Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

A díszterem keleti faláról két ajtó nyílt. A baloldali közvet­lenül a „gobelin szalonba", míg a jobboldali egy keskenyebb szűk hosszú szobába nyílt, ott voltak a „Schornbäkek" csalá­di képek. 50 ,,Egyik oldalon volt a szemorvos herceg életnagy­ságú festménye, szemben vele felesége Coreth Mária Terézia portréja és a 12 gyermek ovális keretbe foglalt festménye. Eb­ből nyílt Batthyány-Strattmann 11. László herceg szalonja, ahol körbe-körbe könyvek voltak, az íróasztala pedig háttal volt az ablaknak, ami "benézett a szobába". íróasztala jolött a hercegasszony nagyméretű koronás portréja függött. A sok. könyv alatt volt egy dívány és egy fotel. Ez volt a mérnökher­ceg kastélybeli irodaija az 1940-es évek elején. Ebből nyílt a délkeleti bástya, vagy toronyszoba, mely a hercegasszony Windischgrátz Antoinette szobája volt, melyet «gelbe szalon­nak" neveztek az «ördögbor» színű hittorhuzat után. '^ 1 Bogya Borbálának a hercegné szobáját kellett rendben tartania, amelynek berendezéséről így emlékezik: ,, Volt egy berakott íróasztala, afelett volt a férjének Batthyány­Strattmann II. Lászlónak a festménye. Azt követte az ablak bemélyedése. Az ablakokon bordó bársony sötétí­tőfüggöny volt, oldalra elkötve, a magas ablakokat pe­dig befelé nyíló spaletta takarta.'' 2 Az ablak után egy kanapé következett. Huzata olyan sárga volt, mint a plüss. Ha ráültek besüppedt, mintha toll lett volna ben­ne. Előtte állt egy faragott dohányzóasztal üveglappal, melynek másik végében is hasonló színnel bevont fote­lok álltak. Volt itt a hercegnének egy sezlonnál szélesebb heverője is, amit rózsás mintás takaró borított. Mellette egy elég magas üveges vitrin állt, abban apróságok vol­tak: szobrok, kristályok, porcelánok. Állt itt még két ki­sebb szekrény is, székek és egy zongora is, amire Varga Jánosné azért emlékezik, mert 1943-tól neki kellett ezt a szobát takarítania. A mennyezetet gipszmintázat díszí­tette. A szalonból ki lehetett menni egy vízöblítéses WC­hez, és a csigalépcsőhöz is út vezetett, de a gobelin szo­bába is nyílt innen ajtó. " 53 Nagy szerencsénkre a szalon több részletéről - de nem az egész szobáról - maradtak fenn az 1936-1944 közötti időben készült felvételek, melyeket a fenti leírások alapján be lehetett azonosítani. (12., 13., 14. kép) A két szobalány emlé­14. kép. A II. emeleti sárga szalon részlete, 1940-es évek eleje 12. kép. A II. emeleti sárga szalon részlete, 1940-es évek eleje 13. kép. A 11. emeleti sárga szalon részlete, 1940-es évek. eleje kezete a valóság teljes feltárásához mégsem teljes mértékben ele­gendő, mert a fényké­peken egy ez idáig meg nem említett asz­tal, két virágtartó áll­vány cserepes virágok­kal, íróasztalhoz tarto­zó karosszék, asztali ernyős lámpa, virágvá­za, parkettát kímélő szőnyegek, zsámoly, a falon Strattmann Eleo­nórát ábrázoló fest­ménye, és még több apróbb tárgy is látható. Ez a szerencsés össze­hasonlítási lehetőség arra int bennünket, hogy hatvan év megkopott emlékezetét kellő kritikával szabad csak hitelesnek tekinteni. Farkas József elbeszéléséből tudjuk, 55 hogy apósa, Tóth Kál­mán az üvegfényképészet egyik specialistája volt, nagyon pre­cíz negatívokat készített. Ezek a fent ismertetett felvételek sok­kal rosszabb minőségűek a többieknél, esetleg a szerzőség megkérdőjelezése is felvetődhet. A kópiák egy sorozata a helyi könyvtárban található, ahol írógéppel néhányat közülük felira­toztak. A hercegné íróasztalát és a fölötte lévő férfiportrét ­Batthyány-Strattmann II. László herceg mellképét - tévesen dr. Batthyány-Strattmann Lászlónak tulajdonították, és e tévedés alapján magát az ábrázolás egészét helytelenül „Batthyány em­lékszobának" nevezték el, noha az ott lakók emlékezetében ilyen szobarészlet nem létezett. Batthyány-Strattmann II. László is szeretett fényképezni. Egy neki tulajdonított kis lemezes gép is megtalálható a körmendi múzeumban. 56 Gróf Batthyány László emlékei szerint mind ő, mind pedig édesapja hódolt e szenvedélynek. Állítása szerint egy időben a földszinti délkele­ti bástyában volt a laboratóriumuk, de ezt mások nem tudták megerősíteni. A háború évei alatt személyzeti szobának hasz­nálták a földszinti délkeleti bástyaszobát, az emeleten pedig ko-

Next

/
Oldalképek
Tartalom