Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - NAGY ZOLTÁN A körmendi kastély belső terei 1938-1945 között gróf Batthyány László visszaemlékezéseiben

cap 6. kép. A díszterem kandallója fölött Batthyány Károly portréja, 1930-as évek A díszlépcső alján lévő kandallóval szemközti fal pillérein - ma is meglévő - két ovális márvány keretben egyegy „szerecseny" fej volt elhelyezve. Farkas József gyermekkori emlékei szerint „ezeknek a fejeknek fejtetőn összefogott felkötött hajuk volt, ami úgy nézett ki, mint az ecset szőre. "

J<> A négerfejek 1942-ben még megvoltak, szerinte később az oroszok verhették le azokat. Meglétüket hitbizományi leltár adata, az 1932-ben „museumban" szereplő 1957. tétel alatt felvett „néger fejeket ábrázoló kerekded alakú márvány dombormű, jelenleg a lépcsőházfalán'

3Ü - bejegyzés meggyőzően bizonyítja. A szobrok régtől fogva a kastélyhoz tartoztak, mivel a „négy márvány szerecseny fej" a körmendi várkastély XVIII. század végi inventáriumában is szerepelt a 100. számú, igen előkelően berendezett szoba színvonalát emelve.

31 A díszlépcső fordulójában található XVIII. századi vörös márvány kandalló felett azonban még egy hatalmas faragott, dúsan aranyozott, koronával ékített keretben lévő festményről tudunk, mely a háború zivatarát sértetlenül átvészelte. Az 1884. évi hitbizományi leltárban már találkoztunk vele. Ekkor IV. Károly császár nagyméretű olajfestménye mellett Mária Terézia ugyancsak nagyméretű, aranyozott fakeretbe foglalt koronázási képe is a „nagy ebédlőbe" függött a II. emelet északkeleti bástyaszobája előtt. A díszlépcsőház falára az első világháború ideje alatt még nem kerülhetett, hiszen egy 1916 körül készített felvételen jól láthatóan a faragott kőkorlát XVII. századi ágyúmodellekkel, a mögötte lévő teljes falfelület pedig elsősorban a híres fegyvergyűjtemény különböző darabjaival volt dekorálva. (7. kép) Ez a festmény pedig megvolt, hiszen 1932-ben az 1716-os számon - „Nagy 7. kép. A kastély díszlépcsőháza, 1916 olajfestmény. Mária Terézia királynőt lóháton a koronázási dombon ábrázolva, a háttérben Pozsony város látképe. Széles, díszes aranyozott fa keretben. '

5l - a hitbizományi leltárban nyilvántartották. Feltehetően dr. Batthyány-Strattmann László 1920 körüli kastély átalakítási munkálatai során került mai helyére, mely 19451957 között, a kastély orosz megszállásának évei alatt csodával határos módon megmaradhatott. A városban az a hír járta, hogy az oroszok azért nem bántották a nagyméretű festményt, mert azt hitték, hogy Katalin cárnőt ábrázolja a Néva partján.

33 E vélekedés valóságtartalma ugyan nem ismeretes, de tény, hogy kisebb sérüléssel átvészelte a legsötétebb időket is, amikor pedig az ősök galériájának képeit pengével kivágták kereteiből, és szőnyegként használták, vagy csíkokra metélve kitört ablakszemek pótlása során semmisültek meg.

3

' Tibola Imre viceposztulátor 1937-ben kisfiúként léphetett be először a kastély főépületének bejáratán. E képpel való találkozásáról így írt: „ Hét-nyolc éves lehettem, amikor először mentem a várkastélyba, hogy ott Hozbor János nyugalmazott szecsődi plébánosnak ministraljak... Kisfiús rövidnadrágos ünneplő ruhába öltözötten értem el a várkastély nagykapuját... Az előcsarnok középső részén megcsodáltam a széles főlépcsőházat, melyet az első emeleti fordulónál Mária Terézia királynő nagyméretű festménye ékesített. '

33 (8. kép) A sárgaréz gömbölyű szőnyegpálcával leszorított, piros kókusz szőnyeggel díszített főlépcsőház falain még több festmény volt látható, melyek közül némelyikről szerencsénkre fényképfelvétel is fennmaradt. (9- kép) Bogya Borbála emlékezete szerint a II. emelet délnyugati szárnyának széles folyosóján az ebédlőből kilépve két oldalt Mária Terézia tizenhat gyermekének képe volt kirakva.

36 Gróf Batthyány László elbeszélése nyomán tudjuk, hogy „a dísztermet a mai formájában - ahogyan azt az édesanyjától hallotta -, dr. Batthyány-Strattmann László készíttette négy kisebb szoba összevonásával és a födém megemelésével. A munkálatokat valójában nem is a hercegorvos, hanem felesége Coreth Mária Terézia grófnő irányította, aki «barokkos» volt, nagyon jó ízléssel rendelkezett.

,?7 Ezt a reprezentatív helyiséget, halálát követően csak „átmenőnek" használták. Emlékezete szerint sohasem élt meg ott egy-egy nagyobb családi ünnepnapot, legfeljebb a szent karácsonyt,

38 amit egy archív felvétel is bizonyít. Ezen a képen egy felállított hatalmas karácsonyfa, a díszterem falai melletti asztalokra elhelyezett ajándékok láthatók.

39 A terem szinte üres volt, nem volt bútorozva. „Az egyszerűségben a régi pompa sugárzott a falakból mint ahogyan az épület más termeiből is. Az egész miliő megfogta az embert. A terem közepén függött egy hatalmas, emelet nagyságú karácsonyfa alakú gyönyörű kristálycsillár. "*° Farkas József jól emlékszik arra, hogy a nagy teremben e nagybecsű darabot hogyan törték össze a bent lakó orosz katonák. „Akkor is jártam a várba, mikor az oroszok bent voltak. Azzal szórakoztak a «kulturemberek», hogy hintáztak rajta, aztán amikor jó lendületbe jött, akkor nagy vasdarabokat vágtak hozzá. Jó nagyokat szikrázott az a sok kristály, mielőtt teljesen széttörött. "

ú A szemtanúk arról is beszéltek, hogy a díszteremben a fal mellett „körös-körül rózsaszín fényes selyemhuzatú