Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - H. VÖRÖS MÁRTA A látogatók teszik teljessé a kiállítást. A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállítás fogadtatása
dig 7%. Igazán meglepő az mit, bogy a közeli régiókból érkezettek - Dél-Dunántúl, és Közép-Dunántúl- kevesebben tudtak erre a két kérdésre válaszolni, mint például a budapestiek. Megközelítőleg 30-40% nem adott ezekre a kérdésekre „helyes" választ, míg a budapestieknek csak 20-27%-a. Ide tartozik tennészetesen az, hogy az értelmiségiek aránya a fővárosiak között volt a legmagasabb. A Budapestről érkezett látogatóink 63%-a felsőfokú iskolát végzett. Itt kell megjegyezni, hog)' az iskolai végzettség az informáltságot egyértelműen meghatározta. A felsőfokú végzettségűek 85-90%-a rendelkezett ismeretekkel a 2003- évi boldoggá avatásról, és a birtokviszonyokról, míg szakmunkásképzőt végzetteknél és érettségizetteknél ez az arány 70-77%-os. Dicséretes viszont, hogy a körmendi általános iskolásaink legalább olyan mértékben ismerik a helytörténetet, mint az egyetemet végzett egyéb látogatók, mert mindkét, az ismerteket felmérő kérdésünkre 78, illetve 91%-ban adtak helyes választ. Öt konkrét információforrást neveztünk meg válaszadóink részére, hogy jelöljék meg azt, amelyikből tudomást szereztek múzeumunkról. Ezek közül többet is megjelölhettek. Az említési gyakoriságok százalékosan a következők: - Barátoktól, ismerősöktől hallott a múzeumról 33%-uk. - Írott sajtóból 25%-uk. - Elektronikus sajtóból (TV, rádió) 15%-uk. - A szóróanyagainkból 14%-uk. - Az Internetről 11%-uk tájékozódott. (8. ábra). Végignézve ezt a számsort, megállapítható, hogy múzeumunkról való ismeretszerzés a hivatalos médiumokból nem elég hangsúlyos. A szájról szájra történő információátadás kétszer olyan hatásos, mint például a televízió, vagy a rádió. Ez utóbbi a médiafajtákat még a szórólapjaink is utolérik, noha tudjuk, hogy azok terjesztése csak szűk kört érinthet. Az írott sajtó az egyetlen, ami megközelíti a személyes kontaktus útján terjedő híreket. Ami figyelemreméltó, az az, hogy a gyermekkornak a fent felsorolt információhordozókat nagyobb arányban használják, mint a felnőttek. Ez a jelenség még inkább elgondolkodtató akkor, ha megvizsgáljuk azok összetételét, akiknek nem volt szükségük ama, hogy bárhonnan is informálódjanak, mert mindig is tudtak a múzeum létezéséről, erre irányuló ismereteik természetesek számukra. Nagy eredményként könyvelhetjük el, hogy a múzeum fél évszázados fennállása során először mondhatjuk ki, hogy meghatározott helyünk van a kulturális palettán, hiszen a megkérdezetteink 52%-a mindig is tudott a múzeum létezéséről. I la ezt az evidenciaként kezelt ismeretet összevetjük az életkori megoszlással, akkor azt tapasztaljuk, hogy: - A gyerekek 6l%-a, - A fiatal felnőttek 35%-a, - A középkorúak 5 3%-a 5. ábra. A látogatók összetétele a lakóhely távolsága szerint 6. ábra. A látogatók régiók, szerinti megoszlása 7. ábra. A látogatók megoszlása az előzetes információk, szerint 8. ábra. A látogatók előzetes információforrásai a kiállításról - Az idősek 56%-a kezelte úgy múzeumunkat, mint olyan intézményt mely természetes része tudásának. Azáltal, hogy az életkategórián belüli arányokat korábban vizsgáltuk, még az a vád sem érhet bennünket, hogy a gyerekek túlreprezentáltak a mintában. Végső soron megállapítható, hogy a gyerekek ismeretei és médiahasználati szokásai, a múzeum viszonylatában felette állnak a felnőttekének. A gyerekek ismeretei, érdeklődése a jövőnkre nézve bíztató, a felnőttek kapcsán pedig ugyanez elgondolkodtató, különösen a fiatal felnőttek esetében. A minket meglátogató körmendiek 78%-a tudott korábban a múzeum létezéséről, így elmondhatjuk, bog)' a felmérésben részt vevők közül a helyiek 22%-át új látogatóként üdvözölhettük körünkben. A látottakról vendégeinket négy témakörben kérdeztük meg: - Az intézményről, - A négy évszázadot jelképező négy Batthyányról, - A kastély egykori gyűjteményeiről, - A család, a város- és a kastélytörténetről. Végül arról faggattuk őket, hogy a látottak alapján a múzeum megtekintését ajánlja-e másoknak is. A három fő témakörre úgy válaszolhattak a megkérdezettek, hogy mint az iskolában, 1—S-ig, leosztályozhatták a látottakat és tapasztaltakat. Az osztályzatok átlagát tetszési indexként kezeltük, eszerint: - Az intézmény, tehát a múzeum tetszési indexe, ami tartalmazta a múzeum megközelíthetőségét, a múzeum tisztaságát, a tárgyak megvilágítását 9 és a tárlatvezetést 4,38 átlagpontot kapott. - A négy évszázad kiemelkedő személyiségeit bemutató rész, mely Batthyány Ádámot, Batthyány Lajost, Batthyány Fülöpöt és Batthyány Boldog Lászlót mutatta be 4,35 pontot kapott. - A történeti rész, mely az lépcsőházi ősgalériát, a családtörténetet, a várostörténetet, a kastélytörténetet, és a pusztulástörténetet mutatta be 4,25 pontot kapott.
