Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

17. kép. A II berendezve, A gobelin teremből észak felé nagy egybenyíló terekbe lehetett belépni. Itt volt az „olvasószoba". Németh József a II. emelet keleti szárnyának helyiségeit úgy sorolta fel, hogy először volt az „olvasószoba", majd jött a „könyvtárszoba ", egy teremben pedig Windischgrátz herceg könyveit tartották, aki leánya férjhezmenetele után költözött a körmendi várkastély északnyugati szárnyába. Könyveinek 1938-ban Németh József készített könyvszekrényeket, „körül a falakon végig". Ez a helyiség közvetlenül a nagykönyvtárból nyílt, ezért nevezték aztán „kis könyvtárszobának. '

63 Özv. Varga Jánosné is úgy nyilatkozott, hogy a gobelinszoba után „jött a két könyvtár", azaz az olvasó- és a könyvtárszoba számára egy egységet jelentett.

66 Noha építészetileg válaszfalakkal tagolt helyiségekről van szó, az alkalmazottak, sőt maga gróf Batthyány László sem tett érzékelhető különbséget köztük attól függetlenül, hogy az „olvasószobának," neveiéit helyiségben voltak-e a fal mellett köröskörül elhelyezett könyvszekrények, vagy sem. „A gobelin szobából nyílott egyenesen a nagykönyvtár.*

1 Gróf Batthyány László úgy emlékezett, hogy a gobelin szalon után volt egy kis szűkebb szoba, ez volt a szemorvos írószobája. „Tudom, hogyha az ember jön a gobelin szobából és megy a könyvtár felé, akkor itt srégen állt egy íróasztal egy jó karosszékkel. Kicsit így volt ez Köpcsényben is. A sarok előtt állt az íróasztal, a másik ablak előtt pedig volt egy barokk asztal, amit székek vettek köríü, és festmények függtek a falon. " Ezeket gróf Batthyány László szerint nagyapja rendelte más bútorokkal együtt a jó hírű bécsi „Mariska" nevű műbútor-kereskedőtől.

68 Emlékei szerint „nagyon szép berakott volt a bibliotéka, rajta gyönyörű szép piros bekötésű könyvek sorakoztak ". Az egykori gyerekes szobalány arra emlékezik, hogy „volt ül a könyvtárban egy könyvállvánnyal együtt elmozdítható titkos ajtó is, ami egy kis, de üres szobára nyílt. A nagykönyvtárban asztalok voltak székekkel, és egy igen szép barna színűfényes létra, hogy fel lehessen menni a könyvtartó polcokra. Hatalmas könyvek is voltak itt sorba vágva, akkorák, mint egy fél asztallap. Az egybenyíló termekből végig lehetett látni a két könyvtár fényes parkettáin.

m Az 1915. évet követő átalakítás során keletkeztek e terek ragyogó stukkódíszei, de maga a falakon körbefutó könyvszekrénysor is ekkor került ide. Dobri Mária kutatásaiból tudjuk,

70 hogy „az 1915-ös leltár szerint a könyvek a várkastély első emeletének nyugati részén, a kerek hercegi ebédlő mellett lévő, négy ablakos könyvtárszobában voltak, ahol a falakat egészen a mennyezetig diófa színre festett, bükkfából készült állványzat borította, kivéve a könyvespolcok hátoldalát, mely fenyőfából készült". Az 1932. évi hitbizományi leltárban a könyvtár állványairól hajszálra megegyező képet festettek,

71 mely így folytatódott: „A szekrényekben elhelyezett, s a könyvjegyzékben részletesen felsorolt, túlnyomóan vallásos tárgyú, tudományos és szépirodalmi munka 3429 kötetben 8000pengő együttes értékben lett megbecsülve." A könyvtárt bemutató szöveg különbségeket is takar, mert az 1915-ös leltár a várkastély II. emeleti nyugati szárnyába helyezi el azt, míg egy évtizeddel később a bibliotékát a keleti oldalon találjuk. Az idézetben szereplő «első emelet» ne tévesszen meg bennünket, mivel e korban az első szintet félemeletnek nevezték a tervrajzokon, így a leltárakban is. A könyvtárszoba egymással szembenéző, beépített könyvtartó állványairól, berendezési tárgyairól az 1930-as évekből származó fontos felvételek maradtak ránk, a kandalló melletti falszakaszról azonban csak az orosz dúlás utáni állapotról készített lehangoló fénykép alapján tájékozódhatunk. (17-18. kép) Gróf Batthyány László gyermekkori emlékei közül egy könyvtárbemutató látogatást is felelevenített. „Nagybátyám idejében idejött egyszer egy amerikai követ, és a titkára is meg volt hívva. Azok nagyon érdeklődtek. Megmutatták nekik az egyes könyveket is, amit nagy érdeklődéssel néztek végig. Azok biztosan érdekesek és ritkaságok voltak. Erre a jelenetre jól emlékszem, mert mint gyerek együtt teázhattam velük. A könyvtár közepén volt egy nagyon szép zöld márvány kandalló, valamint egy nagyszerű, Batthyány Károlyt ábrázoló [Jan] Kupezki kép is. "

72 . emeleti könyvtár 1930-as évek eleje 18. kép. A II. emeleti könyvtár 1957-ben Egy archív felvételen a kandalló fölött vékony keretben egészalakos férfiportré körvonala látszik. A páncélt viselő jellegzetes kéztartású rizsporos parókát viselő férfiú akár Batthyány Károly is lehetne, hiszen a körülötte lévő könyvek jó része ex librisével ellátott egykori könyvtárából való. Gróf Batthyány László talán erre utalva említi azt, hogy egy „nagyon szép Kupezki Batthyány Károly kép volt itt. " Noha az újabb kutatás tisztázta,

73 hogy a kastélyban az 1795-ös leltár szerint valóban volt két kép Kupezkinek tulajdonítva, de azok nem Batthyányt, hanem a XVII-XVIII. századi család történetben fontos szerepet játszó Savoyai Jenő herceget ábrázolták. E két festmény közül egy 66x58 cm-es portréját az 1912. évi szombathelyi műtörténeti kiállításon is bemutatták,