Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - DOBRI MÁRIA A körmendi Batthyány-Strattmann könyvtár

DOBRI MARIA A KÖRMENDI BATTHYÁNY-STRATTMANN KÖNYVTÁR A Batthyány név évszázadok óta összefonódott a könyvtárak alapításával. Batthyány Boldizsár (1537-1590) németújvári könyvtára korának egyik legnagyobb és legmodernebb gyűjteménye volt.

1 Batthyány Ádám (1610-1659) szintén jelentős könyvtárat hozott létre Németújváron, de ő alapította az ottani ferences kolostor könyvtárát is.

2 A XV1I1. század sem szűkölködött a Batthyányak által alapított könyvtárakban. Batthyány Ignác (1741-1798) püspöknek köszönheti létét a gazdag gyulafehérvári könyvgyűjtemény, Batthyány József (17271799) érsek gondos gyűjtőmunkájáról tanúskodik az esztergomi főszékesegyházi könyvtár sok kincse is. Körmend a XVII. században került a Batthyányak birtokába, ekkor és a következő században a várkastélyt többször felújíttatták, átépíttették/ A XVIII. századi építési kimutatásokban már találkozunk a könyvtárral kapcsolatos adatokkal.' A könyvtárszoba berendezéséről, a könyvtár tartalmáról nincsenek ismereteink, mindössze annyit tudunk, hogy a könyvtár és a levéltár az egyetlen terű második emeleten kapott helyet.

5 A XIX. század elejére a család Körmenden is létrehozott egy nagyobb könyvgyűjteményt. Az állomány összetételét nem, de nagyságát az 1880-as években készített leltárból ismerjük.

6 Az első emeleti könyvtárszobában XIV szakaszon állványon - álltak a könyvek, összesen 3177 kötet - egy későbbi, ceruzával összeadott szám szerint. A VIII. állvány után megjegyzik, hogy a „ VII. és VIII. szakasz felett 64 kötet különbféle könyv, előbb az archívumban voltak". Talán ez a 64 kötet, azelőtt a levéltárban őrzött könyv, Batthyány Ádám könyvtárából kerülhetett be a gyűjteménybe. A levéltárban az iratok mellett Jaládciban különféle francia regényeket tartalmazó könyveket", az „I-sőszobának czímzett helyiségben" a szekrény tetején 16 db régi könyvet, a hercegi oratóriumban pedig 162 bőrbe kötött könyvet találtak. Az 1915-ös leltár szerint a könyvek „a várkastély első emeletének nyugati részén, a kerek hercegi ebédlő mellett lévő, négy ablakos könyvtárszobában voltak, ahol a falakat egészen a mennyezetig diófaszínre festett, bükkfából készült állványzat borította, kivéve a könyvespolcok hátoldalát, mely fenyőfából készült. " Felsorolnak még néhány egyszerűbb berendezési tárgyat, köztük négy rézkeréken gördülő, bükkfából készült könyvtári létrát is. A leltárt báró Miske Kálmán, Kerner Tivadar, Brutscher József, mint szakértő becsüsök és Sipos Antal uradalmi főerdész vette fel. A műgyűjteményeket - fegyvereket, nyergeket, porcelánokat, képeket, s köztük a könyvtárt is - báró Miske Kálmán becsülte, megállapítva, hogy a .....fentebbiállványzaton elhelyezett, a jelen leltárhoz fűzött kémyvjegyzékben részletesen felsorolt, túlnyomó részben a XIX. száizad előtti korból való, különböző élő s holt nyelveken szóló átlag közepes fenntartású 1646 darab tudományos és szépirodalmi mű és nyomtatvány összesen 3429 kötetben, 5000 korona együttes becsértékben, /állapota: közép/" Az 1884. évi leltárból ide vonatkozólag csak annyi állapítható meg, hogy a könyvtár akkor 3177 kötetből állott, ellenben nem tartalmaz a régi leltár semmiféle adatot arra nézve, hogy melyek voltak a könyvtárban összegvoíjtött egyes művek, s hogy mi volt a gyűjteménynek becsértéke; aminek folytán a jelenlegi állagnak a régivel való összehasonlítása, s az esetleges különbözet megállapítása az ingók e csoportjánál nem volt keresztülvihető. S bár a kötetek száma ma több, s az is tény, hogy néhai Batthyány-Strattmann Ödön herceg, a volt hitbizományi birtokos, mintegy 300 kötettel gyarapította a könyvtárt, mégis mivel a kötetek nagyobb száma egymagában még nem jelent értéknövekedést, viszont az időközbeni értékcsökkenés sem volna adatokkal igazolható, ennek folytán azon feltevés látszik ajánlatosnak s elfogadhatónak, hogy sem értékcsökkenést, sem értéknövelést nem állapítanak meg. A műveknek egyenként való értékelése mellőztetett, csupán az egész könyvtárnak, mint gyűjteménynek értéke állapíttatott meg a fentebbek szerint 5000 korona összegben." Az 1932-ben készült leltár

9 könyvjegyzéke megegyezik az 1915-ös könyvjegyzékkel. A XX. századi könyvtárszobát két fotóról ismerjük, amelyeken látható, hogy a könyveket a polcokon nagyság szerint rendezték el. A kastély és értékeinek 1945-ös feldúlását a könyvtár sem kerülhette el, bár a levéltárhoz és a műgyűjteményekhez képest kevesebb kárt szenvedett. Kapossy János országos főlevéltárnok, a VKM „repülőhizottságának tagja" 1945. október 2-án feljegyzést készített, amelyben leírja, hogy augusztus 7-én helyszíni szemlét tartott Körmenden, s megállapította, hogy „csupán a könyvtárterem kerülte el a vandálpusztítást, sőt itt bizonyos védelmi intézkedések nyomai láthatók, amennyiben a helyiség bejáratát egyik oldalról az orosz parancsnokság beszögeztette. " így a könyvtár néhány szétszaggatott fóliánstól, kitépett miniatúrák, incunabulum-lapoktól eltekintve nagyban és egészben sértetlenül maradt mivel a figyelem az eddig majdnem sértetlenül maradt könyvtár értékeire is ráterelődött, úgy kellett határozni, hogy a nagy értékű könyvtárat szeptember hó 2-án Budapestre visszainduló teherkocsi magával viszi az Országos Levéltár ideiglenes őrízetébe. Dr. Fügedi Erik szeptember 2-án Körmenden kiszádlván a 3 tonnás kocsival a könyvtár anyagának felél el is szállította. ... Kőszegi János igazgató-tanító átszállította az iskola-épületbe ...a könyvtár visszamaradt felét. ... Hogy pedig a nagy értékű könyvtár egész anyaga együtt s őrzésével járó felelősség is egy kézben legyen, visszamaradt részét dr. Borsa Iván ...a mai napon, 1945. október 2-án a Budapestre induló autóval vitte az Orsz. Levéltár őrízetébe.

m Keleti István főhadnagynak 1945. október 27-i körmendi kiszállása alkalmából tudomására jutott, bogy 23 láda értékes antik könyvet becsomagolva Csehszlovákiába, Katibor herceg címére továbbítottak... '

11 A könyvtárból hiányzó könyvek menynyisége azonban nem igazolja ezt a jelentést. A következő években még néhány feljegyzésben, jegyzőkönyvben foglalkoznak a könyvtár sorsával, amelynek 1945 után is elég hányatott sors jutott. Fügedi Erik miniszteri biztos 1947 júniusában írja Varga Jenő hitbizományi gondnok-