Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - ERDÉLYI ERIKA - KOPPÁNY ANDRÁS A körmendi Batthyány kastély Narancsházának kutatása
ERDÉLYI ERIKA - KOPPÁNY ANDRÁS A KÖRMENDI BATTHYÁNY KASTÉLY NARANCSHÁZÁNAK KUTATÁSA A körmendi Batthyány-Strattmann kastély északi melléképületei, az egykori narancsházak, a XVIII. század 30-as, 40es éveitől fokozatosan felépült barokk kastélyegyüttes részét képezik. Az épületek falkutatására, és környezetük régészeti feltárására 2003-2004 során került sor. A kutatást követően 2003-ban helyreállítási terv, majd 2004-ben az egész épületegyüttesről programterv' készült. Az alábbi beszámoló előbb a helyszíni és levéltári kutatás alapján az épület történetét foglalja össze - Koppány András régész -, majd az elkészült tervek alapján a lehetséges helyreállításokat ismerteti - Erdélyi Erika építészmérnök. Maguk a narancsházak jelenleg kívülről egyemeletes, dór jellegű lábazatú és fejezetű falpillérek által tagolt, és a háromrészes zárópárkány fölött attikafallal lezárt homlokzatú épületek. A kilenc tengelyes, vízszintes sávozású, klasszicista homlokzaton a földszinten valóságos, az emeleten vakablakok találhatók. Ez az architektúra oldalt is befordul, majd a déli homlokzat két szélén egy-egy tengely szélességben emeletes álrizalitot alkot, melyek között az épület külső architektúráját megismétlő magas kerítés található (3. és 4. kép). Az írott források közül már 1729-ből ismert egy növényleltár, amely ananászt, fikuszt és több „egzotikus" növényt is felsorol. 1 Bél Mátyás 1740 körüli leírásában szintén 2 szerepel narancsház, és 1757-ben növények melegházban való termesztéséről is szó esik. 3 1766-ban két üvegházat említenek. ' A kastély főépületén és környezetében végzett építési tevékenységről 1772-1773-ból maradtak fenn elszámolások, amelyekben más épületek mellett narancsházról is megemlékeznek. 3 1799-ben Francz Vojta, az uradalom Építési Hivatalának akkori vezetője, aki 1798 óta állt a Batthyányak szolgálatában, több jelentésében is beszámol egy üvegház/narancsház építéséről, melyet 1803-ban vakolnak, azaz akkorra készül el. 6 Erről az építkezésről nemcsak írott források szólnak, hanem két kisméretű tervrajz is 1802-ből, melyek közül az egyiken egy alaprajzi vázlat és egy tengely szélességben készített homlokzati terv látható 03- kép). Ez utóbbi megegyezik a ma is meglevő, fentebb leírt architektúrával. A homlokzat kialakítására vonatkozóan érdekes részlet figyelhető meg egy XVIII. század végi építészettel foglalkozó tankönyv ábráján. Az. 1776-ban megjelent „Anleitung zur bürgerlichen Baukunst" 7 egyik képtáblájának jobb alsó sarkában egy olyan homlokzatpár tengelynyi részlete jelenik meg, amely szinte teljesen azonos az északi melléképületek külső homlokzati megjelenítésével. (14. kép) Az épületek madártávlati képét megtalálhatjuk egy 1826-os céhlevélen 8 , amelyen az egész kastélyegyüttest ábrázolták. A helyszíni kutatás során világossá vált, hogy a ma is álló épület teljes egészében ezzel a XVIII. század végi, XIX. század legeleji épülettel azonosítható. A korábbi épületeknek csak nyomait találtuk meg, és további régészeti feltárásnak kell tisztáznia azok alaprajzi rendszerét. A két fennálló épület között, a kastélyegyüttes tengelyvonalára merőlegesen húzott kutatóárokban feltártuk egy XVIII. század első felére datálható épület nyomait, valamint az egykori kerti út többszörösen megújított járószintjeit. (1. kép) Az épületmaradvány téglafalát vágja az 1803-ra felépített nyugati üvegház fala. A falmaradványok alatt az egykori mocsaras környezet vaskos szerves iszapja fekszik. A falak építési rétegének omladékából XVIII. század eleji konyhai kerámiák, a bontási törmelékből ezek felett pedig későbbi, a XIX. század legelejére jól datálható fehér mázú kék festéssel díszített tányérok és edények töredékei kerültek elő. Az árokban talált észak-déli és kelet-nyugati rövid falszakaszok alapján az alaprajz nem határozható meg. Az egykori kerti út kavicsozott szintjei agyagrétegeken, illetve bontási törmelékek elplanírozott rétegein feküdtek. A keleti narancsház pincéjében is előkerült egy korábbi épület maradványa, amelynek megmaradt néhány sornyi téglafalát szintén vágja a fennálló épület alapfala. Ez az épület nyugat-keleti hossztengelyű, sarkán egykor sarokpillér állt (2. kép). Az épület teljes kiterjedésének meghatározásához további régészeti kutatás szükséges. Mint láthatjuk, a feltárások során előkerült részletek igazolják, hogy a területen a jelenleg is elhelyezkedő épületeknél korábbiak is álltak, s ezeket nagy valószínűséggel azonosíthatjuk az írott forrásokból ismert épületek valamelyikével. Az 1803-ra elkészült két, részleteiben még ma is álló épület kutatásához komoly segítséget nyújtottak azok a képi források, rajzok és vázlatok, melyek az uradalom Építési Hivatalának iratai között találhatóak, és az épületeken végrehajtott későbbi átalakításokat dokumentálják. Az épületek első periódusáról a legteljesebb képet két, 1844-ben Harangozó János uradalmi mérnök által készített felmérés és terv adja (15-16. kép). Mindkét rajzon a nyugati épület alaprajza látható. A meglévő állapot felmérése 9 alapján, 1844-ben a nyugati narancsház déli fele két részre oszlott: nyugaton melegházra, keleten üvegházra; a rajzokon látható leírás szerint. Mindkét épületrészt délről a homlokzat teljes szélességében faszerkezetes üvegfal határolta. Északi felének nyugati részén kétszintes épület állt, keleten pedig egy zárt udvar. A nyugati kiszolgáló épület részeként a melegháztól északra lépcsőház, árnyékszék és fűtőfolyosó helyezkedett el. Az üvegháznak nevezett rész északi felén ugyancsak fűtőfolyosó található. A két folyosó találkozásánál a rajz lépcsőket ábrázol. Ennek az épületnek az átalakítását - második periódusát - ábrázolja az 1844-es ten-. 10 Ekkor beépítik az északi udvart, keleti felében lakást alakítanak ki, míg az udvarnak a meglevő épület felőli részén játszószoba készül. Ezzel együtt átalakítják a meglevő nyugati épületet is, emeleti részét lebontják, és földszintjén biliárd szobát alakítanak ki. Hasonló átalakítás történik a keleti épületben is, jóllehet erről 1844-ből nem maradt fenn ábrázolás. Az épület keleti felének padlásán, az északi és keleti falon, azonban olyan
