Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIMON ANNA A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között
induló, középen gyűrűs záródásban összefutó négy hevederrel alakított - feltehetően még az eredeti 1740-es évekbeli barokk - boltozatot jelöli a felmérés. A nyugati épületszárnyban a mainak megfelelő három helyiség látható, azzal a különbséggel, hogy ajtajaik a válaszfalak középtengelyében nyílnak. Az első két helyiség udvari ablakát befalazottnak mutatja a rajz. A nyugati, utolsó helyiség terében megjelenik az a szögtörés amely a külsőn a mai napig látható. E helyiség hátfalán két ajtó nyílik, részben a délnyugati saroktoronyba, melyet ekkor ebédlőteremnek használnak, részben a toronyszoba előterét alkotó déli szárnybeli udvari folyosóra. Innét nyílik a cselédlépcső, amelynek pihenőjéről a „mellékes kis szoba"nak nevezett helyiségbe lehetett lépni. A cselédlépcső ekkoriban még csak az első emeletről indult. Ezen az 1910-re datálható rajzon néhány utólagos kézírásos bejegyzést, jelzést is látunk. Közülük a legfontosabb a déli rizalit termére tett nagy X, amely a később megvalósult átalakításból visszakövetkeztetve, jelenthette az átalakítás szándékát. Kisebb léptékű módosítások a keleti szárnyba vezető átjáróba rajzolt nyílászáró, a keleti szárny első szobájának középtengelybe áthelyezett ajtónyílása, az első cselédszoba déli végének átalakítása, és a szobába vezető ajtónyílását megszüntető kályha. Az északi szárnyba tervezett változtatás csupán a kerti homlokzat 5 ablakát érintené: felettük „Más ablakok, nem szépek" megjegyzés áll. A sorozat többi darabján látható javaslatok is hasonlóan szerények. A visszafogott változtatási tervek tartalmaznak olyan elemeket, amelyek a későbbi, már bizonyosan Batthyány-Strattmann László elképzeléseit mutató, többször újragondolt, megváltoztatott terveknek is részei. Elképzelhető, hogy ez a sorozat áll a tervezési folyamat elején. A tervezésnek talán az ezt követő fázisából való az a szintén évszám és aláírás nélküli, II. emeleti alaprajz (1. kép), 1 " valójában vázlat, amely leginkább programtervként fogható fel. A falkutatás eredményei azt bizonyítják, hogy ebben a formában nem valósult meg, de az itt jelzett funkciók, és néhány térbeli megoldás is előlegezi a végül kivitelezett átalakításokat. A vázlaton a középrizalitban a déli lépcsőháztól 1. kép. Alaprajzi vázlat a kastély II. emeletének átalakítási koncepciójával. Valószínűleg 1915-1921 között.
