Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIMON ANNA A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között

keletre eső, korábban horizontálisan és vertikálisan is megosztott terek helyett egy nagyterem van, „SAAL" felirattal, a korábbi hercegi lakosztály helyén a déli két szoba közti és a toronyszobát megosztó válaszfalak hiányoznak, közös feliratuk: „SCHLAFZIMMER". A csigalépcsőt és a befűtő-folyosó háromszögű részletét, valamint az első „SALON'A változatlanul hagyja. A keleti szárny további két szobájának, és a hozzájuk tartozó cselédszobáknak a helyén egyetlen hatalmas tér, a „BIBLIOTEK" található, amelynek kerti homlokzatán erkély van. Az északkeleti saroktorony és vele egybenyitott előtere „MUSEUM" feliratot visel. Az északi szárnyban is a tágas, kevéssé tagolt alaprajz felé mutatnak a szándékok: a lépcsőháztól keletre eső szakaszon a szárny teljes szélességét elfoglaló egyetlen terem, a „SPEISESAAL" látható. Az északi lépcsőháztól tovább minden változatlan, az első nagy helyiség funkciója „SERVIZ", az északnyugati saroktoronyé marad „KAPELLE". A változtatások láthatóan a II. emelet keleti felének nagyvonalú, közösségi, illetve reprezentációs funkciókat ellátó kialakítására irányulnak, ide értve a délkeleti sarokban, esetleg előkelő vendég számára kialakítandó hálószobát. Ha feltevésünk megállja a helyét, akkor a rajz 1915-19l6-ra tehető, a hitbizomány elnyerésének időpontjából, és a felirattal 1916-ra datált következő rajzsorozat elemzéséből következően. Az alaprajz-csoport eddig megtalált darabjai három sorozathoz tartoznak. Mindhárom alapja egyazon felmérés, amelynek rajzi stílusa, feliratainak nyelve, jellege, a szobák számozása azonos, ugyanakkor eltér a feltehetően kiindulásnak vett - először hivatkozott - 1910-es alaprajzétól. A három sorozat egyrészt a korszerű fűtésrendszer és vizesblokkok létesítésének lehetőségeit tervezi, másrészt a terek, funkciók átalakítását. Az első és harmadik rajzcsoporton a megbízott mérnök által elkészített terven látható utólagos szabadkézi ceruzás bejegyzések gyaníthatóan Batthyány-Strattmann László személyes elképzeléseit mutatják. A második rajzcsoporton csak ilyen szabadkézi bejegyzések találhatók. Az első sorozatba az I. és II. emeletet ábrázoló két alaprajz tartozik.

18 Mindkettő felirata: „Schloss Körmend, Projekt einer Warmwasser - pumpenheizungs-Anlage", a lap alján jobbra pecsét tussal kiegészített dátummal: „ ÖESTERR. MASCHINENBA U A: G: KÖRTING Str. Nr. 109102 8. August 1916" A fekete tussal rajzolt alaprajzokba piros színnel jelölték be a létesítendő központi fűtés radiátorait, illetve a fürdőszobai berendezéseket. A II. emeleti rajznak már szerkesztésekor az 1910-es alaprajzon jelölt legfontosabb változtatását figyelembe vették: a középrizalit nagyterme már mai méreteivel jelenik meg, ugyanakkor a keleti szárny középső helyiségének északi ajtaja marad a keleti fal közelében. Ezen a szerkesztett alaprajzon utólagosan, kék ceruzával, szabadkézzel rajzolt átalakítási javaslatok láthatók: a „programtervvel" összhangban a díszteremtől keletre eső terem és saroktorony osztófalait bontani jelöli, illetve a szoba észak-déli falának a futófolyosó előtti szakaszát ana célra tartja meg, hogy egy fürdőkáddal ellátott fürdőszobát határoljon le. A csigalépcső előtt tágasabb átjárást javasol. A keleti szárny első helyisége és a mögötte lévő cselédszoba közös falát elbontva egy tágasabb szobát hoz létre, amelynek nyugati, egykor a cselédszobába eső szakaszán a különböző falvastagságokból adódó egyenetlenségeket korrigálja. A keleti szárny utolsó helyiségének északi falán a korábbi ajtót nem tervezi átalakítani, de mellette egy másikat nyitna közvetlenül a saroktoronyba, ugyanakkor a falvastagságban vezetett átjárót megszüntetné. A saroktorony középső ablakánál látható jelölés az ablak befalazására utal. Az északi szárny folyosóján bizonytalan ajtójelzések. Az északnyugati saroktorony előtti helyiségben a vékony osztőfalak bontását jelöli. A nyugati szárnyban halványan az udvari homlokzat mögött újonnan leválasztandó folyosót jelez. A középső helyiség déli falán az ajtót áthelyezi a homlokzat közelébe. A rajz a helyiségben tapasztalható szögtörés kiegyenlítését még nem jelzi. Fontos felfigyelni néhány helyiség közepén kék ceruzával rajzolt kör, vagy ellipszis alakú formákra. Ezek minden bizonnyal a tervezett mennyezeti stukkókra utalnak.

19 A lap jobb szélén az archív fotókról ismert stukkók néhány motívumának vázlata látható. A második csoport teljes, dátum vagy szignó egyikükön sincs.

20 Az alaprajzok kizárólag szabadkézi bejegyzéseket tartalmaznak: a radiátorokon és a fürdőszobákon kívül a bontandó részleteket, az ajtók nyílásirányát, a leendő burkolatok jellegét. A II. emeleten (2. kép) a déli szárny megosztott helyiségénél az osztófalat megtartja, a saroktoronyban azonban nem. Talán a megszüntetendő gardrób helyett készülne az a négyszögű lerekesztés, amely miatt az egyik ablakot befalazni tervezi. A fűtőfolyosós válaszfalban elhelyezett fürdőszoba ötlete kidolgozottabb. A keleti szárny ajtóit középtengelybe helyezi, az első cselédszobát megszünteti, mint az előző terveken, a másodikat fürdőszobává alakítja át. Az utolsó keleti szobában „könyvtár"felirat olvasható, korábbi északra nyíló ajtaját kissé áthelyezi, hogy a szemköztivel egy vonalba essen. Az északi szárnyban a lépcsőház melletti keskenyebb helyiséget alakítja fürdőszobává. A kápolnát megelőző helyiség megosztását megtartja. A nyugati szárnyban az előző rajzhoz hasonlóan folyosót tervez. Az utolsó terem középen nyíló ajtaját megszünteti, helyette nyit egyet az előző szobából és egyet a folyosóról. A nyugati fal megtörését kiegyenlíteni tervezi. A déli melléklépcsőház melletti helyiség folyosóról nyíló bejáratát áthelyezi, a korábbi osztófalakat elbontja, a toronyszobába egy korábbi - a szoba felől kialakított fülke helyén keskeny ajtót nyit, ennek széléhez fut a melléktérbe behúzott, felirattal jelzett üvegfal. A homlokzat közelében látható fülke felirata: ,/elv.", felvonó, azaz étellift. Az egyes helyiségekben feltünteti a burkolatot: „parkett, padló, táblás parkett", az északkeleti saroktoronyba még hatszögű mintáját is berajzolja, továbbá a díszterem és a könyvtár „kandalló"-'}'cit, csakúgy mint a földszint alaprajzán a díszlépcsőház hátfalán elhelyezendő kandallót. Az északnyugati saroktorony felirata: „Kápolna de alul", a barokk kápolna átalakítására utal. Ismert,

21 hogy a korábbi kápolnát oly módon alakította át Batthyány-Strattmann László, hogy a földszinti terét vasbeton födém behúzásával választották le, az oltár pedig felkerült az első emelet szintjére. A faltagolást - csak a felső részen - megváltoztatták, az oratóriumablakok és a mennyezet neobarokk stukkódíszt kaptak. E rajzsorozat földszinti darabja az új födémet, az első emeleti pedig az oltár és