Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - HORVÁTH SÁNDOR A Batthyányak és a horvátok

A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI - TUDOMÁNYOS KONFERENCIA KÖRMENDEN (2005) 45-52. OLDAL HORVÁTH SÁNDOR A BATTHYÁNYAK ÉS A HORVÁTOK Az első horvát telepedések A régióban már korábban is éltek szlávok - jelesül horvátok is. A XV. század közepétől van nyomuk. A számuk azonban elenyésző. A török pusztítás idején északnyugatra menekülő horvátok Nyugat-Magyarország mellett - ahol északon egészen Pozsony környékéig eljutottak - Morvaországban és AlsóAusztriában is jelentős számban megtelepedtek. „Emellett nyugatra menekülő hullámuk Stájerországban és - a ma szlovéniai Kranjban -, a délre távozók pedig - a tengeren túl - Itáliában (Molisében és környékén) találtak új bazára. Mai közismert nevük - grádistyei horvátok - önelnevezés. (Tulajdonképpen a „burgenlandi horvátok" tükörfordítása, és e horvátok XX. századi öntudatra ébredésének köszönhetően, az államhatárok, szabdalta borválság összetartozását lett hivatott tudatosítani a nemzeti kisebbségi csoporthoz tartozók köréhen és a környezetükben élőkben.)"

1 A horvátok a Batthyányak birtokai mellett elsősorban az Erdődy- és a Nádasdy birtokokon leltek otthonra. A horvátországi helyzet A törökök pusztítása, valamint ennek az életmód változására való hatása kitűnik a pápai legátus, Antonius Fabregues VI. Sándor pápának írt jelentéséből: az 1493- szeptember 13án kelt levélben a követ megírja többek között azt, hogy a Krbava-mezőn vereséget szenvedő horvátok nemességét vagy rabságba vitték a törökök, vagy a harcban hunytak el, egyedül Frangepánnak sikerült megmenekülnie; a megmaradt nép az erdőkbe menekült, s ott él.

2 A horvát lakosság a jobbágyság és a nemesség is - a XV. század második felében kezdett északra költözni a saját országán belül.

3 Ekkor erősödött fel a horvátok elvándorlása délre, nyugatra és északra. Az elvándorlás legnagyobb hulláma Knin (1522), Skradin (1522) és Ostrovice (1523) várának török általi elfoglalását követően jelentkezett.

4 A horvátok „országon belüli" belső vándorlásra is kényszerültek. Amikor például 1583-ban az uszkokok Senjből Zenggből - megtámadták Klis várát, hogy azt visszaszerezzék a törököktől, de e próbálkozásuk sikertelen volt, akkor a visszavonuló uszkokokkal Klis környékéről 800 bunyevác horvát ment, s telepedett le Senj közelében, például Krmpote és Kriviput településeken. E bunyevácok eredetileg Hercegovinából menekültek Klis közelébe, s a továbbvándorlást követően Senj közelében maradtak, s ott élnek napjainkban is utódaik.

5 Murát szultán hatalomra kerülése - 1574. december 12. után, aki folyamatosan támadta a horvát településeket, 1575től a horvátok Dél-Horvátországból telepednek ki jelentős számban - írta Rudolf Horvát.

6 A Battyány-birtokok Horvátországban/Szlavóniában Mohács után szinte teljesen eltűnt a régi magyar főnemesség, s megjelent egy új generáció az addig jelentéktelen kisnemesek köréből, akik többnyire különféle hadisikerek révén emelkedtek a ranglétrán, illetőleg a királynak tett különféle szolgálatikért kapott adományokkal gyarapították családi birtokukat. 1527 és 1532 között csak Magyarországon 132 adománylevélben 1142 birtokot adományoz el a király. A korábbi középnemesek - mint például a Losonczy-, az Országh-, a Báthotyés a Batthyány család - gyorsan gazdagodtak, s hamarosan az ország legtehetősebb arisztokráciáját képezték.

7 Batthyány I. Boldizsár 1494-től 1505-ig volt boszniai, avagy jajcai bán. A bánsághoz tartozott többek között Greben vára, amely a Batthyány család egyik legrégebbi és legjelentősebb szlavóniai birtoka volt: Grebent Batthyány Boldizsár 1489-tól birtokolta." Batthyány I. Ferenc részben Szlavónia és Várasd környéki birtokairól - Kristalovac, Latkovina, Vámhida, Sveti Andrija, Torcec, Újudvar, Garignica, Cesmice, Greben, valamint a Várasd környéki települések, azaz Zamlace, Beletinec, és Gajec, és Vöcin (Achyna)

9 - telepítette Nyugat-Magyarországra jobbágyait. 1543-ban a török hatátvidékről érkezett számos menekültet fogadott be németújvári uradalmában.

10 - A Batthyány birtok Papuk, Psunj és Stupcanica közötti területen volt." Ide tartozott többek között Tomasevac, Dimickovina.

12 A grebeni uradalomban található Hrascina és Remetinec mezővárosokban Batthyány Boldizsár 1518-ban feudális terheket rótt az ott élőkre: minden városi fundus - fundum integrum - után 50 dénárt kellett fizetni, amit néhány év múlva 100-ra emeltek. A polgárok helyzete ezáltal egyre hasonlóbbá vált a jobbágyokéhoz. A törökök pusztításai után a grebeni polgárok valóban jobbágyokká lettek: az 1579- évi és az 1630-1640. évi urbáriumokban Hrascina már faluként - villa - szerepel. Bár Remetinecet néha városnak nevezik, lakói azonban szintén jobbágyi adókat róttak le.

13 A grebeni uradalomban a XVI. század elején még csak néhány településen voltak inquilinusok, de 1579-ben a lakosság 22%-a, 1590-ben a 19°/o-a, 1598-ban 14%-a, míg 1630-ban 14,6%-a volt már inquilinus.

14 Tehát a zsellérek száma itt is, mint általában a horvátországi birtokokon, nőtt. Ez elsősorban a jobbágyok elszegényedésének volt a következménye. A Batthyány család a XVI. században Vas megyei birtokain élt, horvátországi birtokaikat pedig provizorok és várnagyok irányították.

15 A Batthyány-telepítés II. Lajos király 1524. május 17-én adott betelepítési privilégiumot Batthyány Ferencnek. A király pohárnoka, Batthyány azt kérte az uralkodótól, hogy azok a horvátok, akik a törököktől való félelmük miatt tovább nem élhetnek ott biz-