Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS A Batthyány családnév és a Batthyány helynév

ZÀGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS 37 Fehértói Katalin: Árpád-kori személynévtár 1000-1301. Budapest, [2004]. (Továbbiakban: Fehértói, 2004.) 38 Ördög Ferenc: Helynévmutató Csánki Dezső történeti földrajzához. Budapest, [2002]. 39 Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. II. Budapest, 1987. 349. p. 40 A magyar nyelv történeti nyelvtana. I. Főszerk.: Benkő Loránd. Budapest, 1991. 242, 243, 246. p. N/ny végű helyneveket idéz Borsod és Bodrog megyéből: Pócos Rita: Az Árpád-kori Borsod és Bodrog vármegye településneveinek nyelvészeti elemzése. Debrecen, 2001. (A Magyar Névarchívum kiadványai 5.) 84-85. p. (az Aranyán címszónál). 41 Ma a bátya szót tekintjük alapszónak, de tudjuk, hogy ezt egy feltételezhető hat- tő harmadik szentélyű birtokos személyragos alakjából - báttya vonta el a nyelvérzék, hasonlóan az atya szóhoz. Ld.: Kniezsa István: Bátya. In: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Szerk.: Paizs Dezső-Benkő Loránd. Budapest, 1963- 151-162. p. (Nyelvtudományi értekezések 38.) 42 Kiss Lajos is az „öcs""szóból magyarázza, igaz kicsinyítőképzővel. Ld. Kiss, 1988. II. 295. p. 43 A Battyán helynévhez kapcsolhatók a Báty-Bátya - esetleg Batyk -, az Őcsényhez pedig az Öcs-Öcse-Ősi típusú helynevek. 44 Fehértói, 2004. 146-147. p. 45 Fehértói, 2004, 96. p., 149. Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest, 1900. 296. p. a Botond személynévvel - egy Bathand alak nyomán - hozta kapcsolatba. Ez utóbbi adatra Rácz György hívta fel a figyelmemet.