Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - HORVÁTH SÁNDOR A Batthyányak és a horvátok

tonságban, s akik házait az ellenség felgyújtotta, javaikat pedig elrabolta, Batthyány enyingi és battyáni birtokaira telepedhessenek át.

16 Batthyány 1524 végétől - de légkésőbb 1525 elejétől - birtokolja Németújvárat;

17 megkapja a rohonci és szalónaki uradalmat is, amelyeket azonban csak később vehet ténylegesen birtokba. A tömeges betelepülés 1532 után kezdődött. Batthyány ekkor Dalmáciából és Koprivnicából telepítette át jobbágyait a Rohonctól délre eső településeire.

18 A horvátok németújvári és rohonci uradalomba telepítése a legerősebben 1538 és 1545 között történt.

19 Batthyány Ferenc 1538-ban utasítja embereit, hogy a turniscsei és a gerebeni birtokáról telepítsék át jobbágyait. Batthyány Kristóf, aki ekkor a déli birtokon tartózkodik, levelet kap ez ügyben, melyben értesítik arról, hogy a menekülők elé kocsikat küldenek, amelyek aztán Németújvárra juttatják a horvátokat. 1539-ben Gerebenből - Grebenből - mintegy 30 családot indít útnak ismét Németújvárra, majd még ugyanebben az évben Zamlacából újabb - részben szlovén, részben horvát - alattvalókat telepít Vas megyei birtokaira. Egy 1547ben kelt levelében jelezi, hogy most kocsit nem küldhet értük, de csak jöjjenek nyugodtan, mert, biztosítani fog a számukra szessziókat itteni birtokain. A menekültáradat pedig tovább tart, s még a XVI. század második felében is érkeznek horvátok - többek között - a Batthyány család nyugat-magyarországi birtokaira.

20 Turekre hivatkozva Kucerová lehetségesnek tartja, azt is, hogy Lednickoba - az Erdődy-lány Batthyány Katalin idején mentek volna horvátok.

21 Az áttelepülés körülményei Batthyány Ferencnek 15l6-ban engedélye volt a Murán épített hajóhídra. A muraközi uradalom 1537-ben kapott engedélyt arra, hogy a Murán Légrád és Dubravica között hajóhidat építsen, s azon újabb menekülteket juttassanak át Horvátországból.

22 A menekülés, az áttelepedés cseppet sem volt veszély nélküli. Az új hazába költöző menekülők csoportjaira gyakran támadtak martalócok. 1540. március 18-án például horvát telepesek mintegy 600-1000 fős csoportját, amely a szlavóniai Pakrac és környékéről indult Magyarországra, Verőce - Virovitica - felé haladva támadták meg, s alig 30 ember tudott a támadásból kimenekülni. A többiek, kis vagyonkájukkal együtt a rablók prédái lettek: akik a támadókkal szemben védekeztek, azokat legyilkolták, a többieket pedig rabláncra fűzték.

23 Batthyány I. Ferenc 1559-ben arról írt Miksa főhercegnek, hogy naponta érkeznek hozzá szegény horvát családok, akik az ő birtokán akarnak letelepedni, hogy megtarthassák keresztény hitüket.

24 Kik is érkeztek a Batthyány birtokokra? A menekülők között nemcsak jobbágyok és más alávetettek voltak, hanem nemesek is érkeztek Horvátországból, illetőleg a XVI-XVII. században több horvát származású nemesről van tudomásunk. Batthyány Ferenc hűségéért 1530ban Németújvár mellett birtokot adományoz Zaychichnak: Vasnyúlfalu - ma: Hasendorf im Bgld., Ausztria - horvát neve Zaic volt. Ezért feltételezi Polány István, hogy Zaychichcsal tehát bizonyára többen jöttek, vagy Zaychich rövidesen azután maga gondoskodott horvát telepesekről.

2S 1539-ben pedig Sanko Miklós de Ragusio kapja birtokba Sóskutat. Vagyis a betelepedők között nemcsak hogy nemesek voltak, hanem még a dalmát tengerpart legdélebbi területeiről is érkeztek menekültek (menekültek?). Nizanczicz Péter rohonci madarász apja például horvát nemesként érkezett Batthyányhoz, miután a török bevette Kostajnicát, s ő apja nemesi oklevelét látva támogatta abban, hogy tanulja ki a madarászatot, így szolgáljon birtokán; szolgálataiért pedig egy egész házhelyet adott neki Rohoncon.

26 A Héricsek - György és testvére, Mihály - 1659-ben kapnak nemesi diplomát I. Lipóttól; a család 1723-tól bizonyíthatóan Nagynardán él - a legifjabb generáció tagjai napjainkban is nardai lakosok.

27 Zichy Ferenc perbe fogta a nagycsajtai Simoncsics János és Miklós nemeseket, akik Zichy szerint kisnardai erdejében épületfát vágtak.

28 Az északi és a déli telepesek eltérő típusáról Mirko Valentic írt - bár ő elsősorban az Itáliába menekülő horvátokkal kapcsolatban foglalkozott ezzel, mégis igaz ez az állítás a hozzánk érkezőkre is, ámbár ide elsősorban nem tengermellékiek jöttek. A déli, azaz tengeren inneni és a Dráván inneni telepesek társadalmi státuszában, nyelvtudásában és életminőségében is eltérés volt, amely aztán megmutatkozott a telepesek új hazájukban történő alkalmazkodásában, beilleszkedésében is. A tengermellékiek, azaz a tengeren inneniek általában tudtak olaszul is. Míg a szárazföld belsejében élő, földműveléssel foglalkozó menekültek csak horvátul beszéltek. Emiatt előbbiek könnyebben alkalmazkodtak, sőt, asszimilálódtak új környezetükben, különösen akkor, ha ez olasz nyelvi környezetet jelentett. De az olasz nyelv a latinhoz való közelsége miatt másutt is nagy segítséget jelentett.

29 A horvátokat néhány esetben papjaik is elkísérték új hazájukba. A Németújvár melletti Szentmiklós horvát plébánosa, Barazowich János javadalmait szabályozza 1559 szeptemberében Batthyány Ferenc.

30 Mesteremberek is érkeztek Horvátországból. Szombathelyen a XVI. században még egyetlen gombkötőt sem tartottak számon, ám a következő század közepétől már céhük működött a városban. Hamarosan népes céh lett a gombkötőké: a céhtagok között sok volt a horvát. Annyira, hogy a magyarul írt céhiratok mellett horvát nyelvűeket, valamint olyanokat is találunk, amelyeket magyarul kezdtek és horvátul fejeztek be. Más céhekben, más kézműves mesterségnél is találunk horvátokat. Ugyanez mondható el a papokról, szerzetesekről, de különösen a szombathelyi iskolamesterekről. A kőszegi Protocollbuchban is szerepel négy horvát iparos, akik 1589-ben polgárjogot nyernek.

31 Külön kell szólnunk az úgynevezett vlahokról. A Vlahija - horvátul -, azaz a Vlachság - az Őrség mintájára - a Rohonc környéki, a Kőszegi/Rohonci-hegység déli lejtőin található települések egy csoportjának összefoglaló neve. Eredetükről több feltevés van a tudományos szakirodalomban: Tornow a román, a szerb és az uszkok eredet bizonyításait taglalta,

32 Zef Mirdita pedig nemrég vastag monográfiában foglalta össze, ami a bizánciaktól kezdve a vlachokról tud-