Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben
19. kép. (IX. tábla I. kép) II. József gyermekkori játékai, XVIII. század Ezen gyermekjáték II. fózsef császár tulajdonát képezte. Időkor XVIIIszázad ' 80 (19. kép) A Körmenden őrzött, művelődéstörténetileg becses értékű gyermekjáték nem lett a háborús pusztítás áldozata. A ma Bécsben őrzött relikviát „A Batthyányak évszázadai" (2005) című időszaki kiállításunkon is bemutattuk. 81 Ugyancsak a III. emeleti manzárd szinten, a személyzeti lépcső melletti déli főhomlokzat mögötti lezárt, kétablakos szobában, az egykori színházterem - díszterem bővítésekor megmaradt - egy légterű termében őrizték a híres fegyveres nyereggyűjteményt. Gróf Batthyány László szerint az 1920as években, mikor dr. Batthyány-Strattmann László kezelte a németújvári Batthyány Fülöp Jundációt"- alapítványt -, sok minden került át Körmendre, többek között a ma is itt látható ágyú, melyet aztán nagybátyja vitetett fel díszként az erkélyre. A családi hagyomány szerint Batthyány Ödön halála után a kastély értékei megfogyatkoztak, alig maradt valami a hitbizományi tárgyakból, mire Batthyány-Strattmann I. László ideköltözött. A bútorok egy része a manzárd nyugati felébe került, míg a fegyverraktár az említett, „díszterem fölötti nagy terembe volt rakva" w- Járt ugyan a fegyvertárban - „ami tulajdonképpen raktár volt" - fiatal korában, ahol akkor elég nagy összevisszaság uralkodott, de egyenként nem emlékezik az itt elhelyezett sok-sok fegyverre. Egy „koffert" azonban megcsodált, melyben, mint mondta: „a mohácsi vészből származó tábori gyógyszertár volt". Látta a híres „elefántcsont nyerget «üvegbura» alatt. " Arra is emlékezett, mikor József főherceg «officiälxs» vizitbe, mint altábornagy látogatási tett Körmendre 1943-ban. Nem tudom előbb hogy' volt, szépen, vagy nem szépen rakva, akkor azonban erre az alkalomra annak aztán különlegesen szépen helyezték el a fegyvereket. ' 83 Bogya Borbála is hasonlóan vélekedett a fegyvertárról. Azt állította, hogy „először össze-vissza voltak a fegyverek, de mikor fózseffőherceg itt volt vendégségben, akkor Szombathelyről [?] jött két férfi és azok rakták rendbe. Gyönyörűen ki voltak rakva a fegyverek a falra. Ott volt török zászló, «harem sâtor», görbe török kardok, török lófarkas zászlók, rengeteg puska, meg a két nyereg. Az elefántcsont nyereg, meg a másik, ami rubintokkal volt kirakva." 81 A gyűjteményt emlékezete szerint 1945 februárjáig nem vitték el, pedig a front közeledtével már több hónappal előtte a hercegi család teherautó szám szállította el az értékeit. A X3X. század végén és a XX. század első évtizedében a kor divatját követve a már megismert fényképfelvétel tanúsága szerint a díszlépcsőházat a millenniumi és az 1912. évi vasvármegyei műtörténeti kiállításon megismert fegyverekkel, zászlókkal, vértekkel, soclronyingekkel, ágyúmintákkal, az ősök és uralkodók képeivel díszítették. Batthyány Ödön herceg halálát követően ez a kép megváltozott, a kastély neobarokk stílusban való belső átformálása a régimódi fegyverarzenállal való dekorációt lehetetlenné tette. így azok mind egy szálig lakat alá, a padláshoz közeli manzárdra, a szolgálati lépcső melletti egykori színházterem megmaradt kétablakos termébe, a muzeálisnak ítélt tárgyakkal egy szintre kerültek. Míg Batthyány Fülöp halálát követően felvett 1870. évi hitbizományi leltár még csak 318 db fegyvert vesz tételesen számba, addig az 1915. évi már 980 tétel alatt 1070 darabról tudósít. 85 A fegyvertár jelentős gyarapodása tehát Batthyány Ödön hercegsége alatt következett be. Ez a szám 1915-ben és 1932-ben már lényegesen nem változik, a felvett leltárak kis eltéréssel teljesen azonosak. A háború, a kastély orosz katonai megszállása a fegyvertárban viszont igen tetemes károkat okozott, de még így is a teljes gyűjtemény több mint fele megmenekült. 596 db - jórészt sérült - fegyver, és 54 egyéb tárgy - pecsétnyomó, óntányér, pénzverőtő - került 1948-ban letétként a Magyar Nemzeti Múzeumba. 86 A gyűjteményben lévő 365 db puska közül 359 db (98%), a 134 db pisztoly közül 37 db (28%), a 140 db kardból viszont egyetlen egy sem maradt. A 35 db ágyúmodellből - melynek egy részét egy korabeli fényképen a kastély díszlépcsőjének kőkorlátján láthattunk - 25 db (70%) vészelte át a fosztogatást. 87 A különösen híres, 26 darabból álló nyereggyűjteményből az elefántcsont faragású Zsigmond-kori nyergen kívül 14 (50%) maradt meg - elég rossz állapotban -, míg a 17 db nyeregtakaróból csupán 2 (12%) került be a Nemzeti Múzeumba. Az 1884. évi hitbizományi leltárban a III. emeleti „Színházban " tucatnyi sátor közül az 1951. szám alatt „1 töröktől elfoglalt török tábori sátor", az 1952. szám alatt „1 török tábori sátor", az 1953. szám alatt pedig, „1 török tábori sátor Szolimán név alatt ismeretes" felsorolás olvasható. Ezek közül Szendrei katalógusában kettő, az 1912. évi műtörténeti tárlatról készített fényképen pedig egy látható is volt. Ezek közül 1945. végére egy sem maradt. 88 A Batthyány fegyvergyűjtemény értékeiről két kiállítási katalógus (1896, 1912) 89 , egy könyv 90 és számtalan kisebb írás 91 is számot adott. A két világháború között viszont csupán egyszer, 1943 májusában József főherceg látogatása alkalmával tárták - akkor is csak - a főrangú látogatók szeme elé. A helyi sajtó e szavakkal számol be a neves vendégek fogadásáról: ,,Szombathelyről szoborleleplezés után érkeztek különvonattal Körmendre, ahol dr. Kevey István főszolgabíró fogadta díszmagyarba öltözött kislányok koszorújával. Vele érkezett hg. Batthyány László, aki szintén Szombathelyen volt az avatáson gr. Batthyány Zsigmonddal és Józseffel együtt. Vendégek, még Ferenc bajor királyi herceg, báró Urbán Gáspár Szolnok megyei főispán, dr. Imrédy Kálmán MAV elnök-vezérigazgató, dr. Makkos Olivér államtitkár, dr. Szinte fános MAV elnökh.,
