Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

8. kép. (IX. tábla 2. kép) Mária Terézia koronázása Pozsonyban, XVIII. század 9. kép. Batthyány József herceg­prímást ábrázoló festmény a kastély díszlépcsőbázáihan, 1930-as évek hogy ezeket is a XX. századi nagy átren­dezés idején rendelhették meg, sőt azt is gondoljuk, hog) r az ekkor kialakított neobarokk ízlésű miliőt e XVIII. század­ban készített, előkelőségeket ábrázoló festményekkel kívánták hitelesíteni. A díszteremben megfigyelhetjük azt is, hogy az egyes faltagozatok osztópillérei pontosan a képek méreteihez igazod­nak. (10. kép) Mind a díszlépcsőház, mid a díszterem mennyezetét stukkódí­szek borították, melyeket csak az orosz katonák kivonulását követő időkben (1957) készített archív felvételek őriztek meg számunkra.' 8 (11. kép) Ma e pazar díszítésnek csupán hírmondóját ismer­jük. A kastély 1960-as évekbeli átalakítá­sakor 49 a reprezentatív terekben az épít­tetők szinte minden stukkódíszt meg­semmisítettek. székek, álltak". 42 Özv. Varga Jánosné a dísztermet következete­sen „táncteremnek" hívta, noha elbeszélése szerint ott tánc­mulatságot az ő idejében soha sem tartottak. A táblás parket­tával burkolt dísztermet neki kellett vikszolnia, ezért emlék­szik arra olyan jól. 1942-1945 között belseje szinte teljesen üresen állott, szőnyeg sem borította. A háború évei alatt kará­csonyfát nem állítottak itt, mindenki saját „lakásán" ünnepelt. A herceg szép üvegdíszeket, „csodás kék üvegmadarakat"aján­dékozott nekik a fához, meg a szakácsnéval süteményt, bejg­lit, kalácsot, tortát küldött egy nagy tálcával minden alkalma­zottnak.' 3 Gróf Batthyány László emlékei szerint a „bejárattal szembeni fal mellett cültak a barokk •<komótusok». A cseresznye­fából készült szép zongorául kívül a balkon melletti «portfame­tereknél» állt két hatalmas földgömb, az egyik a földet, a másik állványon levő pedig a csillagos eget ábrázolta. "' ' Ezek már ré­gebb óta a kastélyban voltak, mivel megtaláljuk őket a hitbi­zományi leltárokban is. Az 1988. szám alatt: „Nagy földgömb faállványon", 1989. szám alatt pedig „csillagászati gömb áll­ványon"szerepelt.' 5 A díszteremben lévő vörös márvány kan­daltóba sohasem fűtöttek be. Bogya Borbála emlékezete sze­rint a nyári hónapok alatt dekorációként friss vágott virágokat kellett benne elhelyezniük. 16 A kandalló előtt az 1930-as évek­ben spanyolfal állt, felette Batthyány Károly nagyméretű port­réja függött, szemben vele az ajtó melletti falon Erzsébet Krisz­tina császárné - III. Károly néven magyar király (1711-1740), VI. Károlyként, pedig német-római császár felesége - képmá­sa volt elhelyezve. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gon­doljuk, hogy nem messze tőle, a következő ajtóközben vele megegyező, egyszení aranyozott fakeretben maga a császár teljes alakos képe kaphatott helyet. '" E feltételezést abból ere­deztetjük, hogy az 1932. évi hitbizományi leltárban az 1717. szám alatt., / db nagyobb festmény VI. Károly császárt páncél­ban ábrázolva, egyszerű aranyozott fakeretben" szöveg szere­pel, de ugyanitt találjuk az 1750. szám alatt, „Erzsébet császár és királyné (felségének álló arcképe. Nagyobb Olajfestmény fe­kete, aranyozott fakeretben " leírást is. A képek keretezése a díszlépcsőházban is azonos, így joggal feltételezhetjük azt, 10. kép. A kastély új díszterme fénykorában. 1920-as évek vége 11. kép. A kastély díszterme a festmények h ült helyével, /957

Next

/
Oldalképek
Tartalom