Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - CSÁK ZSÓFIA A körmendi Batthyány-Strattmann gyűjteményt megörökítő felvételek az 1912-es Vas vármegyei műtörténeti kiállításon

4. kép. (VIII. tábla J. kép) Savoyai Jenő herceg képmása pel a körmendi fegyver­gyűjtemény. Ebből négy felvétel enteriőr kép, melyen a kiállítás fegy­verfalnak berendezett egyes részletei látha­tóak. 15 A nagy falfelüle­tet távolról befogó felvé­teleken szinte lehetetlen egyértelműen azonosíta­ni az egyes műtárgyakat, és ebben az említett okok miatt a katalógus sincs segítségünkre. A tűzifegyvereket, szúró­és vágófegyverek több­ségét a magyar kasté­lyok fegyverfalainak hangulatát utánozva, a kiállító tér falán tetszetős alakzatokban helyezték el a rendezők. A fegyverek tömeghatását oldva festmények, különféle textíliák, zászlók, tölténytáskák, puskaportartók, páncélingek, páncélkesztyűk, karvédők, vértek, sisakok is kerültek a falakra. A lószerszámgyűjtemény látványos darabjai is a fegyver­falnál kerültek bemutatásra. A különböző korú, típusú, gaz­dag forma- és színvilágú nyergek közt az egyik enteriőr felvételen"', középtájon, felismerhető a katalógusban 1050. számmal szereplő XV. századi elefántcsont nyereg, mely az 1896-os millenniumi kiállításon is szerepelt. A Zsigmond ko­ri elefántcsont nyereg még két Farkas Géza felvételen is lát­ható. Az egyiken egy újkori kirgiz nyereg társaságában'", a másikon 18 az 1066. katalógusszámmal jelölt, csillaggal és fél­holddal díszített kantár, szügyelővel. Az elefántcsont nyereg első szakszerű, ugyanakkor laikusok számára is rendkívül él­vezetes leírását Szendrei Jánosnak köszönhetjük: ..Fáiból van faragva, kívül, alul szalag és lombrészekkel gazdagon födött elefántcsonttal teljesen bevonva. A nyereg belseje nyers bőr­rel, s ezen felül nyírfa héjával van beragasztva. A nyereg fel­ső lapján az elefántcsonttal nem borított fa részek, valamint az ilyen mezőket elhatároló gerinc pántok, és a nyereg sze­gélypántja cinóber vörösre van festve. Az elefántcsont borításon XV. századbeli férfi és női alakok, szárnyas griffek, s a sárkányt ölő Szt. György alakja van kivés­ve. " ly Az 1943-as körmendi kiállításon Kalmár János a következő szavakkal ajánlotta a nagyközönség figyel­mébe az illusztris darabot: ..Egy csórttberakású nyereg tűnik fel az üvegtárlóban, amint továbbhaladunk. A Sárkányrend tagjai - amelyet Zsigmond király 1408­han alapított - kaptak ilyen nyerget lovagi torna díjául. Csontberakásos bibliai alakok, köztük Sárkányölő Szent György lovag szerepel teljesen olyan alakban, mint a kolozsvári testvérek Szent György szobra Prágában... " 20 A leírásokat Pandula Attila pontosította: a nyerget „... feltehetően német-burgundiai területen készítették, melynek díszítésében az udvari lovagvilág eseményei­nek a népies felfogással való keveredése figyelhető meg. 5-6. kép. Enteriőrfotók a kiállításból 7. kép. (LX. tábla 4. kép) Zsigmond kori elefántcsont nyereg A nyereg egyik oldalán mozsarat irányzó két majom van ki­vésve, az alakok közt tért kitöltő fák és stilizált virágok közt szalagok futnak, melyek bevésett és feketére festett betűkkel vannak kivésve. Az egyik saroklapon pajzsba vésett kereszt a készítő mesterjegyének tekinthető. m Az értékes nyerget 1945 tavaszáig a körmendi Batthyány kastélyban őriz­ték, legközelebb „ 1969-ben egy lon­doni árverésen bukkant fél. ahol Batthyány-Strattmann Antoinette megbízásából került kalapács alá. Ma a bostoni Múzeum of Fine Arts őrzi hétpecsétes lakat alatt. " u Minden bizonnyal készültek fény­képek a Batthyány-Strattmann fegy­vertár egyes darabjairól is, sajnos ezek közül a Farkas Géza felvételek között csak egy darab 23 található, mely azo­nos az 1912-es katalógus fénykép mellékletében lévővel. Ezen hat da­rab gazdagon díszített lőfegyver látha­tó, melyből a két szélső az úgyneve­zett toporfélék közé sorolható, sajáto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom