Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS A Batthyány családnév és a Batthyány helynév

BALÁZS ZÁGORHIDICZIGÁNY DER ORTSNAME BATTYÁN UND DER FAMILIENNAME BATTHYÁNY Die vorliegende Arbeit sucht die Antwort auf zwei Fragen, die eine ist die Orthographie des Familiennamens Batthyány, die zweite ist die Etymologie des Ortsnamens, der im Familiennamen aufzufinden ist. Der Name gehört zu den historischen Familiennamen mit der schwierigsten Orthographie, unterscheidet sich aber von ähnlichen Namen - Zichy. Széchenyi - in einer Weise, dass hier nicht die Form aus dem 16-18. Jahrhundert, sondern aus dem Mittelalter bewahrt wurde. In der Neuzeit ist eine Verändentng in der Rechtschreibung des Namens Batthyány zu erkennen, besonders in der ungarischsprachigen Korrespondenz der Familie, aber auch in den offiziellen, lateinischen Schriften wird der seit dem Mittelalter verwendete Name de Batthyan/ Batthyan mehr oder weniger konsequent gebraucht. Dieser Fakt zeigt, dass diese alte Form durch die offizielle lateinische Schriftsprache und deren Institutionen, vor allem die Königskanzlei, in die neueste Zeit hinübergerettet wurde. Die Etymologie des Ortsnamen Battyán (heute Szabadbattyán im Komitat Fejér), der Namensgeber der Familie war, wurde früher meistens mit einem Familiennamen erklärt, dies ist aber fraglich, denn während der Ortsname im Ungarischen weit verbreitet und früh datiert ist (1198: Bothian), ist der Familienname selten und wird erst nach der Árpáden-Zeit datiert (1349: Bothian).Wahrscheinlicher ist es, dass der Ortsname von einem Gemeinnamen abstammt, und da so ein Wort unbekannt ist, muss es eine flektierte Form sein. In den ungarischen Ortsnamen ist der Suffix -n/ny bei Eigen- und Gemeinnamen sehr häufig. Im Falle einer solchen Wortbildung ist im Stamm die Verwandtschaft mit dem ungarischen Wort für „älteren Bruder" (báty/bátyja) zu finden, und die Bedeutung „Land im Besitz oder in der Nutzung des älteren Bruders'' zu rekonstruieren. Diese Behauptung ist durch die Tatsache unterstützt, dass es ähnliche Formen gibt, die aus der Bezeichnung „öccs" (jüngerer Bruder) abzuleiten sind wenn dies auch seltener ist - Őcsény (Komitat Tolna). Jegyzetek 1 Magyar nyelvtörténet. Szerk.: Kiss Jenő-Pusztai Ferenc. (Osiris tankönyvek) Budapest, 2003- 306-307. p.; Bárczi Géza: Magyar hangtörténet. Második, bővített kiadás. Budapest. 1954. 112, 120, 132. p.; A Battyán-adatot idézi: Kniezsa István: Helyesírásunk története a könyvnyomtatás koráig. (Nyelvészeti tanulmányok; IUBudapest, 1952. (Továbbiakban: Kniezsa, 1952.) 46. p. 2 Lásd: 1. sz. jegyzet. 3 Kniezsa, 1952. 57, 59. p. 4 A család névadó településéről csupán egyetlen Árpád-kori adat maradt fenn, az is csak XV. századi átírásban: 1279/1402: Batbyan Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza II. Budapest, 1987. 349- p.) viszont jó adatsor áll rendelkezésre a Vas megyei Battyánról: 1198: Bothian (Urkundenbuch des Burgenlandes I. Bearb.: Hans Wagner. Köln-Graz, 1955. 32-33. p.); 1268/1318/1422: Botian/Batian (Hazai Okmánytár VII. Szerk.: Ipolyi Arnold-Nagy Imre-Véghelyi Dezső. Budapest. 1880. 112-11,3. p.); 1273: Bothyan (Georgius Fejér: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis V1I/3. Pest, 1835. 74-75. p.). A XW. századtól a Batbyan forma válik általánossá, a Bathyan/Battyan változat viszonyához lásd: A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. DL-DF 4.2. Szerk.: Ráez György. Budapest, 2003- (Arcanum adatbázis), melynek kereső programja 593 Batbyan és 177 Batthyan alakot mutat, ez utóbbit szinte kizáróan a XV. század végéről és a XVI. század elejéről, többnyire a Batthyányi családra vonatkozóan. 5 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára. XIV-XVII. század. Budapest. 1993. 106. p. 6 Középkori leveleink 1541-ig. Szerk.: Hegedűs Attila - Papp Lajos. (Régi magyar levéltár; 1.) Budapest, 1991. (Továbbiakban: Középkori leveleink, 1991.) 110. p. 7 Középkori leveleink, 1991. 133- p. (ló. Latin szöveg és az előtte álló is!) 8 Középkori leveleink, 1991. 153. p. 9 Középkori leveleink, 1991. 111. p. (Hasonmás szöveg!) 10 Középkori leveleink, 1991. 133. p. 11 Középkori leveleink, 1991. 153. p. 12 Középkori leveleink, 1991. 322. p. 13 Középkori leveleink, 1991. 135. p. 14 Középkori leveleink, 1991. 144. p. 15 Középkori leveleink, 1991- 172. p. 16 Középkori leveleink, 1991. 215. p. 17 Középkori leveleink, 1991. 261. p. 18 Középkori leveleink, 1991. 274. p. 19 Középkori leveleink, 1991. 279. p. 20 Középkori leveleink, 1991. 286. p. 21 Középkori leveleink, 1991. 403. p. 22 Középkori leveleink, 1991. 153. p23 Középkori leveleink, 1991. 171. p. 24 Középkori leveleink, 1991. 181. p. 25 Középkori leveleink, 1991. 193. p. 26 Középkori leveleink, 1991. 327. p. 27 A család korai történetéről és a névadó birtokról lásd e kötetben Rácz György tanulmányát 28 Urkundenbuch des Burgenlandes. Bd. I. Hrsg. Hans Wagner. GrazKöln, 1955. 32-34. p. 29 Kalász Elek: A szentgotthárdi apátság birtokviszonyai és a ciszterci gazdálkodás a középkorban. Budapest 1932. 30 Vas megye földrajzi nevei. Szerk.: Bárdosi János et al. Szombathely, 1982. 247. p. 83/125, 83/136, 83/141. Némileg bonyolítja a helyzetet az a tény, hogy 1273-ban a Sitkeiek - köztük Boxa comes - is kaptak királyi adományból egy Battyán nevű birtokot, amelyről az is kiderül, hogy korábban királyi bocsároké volt (Id. a 4. jegyzetben idézett adatot). Ez a birtokrész 1350-ben Boxabottyána néven szerepel (Magyar Országos Levéltár. Középkori Gyűjtemény: DL 93199. - XVIII. századi másolat!), de későbbi adat egyelőre nem ismert. Nem dönthető el tehát egyértelműen, hogy a mai Battyán dűlő Sitke területén ennek emlékét őrzi-e, vagy az egykori apátsági birtokét. 31 Kiss Gábor - Zágorhidi Czigány Balázs: Okleveles adatok a nyugati gyepű területének 12-13- századi topográfiájához. A Lapines és a Lendva folyé)k között fekvő három korai birtoktest határának meghatározása. Előadás a Népvándorláskor fiatal kutatóinak konferenciáján. Tatabánya, 2004. (Megjelenés alatt a konferencia kötetében.) 32 Hazai okmánytár. VII. Kiad. Ipolyi A. - Nagy 1. - Véghelyi D. Budapest, 1880. 112-113. p. 33 HB I. 174. 3i Hasonló kutatást végeztünk Kiss Gábor kollégámmal Vasvár határában, ahol a teljes okleveles anyag feltárása mellett feldolgoztuk a XVII1-XIX. századi kéziratos térképek adatait, a recens névanyagot és a régészeti terepbejárások adatait is. Ennek eredményeként a XII. század végéig visszanyúló birtoktörténeti rekonstrukciót sikerült készíteni a területről. Lásd: erről: Egy mikrorégió történetirégészeti topográfiája. Vasvár keleti határa az Árpád-korban. Előadás: Sötét idők falvai. Régészet konferencia. Déri Múzeum Debrecen. 2006. február 13-15. Battyán és Simonyi esetében egyelőre az okleveles anyag feldolgozásáig jutottam. 35 A birtokrész elkülönülésének természetesen az lehet leginkább a magyarázata, hogy Simon ispán és rokonsága - ugyanúgy mint később a Sitkeiek (ld. 30. jegyzet) - itt egy királyi adománnyal bővítették nemzetségi birtokukat. 36 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. Budapest, 1988. (Továbbiakban: Kiss, 1988.) 508. p. (Szabadbattyán szócikkénél)