Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

17. kép. A II berendezve, A gobelin teremből észak felé nagy egybenyíló terekbe lehetett belépni. Itt volt az „olvasószoba". Németh József a II. emelet keleti szárnyának helyiségeit úgy sorolta fel, hogy először volt az „ol­vasószoba", majd jött a „könyvtárszo­ba ", egy teremben pedig Windischgrátz herceg könyveit tartották, aki leánya férjhezmenetele után költözött a kör­mendi várkastély északnyugati szárnyá­ba. Könyveinek 1938-ban Németh Jó­zsef készített könyvszekrényeket, „kö­rül a falakon végig". Ez a helyiség köz­vetlenül a nagykönyvtárból nyílt, ezért nevezték aztán „kis könyvtárszobá­nak. ' 63 Özv. Varga Jánosné is úgy nyi­latkozott, hogy a gobelinszoba után „jött a két könyvtár", azaz az olvasó- és a könyvtárszoba számára egy egységet jelentett. 66 Noha építészetileg válaszfa­lakkal tagolt helyiségekről van szó, az alkalmazottak, sőt maga gróf Batthyány László sem tett érzé­kelhető különbséget köztük attól függetlenül, hogy az „olva­sószobának," neveiéit helyiségben voltak-e a fal mellett körös­körül elhelyezett könyvszekrények, vagy sem. „A gobelin szo­bából nyílott egyenesen a nagykönyvtár.* 1 Gróf Batthyány László úgy emlékezett, hogy a gobelin szalon után volt egy kis szűkebb szoba, ez volt a szemorvos írószobája. „Tudom, hogy­ha az ember jön a gobelin szobából és megy a könyvtár felé, akkor itt srégen állt egy íróasztal egy jó karosszékkel. Kicsit így volt ez Köpcsényben is. A sarok előtt állt az íróasztal, a másik ablak előtt pedig volt egy barokk asztal, amit székek vettek kö­ríü, és festmények függtek a falon. " Ezeket gróf Batthyány László szerint nagyapja rendelte más bútorokkal együtt a jó hí­rű bécsi „Mariska" nevű műbútor-kereskedőtől. 68 Emlékei szerint „nagyon szép berakott volt a bibliotéka, rajta gyönyörű szép piros bekötésű könyvek sorakoztak ". Az egykori gyerek­es szobalány arra emlékezik, hogy „volt ül a könyvtárban egy könyvállvánnyal együtt elmozdítható titkos ajtó is, ami egy kis, de üres szobára nyílt. A nagykönyvtárban asztalok voltak szé­kekkel, és egy igen szép barna színűfényes létra, hogy fel lehes­sen menni a könyvtartó polcokra. Hatalmas könyvek is voltak itt sorba vágva, akkorák, mint egy fél asztallap. Az egybenyíló termekből végig lehetett látni a két könyvtár fényes parkettáin. m Az 1915. évet követő átalakítás során keletkez­tek e terek ragyogó stukkódíszei, de maga a falakon körbefu­tó könyvszekrénysor is ekkor került ide. Dobri Mária kutatá­saiból tudjuk, 70 hogy „az 1915-ös leltár szerint a könyvek a várkastély első emeletének nyugati részén, a kerek hercegi ebédlő mellett lévő, négy ablakos könyvtárszobában voltak, ahol a falakat egészen a mennyezetig diófa színre festett, bükkfából készült állványzat borította, kivéve a könyvespolcok hátoldalát, mely fenyőfából készült". Az 1932. évi hitbizomá­nyi leltárban a könyvtár állványairól hajszálra megegyező ké­pet festettek, 71 mely így folytatódott: „A szekrényekben elhelye­zett, s a könyvjegyzékben részletesen felsorolt, túlnyomóan val­lásos tárgyú, tudományos és szépirodalmi munka 3429 kötet­ben 8000pengő együttes értékben lett megbecsülve." A könyv­tárt bemutató szöveg különbségeket is takar, mert az 1915-ös leltár a várkastély II. emeleti nyugati szárnyába helyezi el azt, míg egy évtizeddel később a biblio­tékát a keleti oldalon találjuk. Az idézet­ben szereplő «első emelet» ne tévesszen meg bennünket, mivel e korban az első szintet félemeletnek nevezték a tervrajz­okon, így a leltárakban is. A könyvtár­szoba egymással szembenéző, beépített könyvtartó állványairól, berendezési tár­gyairól az 1930-as évekből származó fontos felvételek maradtak ránk, a kan­dalló melletti falszakaszról azonban csak az orosz dúlás utáni állapotról ké­szített lehangoló fénykép alapján tájé­kozódhatunk. (17-18. kép) Gróf Batthyány László gyermekkori emlékei közül egy könyvtárbemutató látogatást is felelevenített. „Nagybá­tyám idejében idejött egyszer egy ame­rikai követ, és a titkára is meg volt hívva. Azok nagyon érdek­lődtek. Megmutatták nekik az egyes könyveket is, amit nagy érdeklődéssel néztek végig. Azok biztosan érdekesek és ritka­ságok voltak. Erre a jelenetre jól emlékszem, mert mint gye­rek együtt teázhattam velük. A könyvtár közepén volt egy na­gyon szép zöld márvány kandalló, valamint egy nagyszerű, Batthyány Károlyt ábrázoló [Jan] Kupezki kép is. " 72 . emeleti könyvtár 1930-as évek eleje 18. kép. A II. emeleti könyvtár 1957-ben Egy archív felvételen a kandalló fölött vékony keretben egészalakos férfiportré körvonala látszik. A páncélt viselő jellegzetes kéztartású rizsporos parókát viselő férfiú akár Batthyány Károly is lehetne, hiszen a körülötte lévő könyvek jó része ex librisével ellátott egykori könyvtárából való. Gróf Batthyány László talán erre utalva említi azt, hogy egy „na­gyon szép Kupezki Batthyány Károly kép volt itt. " Noha az újabb kutatás tisztázta, 73 hogy a kastélyban az 1795-ös leltár szerint valóban volt két kép Kupezkinek tulajdonítva, de azok nem Batthyányt, hanem a XVII-XVIII. századi család történetben fontos szerepet játszó Savoyai Jenő herceget áb­rázolták. E két festmény közül egy 66x58 cm-es portréját az 1912. évi szombathelyi műtörténeti kiállításon is bemutatták,

Next

/
Oldalképek
Tartalom