Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

V. A körmendi Batthyány kastély kutatásának eredményei és hasznosítási lehetőségei - SIMON ANNA A körmendi Batthyány kastély utolsó fénykora. A főépület 1915-1945 között

Batthyány-Strattmann Lászlónak köpcsényi kórházába érkező sebesülteket, és a körorvosi teendőket is el kellett látnia. A háborús években a herceg és családja csak néhány napot, egy-egy hetet töltött Körmenden, gyakran vadászat alkalmával, 19l6-ban a karácsonyi ünnepekben. Az 1919-es forradalom következtében Köpcsényből menekülniük kellett. I919 februárjában a családfő így ír: „Amikor átvettem a majorátust 1914-ben, kitöri a háború. Most 1919-ben adó, vagyonvesztés, konfiskálás, sth. van soron. Hogyan élek meg 11 gyermekemmel, egyedül Isten tudja. " Először Bécsbe, majd 1919 júniusában Svájcba menekült a család, minden magyarországi vagyonukat elveszítették. Először 1919 szeptemberében tértek vissza Köpcsénybe, majd október 6. és 15. között Körmenden tartózkodtak, onnét visszatértek Köpcsénybe. December végén - 1920. január elején a trianoni békeszerződés miatt kellett elhagyniuk Köpcsényt, az elcsatolt birtokot. A hercegorvos feleségének naplója szerint, január 5-én szívélyes fogadtatásban részesültek Körmenden. A következő napot „szentmisévelkezdjük a szalonban", január 8-án már volt 4 beteg, január 12-én: „Talán néhány hét múlva márkészen áll a kórház. "

í} - olvashatjuk. Az egyik gyermek, Lili naplójának január 20-i bejegyzése szerint pedig: „Müller építőművész volt itt, és ma kezdték el a kórház elkészítését. Müller úr azt mondta, hogy 6 hét múlva meglesz. " A Körmendre költözés ezzel válik véglegessé, a szeretett Köpcsénybe ezentúl csak látogatóba mennek, a kórházat átadják a városnak. A Körmenden megjelenő „Rábavidék" beszámolóiból nem derül ki, hogy a kastélyban mikor és milyen mértékű felújítások történtek, de hírei alapján valószínű, hogy legkésőbb 1921-re a felújítások már megtörténtek, jóllehet a világháború, majd az elcsatolt birtokok súlyos anyagi nehézségek elé állították a herceget. 1921-től kezdve az országos előkelőségek közé tartozó főúrnak és családjának valóban állandó lakhelye lett a kastély.

10 A legmagasabb rangú vendégeket fogadták itt: 1921 húsvétján IV. Károly király, 1922 májusában a képviselőválasztások kapcsán többek közt gróf Apponyi Albert, gróf Cziráky József, majd gróf Batthyány Vilmos nyitrai érsek vendégeskednek a kastélyban, 1922 decemberében Horthy Miklóst fogadják, 1923 májusában Mikes János megyés püspököt, júliusban a pápai nunciust, Scioppa Lőrincet, és még az év novemberében József Ferenc királyi herceget. Családi eseményeken a grófi ágból családtagokat, az Erdődy és Komis grófi családokból barátokat látnak vendégül. A forrásokból, visszaemlékezésekből, a családtagok naplóiból" tudjuk, hogy a herceg számára meghatározó volt, hogy orvosi munkáját megfelelően tudja ellátni. De legalább ilyen fontos volt családja számára megfelelő otthont biztosítani. A kényelmen kívül ez a család hagyományaiból és rangjából adódó, a társadalmi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges előkelő környezetet is jelentette, az archív fotókról ismert egykori kastély ehhez adott méltó keretet. Az említett kórháznak már voltak előzményei Körmenden. Batthyány Ödön felesége alakíttatott ki 1914-ben a várudvar keleti - legutóbb cipőgyárnak helyet adó - melléképületében egy 12 ágyas katonakórházat, amelyet már özvegyként, 1915 nyarán felszámolt, felszerelését a városi kórháznak adományozta, amelyet később is támogatott.

12 Most, 1921-ben ismét a keleti melléképületben alakítják ki a kórházat. Az épületet a legkorábbi említések „Saleterrain"-nek, másként „Nagy Sala Terrena"-n3.k nevezik. Az 1880-as évekbeli átalakítás előtt magtárként szerepel a forrásokban, amelynek emeletén az uradalom gazdasági levéltára kapott helyet. Később, a XX. század elején is ez a szerepe. Földszinti terme díszes festése után „Márványterem "-ként szerepel, fogadócsarnokként funkcionál dr. Batthyány-Strattmann László idején is.

13 De nem csak a külső várudvart és az említett melléképületet nyitották meg a közemberek, a betegek előtt. A rendelőt a főépület földszintjén helyezték el. Müller Ede szombathelyi építési vállalkozó asztalos műhelye és ácstelepe ez idő tájt a legnagyobb volt a városban. Feltételezhető, hogy valóban csak a kórház és rendelő kialakításában volt szerepe, majd ő volt a herceg halála után, 1932-ben felvett hitbizományi leltár építész-szakértője. Az eddig feltárt források alapján nem zárható ki, hogy az anyagi nehézségek ellenére a kastély reprezentatív átalakítása 1921-re már elkészült. A főépületről több, egymással öszszevethető alaprajzi sorozattal rendelkezünk. Az első

14 a már hivatkozott 1887-1888-as vázlatkönyvi felmérésekkel megegyező alaprajzi rendszert mutatja.

15 Az azonos betűtípussal, magyar feliratokkal ellátott sorozatnak az I. emeletet ábrázoló felmérésén

16 szerepel az „1910. június havában"felirat, és a talán „Bayer"-nek olvasható szignó. A II. emeleten figyelemre méltó részletek láthatók: a déli homlokzati középrizalitot elfoglaló díszlépcsőház mellett még nem a mai díszterem látható, hanem a lépcsőház pandantjaként egy, két ablaktengely szélességű terem, valamint a két téregység közt kisebb mellékterek, fűtőkamra, kémények, a terem nyugati falában kályhafülke. A termet északról egy vékony válaszfal határolja, így az udvari homlokzat felől folyosóról nyílik. A terem belmagassága a mainál alacsonyabb volt. A déli épületszárny keleti felét a hercegi lakosztály foglalta el. A szárny középtengelyében nyíló ajtókon át lehetett a két egyablakos szobán keresztül a saroktoronyba jutni. Az épületszárny és a torony csatlakozásánál falvastagságban kialakított, ovális alaprajzú WC volt. A bástyában a hercegi háló, a szoba vékony válaszfallal határolt északi kisebb részében ruhatár volt. A déli és északi épületszárny eltérő irányából a déli szárny északi határán egy háromszög alakú, fűtőfolyosók számára jól kihasználható térség adódott. Mögötte a saroktorony és a keleti szárny közt található a földszintet a tetőtérrel összekötő csigalépcső. A keleti szárnyban három nagy szoba van. Közülük csak az első, kétablakos terjed ki a szárny teljes szélességére. Két bejárata a középrizalit kis folyosójáról, illetve a déli szárny egyik szobájából nyílik, a harmadik a keleti szárny felé a keleti homlokfal közelében, csakúgy mint a következő szobánál. A következő két szoba keskenyebb, mögöttük, az udvar felől egy-egy egymásba, és a szobákra nyíló cselédszoba található. Az északi szobából az északkeleti saroktoronyba falvastagságban átjáró vezetett, a torony előterébe keskeny ajtó nyílt. A keleti szárny három szobája az előkelő vendégek számára volt fenntartva. Az északi szárny teljes hosszában futó folyosóról lehet a lépcsőház két oldalán lévő két nagyobb szobába és mellékterekbe jutni. A kápolnát magába foglaló északnyugati torony előtt oratórium, vékony válaszfallal leválasztott két keskeny téregység és egy kétablakos szoba található. A kápolna terében a faltagoló pilaszterekről