Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

VI. Visszatekintés A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállításra - H. VÖRÖS MÁRTA A látogatók teszik teljessé a kiállítást. A Batthyány kastély évszázados kincsei című időszaki kiállítás fogadtatása

szempontból torzította a megnyitó éjszakáján és a nyitás másnapján a kiállítást elözönlő tömeg, akiknek létszámát e kimutatásban nem vettem figyelembe.

6 A felmérésbe 500 fő került be, ez az esetszám statisztikailag érvényes reprezentatív mennyiségnek mondható," mely a következő módon oszlott meg: A válaszadók 37%-a férfi, 63%-a nő volt, amiből csupán az következik, hogy a nők válaszadási készsége lényegesen jobb, mint a férfiaké. A tapasztaltak szerint, ha házaspárok érkeztek, akkor többnyire egy, közös véleményüket tükröző kérdőívet töltöttek ki, amit rendszerint a feleség végzett el. A válaszadásokat illetően pedig, a múzeum megítélésében a nemek között nem mutatható ki semmilyen különbség. Életkori megoszlásukról fentebb már tettem említést. A felmérés szerint a legfiatalabb 11, a legidősebb látgatónk 83 éves volt. Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az. életkor megoszlását, kategóriákba rendeztük a megkérdezetteket, úgy, hogy lehetőleg azonos számban legyenek képviselve az egyes besorolásokban - 25-25%-os megoszlásban -, hogy a további torzításokat elkerüljük. így kaptunk négy! életkori csoportot, melyeket a következőképpen neveztünk el: - I. a gyermekkornak kategóriája, akik közé 11 és 17 év közöttiek kerültek. - II. a fiatal felnőttek csoportja, ők a 18 és 36 év közöttiek. - III. a középkorúaké, ők a 37 és 57 év közöttiek. - IV. pedig, az idősek kategóriája, ők az 58 és 83 év közöttiek. Iskolai végzettség (2. ábra) szerint a válaszadók: - 30%-a 8 általánost végzett, illetve most végzi azt, - 3%-a szakmunkásképzőt végzett, - 26%-a érettségizett, - 38%-uk pedig felsőfokú végzettségű volt. Azzal együtt, hogy az iskolás gyerekek túlreprezentáltak a mintában, a tipikus múzeumlátogatónk mégis a legalább érettségizett vagy felsőfokú végzettséggel bíró felnőtt. Foglakozás szerinti megoszlásukról (3. ábra) a legjellemzőbbek az alábbiak: - Diák volt a látogatók 34%-a, amiből következik, hogy azokat is a diákok közé soroltuk, akik középiskolába, vagy felsőoktatási intézménybe járnak.

8 - Adminisztratív alkalmazott, köztisztviselő, egyéb közalkalmazott volt 11%-uk. - Diplomás, tanár, orvos, kutató, stb. 20%-uk volt. - Nyugdíjas volt a megkérdezettek 22%-a. - A csak statisztikailag értelmezhető maradék 13% tovább bontható ugyan, de új, jelentős információval nem bír. A viszonylag magas diák és nyugdíjas arány a csoportos látogatásszervezéssel magyarázható. Ez a két foglalkozási és életkori csoport egyébként a csoportos látogatók jellemzői az élet más területén is. A családi látogatás (4. ábra), mint múzeumlátogatási mód - ahogyan azt jelen vizsgálatunk is igazolja -, az úgynevezett önálló egzisztenciával bírók, sajátja. J. ábra. A múzeum látogatottsága a hét öt napján 2. ábra. A látogatók iskolai végzettség szerinti megoszlása 3. ábra. A múzeum látogatóinak foglalkozás szerinti összetétele 4. ábra. A látogatók megoszlása a látogatás módja szerint Ami látogatóinkról feltétlenül megemlítendő, hogy 23%-uk, 1/4-ük helyi lakos, Körmenden él. 77%-uk, 2/3-uk nem itt lakik, vagyis nagyrészük alkalmat talált arra, hogy megtekintse kiállításunkat. E többség 56%-a 50 km-en belülről jött, tehát számukra nem volt nagy utazás, de 32%-uk 100 km-en túlról érkezett. 200 km-nél nagyobb távolságról utazott ide az összes látogatók több mint 23%-a, 1/4-e, akik - feltételezhetően legalább egy vendégéjszakát is eltöltöttek városunkban, vagy környékén (5. ábra). Ha abból a szempontból vizsgáljuk ez utóbbi adatsort, hogy mekkora múzeumunk vonzáskörzete, akkor említésre méltó az, hogy hírünk a dél-alföldi régióig is eljutott. Onnan származott ugyanis a látogatók 3%-a, sőt külföldről jött a 1%-uk. A teljes látogatói statisztika alapján egyébként 78 külföldi látogatónk volt, ami, ha az alapsokaságot nézzük: 1,2%. Megállapítható, hogy vonzáskörzetünk elsősorban a nyugat-dunántúli régióra terjed ki, innen jött a látogatók. 64%-a. Nem elhanyagolható ugyanakkor, hogy a fővárosból és környékéről került ki az idelátogatók 16%-a (6. ábra). Egy kulturális intézmény szempontjából nem mellékes az a körülmény, hogy mennyit és mit tudnak róla azok, akik meglátogatják. Ezt két kérdéssel próbáltuk felmérni úgy, hogy igyekeztünk a vizsgáztatás látszatát is elkerülni. Ezért csak annyit kérdeztünk meg - bár a kiállítás szempontjából ez igen lényeges volt -, hogy a boldoggá avatásról (2003) és a családi birtoklásról tudtak-e azelőtt, hogy ide jöttek volna. Dr. Battliyány-Strattmann László boldoggá avatásáról tudott a megkérdezettek 77%-a, anól pedig, hogy Könnend és vidéke a Batthyányak birtoka volt korábban, 83%-uk. (7. ábra) Ezek az arányok akár hízelgőek is lehetnek, azonban nézzük meg, hogy ez miként oszlik meg! Feltételezzük, hogy a környékbeliek ismerik szűkebb pátriájuk történelmét, míg a távolról érkezőktől ezt nem várjuk feltétlenül el. Lakóhely szerinti megoszlásban a körmendiek közül 3% nem tudott a boldoggá avatásról, 1% pedig arról sem, hogy a vidék családi birtok volt. A megyei lakosok közül 13% nem tudott a boldoggá avatásról, a családi birtokról pe-