Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

IV. A körmendi Batthyány Hercegi Levéltár és a várkastély gyűjteményei - CSÁK ZSÓFIA A körmendi Batthyány-Strattmann gyűjteményt megörökítő felvételek az 1912-es Vas vármegyei műtörténeti kiállításon

4. kép. (VIII. tábla J. kép) Savoyai Jenő herceg képmása pel a körmendi fegyvergyűjtemény. Ebből négy felvétel enteriőr kép, melyen a kiállítás fegyverfalnak berendezett egyes részletei láthatóak.

15 A nagy falfelületet távolról befogó felvételeken szinte lehetetlen egyértelműen azonosítani az egyes műtárgyakat, és ebben az említett okok miatt a katalógus sincs segítségünkre. A tűzifegyvereket, szúróés vágófegyverek többségét a magyar kastélyok fegyverfalainak hangulatát utánozva, a kiállító tér falán tetszetős alakzatokban helyezték el a rendezők. A fegyverek tömeghatását oldva festmények, különféle textíliák, zászlók, tölténytáskák, puskaportartók, páncélingek, páncélkesztyűk, karvédők, vértek, sisakok is kerültek a falakra. A lószerszámgyűjtemény látványos darabjai is a fegyverfalnál kerültek bemutatásra. A különböző korú, típusú, gazdag forma- és színvilágú nyergek közt az egyik enteriőr felvételen"', középtájon, felismerhető a katalógusban 1050. számmal szereplő XV. századi elefántcsont nyereg, mely az 1896-os millenniumi kiállításon is szerepelt. A Zsigmond kori elefántcsont nyereg még két Farkas Géza felvételen is látható. Az egyiken egy újkori kirgiz nyereg társaságában'", a másikon

18 az 1066. katalógusszámmal jelölt, csillaggal és félholddal díszített kantár, szügyelővel. Az elefántcsont nyereg első szakszerű, ugyanakkor laikusok számára is rendkívül élvezetes leírását Szendrei Jánosnak köszönhetjük: ..Fáiból van faragva, kívül, alul szalag és lombrészekkel gazdagon födött elefántcsonttal teljesen bevonva. A nyereg belseje nyers bőrrel, s ezen felül nyírfa héjával van beragasztva. A nyereg felső lapján az elefántcsonttal nem borított fa részek, valamint az ilyen mezőket elhatároló gerinc pántok, és a nyereg szegélypántja cinóber vörösre van festve. Az elefántcsont borításon XV. századbeli férfi és női alakok, szárnyas griffek, s a sárkányt ölő Szt. György alakja van kivésve. "

ly Az 1943-as körmendi kiállításon Kalmár János a következő szavakkal ajánlotta a nagyközönség figyelmébe az illusztris darabot: ..Egy csórttberakású nyereg tűnik fel az üvegtárlóban, amint továbbhaladunk. A Sárkányrend tagjai - amelyet Zsigmond király 1408han alapított - kaptak ilyen nyerget lovagi torna díjául. Csontberakásos bibliai alakok, köztük Sárkányölő Szent György lovag szerepel teljesen olyan alakban, mint a kolozsvári testvérek Szent György szobra Prágában... "

20 A leírásokat Pandula Attila pontosította: a nyerget „... feltehetően német-burgundiai területen készítették, melynek díszítésében az udvari lovagvilág eseményeinek a népies felfogással való keveredése figyelhető meg. 5-6. kép. Enteriőrfotók a kiállításból 7. kép. (LX. tábla 4. kép) Zsigmond kori elefántcsont nyereg A nyereg egyik oldalán mozsarat irányzó két majom van kivésve, az alakok közt tért kitöltő fák és stilizált virágok közt szalagok futnak, melyek bevésett és feketére festett betűkkel vannak kivésve. Az egyik saroklapon pajzsba vésett kereszt a készítő mesterjegyének tekinthető.

m Az értékes nyerget 1945 tavaszáig a körmendi Batthyány kastélyban őrizték, legközelebb „ 1969-ben egy londoni árverésen bukkant fél. ahol Batthyány-Strattmann Antoinette megbízásából került kalapács alá. Ma a bostoni Múzeum of Fine Arts őrzi hétpecsétes lakat alatt. "

u Minden bizonnyal készültek fényképek a Batthyány-Strattmann fegyvertár egyes darabjairól is, sajnos ezek közül a Farkas Géza felvételek között csak egy darab

23 található, mely azonos az 1912-es katalógus fénykép mellékletében lévővel. Ezen hat darab gazdagon díszített lőfegyver látható, melyből a két szélső az úgynevezett toporfélék közé sorolható, sajáto-