Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SZIKRA ÉVA A körmendi várkastély parkjának jelentősége
- Liliodendron tulipifera - tulipánfa - Gymnocladus dioicus - amerikai vasfa - Catalpa bignonioides - szivarfa - Caloceldrus decurrens - gyantás cédrus - Pinus strobus - simafenyő - Taxus baccata - tiszafa - Taxodium distichum - mocsári fenyő A park története A park története szorosan kapcsolódik a várkastély, valamint a tulajdonos családok, elsősorban a Batthyányak történetéhez. Jelenlegi ismereteink szerint a várkastély építése a XV. század közepére datálható. Egy későbbi, 1560-as említés szerint Körmend erődített földesúri mezőváros, sarkán várkastéllyal, amely palánkkal és széles vizesárokkal körülvett belső várból, árokkal és sövénykerítéssel körülvett külső várból állt. Ebben az időben a Rábáig pusztító török hódítók ellen emelt végvár volt. A mai kastélypark nyomainak megjelenése a XVII. század első évtizedeire tehető, amikor is több tulajdonosváltás után 1605-ban Batthyány II. Ferenc vette meg a birtokot. Ismert a Batthyányak meghatározó szerepe a XVI. század második felétől a magyar díszkertkultúrában, és tudjuk, hogy a Nádasdy családdal együtt ők voltak a korszak legfontosabb pártfogói tudományos életünknek. A három részre szakadt országban Szalónak, Körmend, Németújvár, illetve Sárvár nemcsak a magyar, de a külföldi tudományos élettel is kapcsolatot tartó kulturális központok voltak; Batthyány Boldizsár németújvári várában a korszak kiváló természettudósai is megfordultak, mint Beythe István és András, valamint Clusius, a nemzetközi hírű botanikus is, aki elsősorban florisztikai kutatásokat végzett itt. Tudomásunk van arról is, hogy szalónaki kertjük terveit is Clusius készítette. 11 Egy 1620-as tiszttartói jelentés tesz először említést a körmendi kastélyhoz tartozó várkertről, mely a városi kertekhez hasonlóan, és a korábbi időknek megfelelően még kívül volt a várárkon. Ez a kert 2 holdnyi, elsősorban zöldséges kert volt, melyet léckerítés vett körül, és külön kertész gondozta. A földesúr gyümölcsöskertjében, a mai kastélypark helyén a XVII. században alma-, körte- és szilvafák között méhkasok álltak, a sétányokat szőlőlugasokkal futtatták be. Mellette a veteményeskertben hüvelyeseket termesztettek a vár konyhája számára. A vártól északkeletre volt a Batthyányak majorja, ahol a majorosházhoz sütőház, kamrák, pajták, istállók tartoztak. Az uraság földjeit a jobbágyok robotban, saját eszközeikkel művelték, melyre a kevés számú munkaeszközből és vonóállatból lehet következtetni. A körmendi határban nem termett szőlő, így a város kocsmájába a Batthyányak egyéb birtokairól hozták a bort, melynek kiméréséből származott legnagyobb jövedelmük ezen a birtokon. 12 Egy 1667-ből fennmaradt várostérkép alapján elsősorban a város, illetve a vár védelmi rendszeréről kaphatunk képet. A Batthyány levéltár gazdagságának köszönhetően rengeteg információ áll rendelkezésre a kertre vonatkozóan. A fennmaradt térképábrázolások, illetve levéltári utalások alapján több periódust lehet elkülöníteni a kert történetében, mely szorosan kapcsolódik egy-egy, a birtokot átvevő új családtag építkezéseihez, illetve a kor divatjához. A kastélypark története 1709 és 1730 között A Rákóczi szabadságharc utáni - Strattmann Eleonóra nevéhez fűződő - újjáépítés 1709-ben indult, de valószínűleg 1718-ra már a kert is készen volt. Bombarclius 1718-ban, Bécsben megjelent országleírásában kertes, kellemes kastélynak írja le. A barokk kastély megépítését megelőző időből fennmaradt egy, a kertre vonatkozóan is értékes adatokat tartalmazó 1724es várostérkép, valamint egy 1729-ben keltezett részletes körmendi növényleltár. Az 1724-es várostérkép alapján elmondhatjuk, hogy a kastélypark már majdnem elérte a mai kiterjedését, rendszere azonban még sokkal egyszerűbb volt, növényzete jóval gyérebb, ritkább lehetett. Az akkor még vizesárokkal körülvett kastélytól keletre, az árok külső oldalán terült el a park, amelynek középső részén kis méretű barokk kertet találunk, nagyjából 70-80 méter széles, és 200 méter hosszú lehetett, ezt körben fasor övezte. Ezt az épülettel szervesen össze nem függő kertet az 1710-es években, a várkastély helyreállításával egyidejűleg építhették a korábbi gyümölcsös és zöldséges kert helyén. 13 A kert főtengelye a kastély középvonalában, nyugat-keleti irányban húzódott, erre szervezték a barokk partért, aminek részleteit a térkép nem jelöli. A parkot két főtengellyel négyfelé osztották, majd mindegyiket megátlózva tovább bontották. Az utak találkozásánál kör alakú térséget alakítottak ki - ahol a kor ízlése szerint nyilván szobrok, vázák, esetleg vízmedencék - szökőkutak - lehettek. 1. kép. (XXVIII. tábla 2. kép) Körmend 1724-es várostérképe. Részlet.