Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben
rabban Batmyány-Strattmann II. László és felesége hálószobája, illetve 1942-től az értékes porcelántárgyak raktára lehetett." Farkas József úgy tudja, hogy apósa azért lett az 1930-as évek közepétől Batthyány László „udvari fényképésze", mert azon túl, hogy közel egykoniak voltak, mindketten nagyon szerettek sakkozni. Nem egy alkalommal fordult elő, hogy a herceg magához hívatta, és napestig elsakkoztak, de közben szó került a fotózásról is, miközben ellátta őt szakmai tanácsokkal. Cserébe a hercegtől egy speciális képszél vágót kapott ajándékba. A családi emlékezet szerint Tóth Kálmánt minden jelesebb eseményre meghívták, hogy fényképeket készítsen. Volt egy bécsi gyártmányú „Reinhof márkájú gépe, mellyel gyakran fotózott, de használt egy összecsukható kis lemezes fényképezőgépet is, általában ezt vitte magával. „A szemével dolgozott, nem használt még magnéziumot. "Az idők során a Deák utcai műhelyben felhalmozott nagy mennyiségű üvegnegatív a háboni után csaknem mind megsemmisült. 58 A hercegnői szobából nyíló szalonban Batthyány Károly (1698-1772) tábornagyi pálcájával, 1764-ben kapott hercegi címerével, aranygyapjas rend „colonéjával" díszített, a XVIII. század második feléből származó nagyméretű, a rómaiak és a dákok küzdelmeit ábrázoló négy darab hatalmas gobelin volt látható. 59 A fennmaradt archív felvételek tanúsága szerint a reprezentatív termekben, csakúgy, mint a díszteremben falikarok és kristálycsillárok biztosították a fényt és a reprezentációt. Ezek a csillárok már a XLX. század végén készült, nyomtatásban is megjelent fényképfelvételen is tanulmányozhatók. 6 " Gróf Batthyány László szerint a díszterem baloldali ajtajából nyíló szoba nagyon szép volt, melynek minden falán egy-egy hatalmas gobelin függött. 61 Németh József is megemlítette, hogy a díszterem után az első a gobelin szoba volt, ahol ..római harcosoknak, lovasoknak hatalmas gobelinjei voltak") 1 Ez a szalon, mely herceg Batthyány-Strattmann II. László idejében is érintetlen volt még, emlékei szerint nagyon szépen be is volt rendezve. Ekkor itt „pár szép képen kívül márvány asztal, körülötte aranyozott fehér székek, voltak, s ezt használták is, ott le is lehetett ülni". Azonban ez a berendezés nem régen kerülhetett ide, mert a XIX. század végén a gobelinek nem itt, hanem a II. emelet északnyugati termeiben a kápolna előtti szobákban voltak. Az 1898-ban kiadott Vasvármegye című kötet lapjain is ábrázolt, képekkel zsúfolt „kis társalgó terem" melletti „kék mellékszobában" összeírt „három fali 15. kép. (XIX. tábla 2. kép) A könyvtár ablak feletti neobarokk stukkódísze, 1920-as évek eleje kobelin szőnyeg Müthologia részleteket ábrázolva hercegi címerrel 30 Ft-ot ért", míg előtte a .Milliard szobában egy nagy fali gobelin szőnyeg hercegi címerrel 50 Ft-ra becsültetett. ' 63 Ez a kiragadott részlet is azt bizonyítja, hogy a kastélyt nemcsak gyakran átépítették, de át is rendezték a hercegi cím birtokosai. A díszterem mögött lévő hercegi szalonokból nyíló közösségi tereket még dr. Batthyány-Strattmann László idejében alakították ki. Gróf Batthyány László elmondása szerint nem anynyira a herceg, hanem inkább felesége, Coreth Mária grófnő ízlésvilágát tükrözte a kastély reprezentatív tereinek kialakítása. Példa erre a finom vonalú és színvilágú neobarokk stukkódíszek alkalmazása, (15. kép) a festmények elhelyezésének körültekintő kiválasztása. Bogya Borbála, aki 1938-1945. években munkavégzés közben gyakran járt a különleges textilképekkel borított falak között, így emlékezik: „a gobelin terem nagy volt. Ha beléptünk, a szobába, akkor azt láttuk, hogy a hatalmas gobelinek a plafontól a földig lógtak. Amekkora falak voltak, akkora képek voltak ott, melyek minden falat teljes egészében lefedtek. Előtte aranyozott, hajlított lábú asztalok, kis kétszemélyes kanapék, faragott aranyozott láthú görbe hátú székek álltak. Gobelin volt az ülőkéjük is, meg a háttámlájuk is, keretük meg a lábuk is aranyozott, ezen kívül voltak, itt még "kerekes-, vagyis gömbölyű asztalok aranyozott székekkel. Volt még benne egy szép zongora, pont olyan, mint a díszteremben és egy spanyolfal. Ez a szoba is aranyozott bútorokkal volt tele, mögöttük, a gobelinek, előtt körbe lehetett járni. A fal világos egyszínű volt, mennyezetét gipszminták díszítették. Nem emberi alakok, hanem mindenféle növény, gyönyörű virág volt a sarkokban is. Olyan gyönyörűek voltak, hogy sokszor csak álltunk ott és nézegettük. Nem csak ebben a teremben, hanem a II. emelet minden szobájában: a hercegaszszony, a bercegúr szalonjában, a könyvtárszobában végig mind ilyen minták voltak.'^ (16. kép) Bogya Borbála közvetlenül a háború után Könnenden járva betért az északi kapuépületekbe, oda, ahol a kertészek laktak. A hosszú folyósón látta ezeket az aranyozott bútorokat. Azon ma is csodálkozik, hogy a hercegi család miért nem szállította el ezeket a megszállás előtt, pedig megtehette volna. Hogy mi lett a sorsuk, azt már nem tudja, mivel nem itt volt lakhelye. 16. kép. A könyvtár ajtó feletti mennyezetének neobarokk stukkódísze, 1920-as évek eleje
