főúr évente kétszer-háromszor kocsit küldetett érte Bécsbe, és meghívta vendégségbe Németújvárra, vagy a többi birtokára, és olyankor Clusiusnak alkalma volt Batthyány és udvari lelkésze, a szintén botanikus Beythe István társaságában anyagot gyűjtve járni a vidéket. A levelek tanúsága szerint együtt kirándultak Szlavóniába is. Több éves kutatómunka eredménye lett a „Pannónia" flóráját leíró egyedülálló mű, a Rariorum aliquot slirpium per Pannoniam, Austriam et quasdam provincias observatarum história

45

, melyben Clusius anekdotákban emlékezett meg patrónusáról. Különösen jelentős azonban az a kutatómunka, amelyben Clusius úttörőnek tekinthető: a gombák leírása. A botanikus azt írja, azért kezdett el az 1580-as évek eleje körül foglalkozni a gombákkal, mert látta, hogy menynyire sokfélék, és ehető fajtáik mennyire népszemek Magyarországon. Batthyány ezúttal egy festőt alkalmazott, hogy gombavizsgáló-útjaikon elkísérje őket és megörökítse a különböző fajokat. Az így született Clusius Codex

44

, mely csak a botanikus halála után került elő Leidenben, a gombákat ábrá3. kép. Carolus Clusius (1526-1609) zoló akvarellek gyűjteménye. Érdekessége, hogy az egyes táblák fölötti kézzel írott bejegyzések - a gombák magyar vagy éppen német nevei - némelyike magától Batthyánytól származnak,'

5 aki ennek tanúsága szerint nem csupán passzív szemlélő volt, hanem aktívan részt is vett a munkában. Clusius nemcsak a pannóniai flóra leírásával foglalkozott nyugat-magyarországi látogatásai során, hanem elvállalta, hogy egy kis botanikus kertet tervez Batthyány számára a szalónaki rózsakert helyére. Akkoriban még nagyon keveseknek volt szakértelemmel megépített valódi botanikus kertje, ahol a növények pusztán különlegességük, szépségük, ritkaságuk miatt kaptak helyet, nem pedig gyakorlati hasznuk - mint például a gyógynövények, termesztett növények - révén. A kis szalónaki kertben Clusius levelei alapján lehetett citromfa, korall-bokor, kerti mályva, kerti zsázsa, kakukkfű, farkasbab, borsó, rózsanád, sárga sáslilom - melyet Clusius „fedezett fel" Batthyány saját birtokán, mire a főúr ládákban vitette a szép növényt a várkertbe -, gyöngyike, és valószínűleg még sok egyéb növény - tulipán, gyöngyvirág -, melyekről konkrét bizonyíték nem maradt fenn.

46 Ezek közül nem mindegyik számít kuriózumnak. Ami igazán különleges csemege - bár akkoriban még egész biztosan nem használták étkezési célokra -, az. a paprika volt, mely egyes kutatók szerint Batthyány Boldizsár szalónaki kertjében jelent meg először Magyarországon,'" és talán a burgonya, melynek meglétére csak közvetett információk alapján következtethetünk. Clusius ugyanis egyetlen művet ajánlott Batthyány Boldizsárnak, ez pedig az Aliquot notaé

9, volt, melyben a botanikus egzotikus növényekről tudósít, melyeket Sir Francis Drake-kel való személyes találkozása során ismerhetett meg. Ebben a könyvben találjuk a burgonya első leírását is. Valószínű, hogy ez a növény - melynek szintén nem ismerték még rendkívüli tápértékét - először Clusius kertjében termett 1588-ban.'

9 Elképzelhető tehát, hogy Batthyánynak is juttatott ebből az új és különleges növényből, mivel a felsoroltak jelentős részét maga Clusius szerezte be Batthyány számára. A főúr virágok és növények iránti szenvedélye közismert lehetett, mert számtalan olyan levél maradt fenn, melyben különféle növényeket kérnek tőle.

50 Egyébként a különböző növények küldözgetése szerves része volt a korabeli kapcsolatrendszernek. Mára világossá vált, hogy éppen a gyakran laikus résztvevők révén honosodott meg egyegy új faj Európában, és jutott el egészen távoli vidékekre is. Clusius maga is barátoktól jutott hozzá az első dohány- és kávécserjéhez,

51 jóllehet a honosítás nagyon gyakran vallott kudarcot az eltérő klíma miatt. Tudunk arról, hogy már Nádasdy Tamás nádor 4. kép. Beythe István (1532-1612)