Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS A Batthyány családnév és a Batthyány helynév
A BATTHYÁNYAK ÉVSZÁZADAI - TUDOMÁNYOS KONFERENCIA KÖRMENDEN (2005) 23-26. OLDAL ZÁGORHIDICZIGÁNY BALÁZS A BATTHYÁNY CSALÁDNÉV ÉS A BATTYÁN HELYNÉV Kisiskolás korunk óta tudjuk, hogy a Batthyány családnév a legnehezebb helyesírású magyar történelmi családnevek közé tartozik. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a név egy egyedi, a hasonló nevek körében is példa nélküli hagyományos betűjelet őrzött meg, érdemes tehát közelebbről megvizsgálni az íráskép kialakulásának és rögzülésének körülményeit. Hasonlóan érdekes kérdés lehet az is, hogy a mai beszélő tudja-e elemezni a nevet, érthető-e számára a benne rejlő magyar helynév jelentése. Sőt ez a kérdés általában a történelmi családnevek vonatkozásában is felvethető, így talán még indokoltabb a vizsgálat. Rövid dolgozatomban ehhez a két problémához szolgálok némi adalékkal. A Batthyány család nevének hagyományos írásképe a magyar helyesírás történetének több korszakából is őriz elemeket. A szóvégi y-a tulajdonképpeni családnévképző i jelölése - a XVIII-XIX. század folyamán vált általánossá, sőt a nemesi nevek esetében - mint rangjelző - a XIX. századra szinte kizárólagossá. Az á hang maival megegyező jelölése a modern, akadémiai helyesírás hatását mutatja. Külön probléma az ny hang jelöletlensége, ez azonban csak részben helyesírási kérdés, hiszen az n betű az eredeti ejtést - battyáni - őrizte meg, az ny-es ejtés - battyányi - csak később, részben talán az íráskép - az n és az y egymás mellett állása hatására alakult ki. A név egyediségét kétség kívül a hosszú ty hang tthy jelölése adja, amely valóban példa nélküli az ismertebb történelmi családnevek körében. Ez az egyediség feltehetően onnan ered, hogy a történelmi nevek zömével ellentétben nem egy XVII-XVIII. században rögzült névalakkal, hanem egy jóval korábbi formával van dolgunk. A szokatlan betűkapcsolat hangértéke egyértelmű, mivel mind a családnév mind a benne rejlő földrajzi név - mint ma is élő tulajdonnevek - ejtése közismert - battyányi illetve (szabad)battyán. Magáról a ty hangról annyit kell tudnunk, hogy viszonylag későn, a magyar nyelv Kárpát-medencei történetének első korszakában - ómagyar kor: 896-1526 -, annak is az első szakaszában - korai ómagyar kor, amely lényegében egybe esik az Árpád-korral - jelent meg. A hang meglétére az első bizonytalan adatokat a XII. század végéről illetve a XIII. század elejéről szokás idézni, közülük az egyik éppen egy Battyán helynév 1198-ból - pontosabban az a Vas megyei Battyán, amelyről a helynév etimológiája kapcsán alább még részletesebben szólunk. 1 A bizonytalanság onnan ered, hogy a középkori magyar helyesírás alapján - amely többnyire ti/ty vagy thi/thy betűkapcsolattal jelölte a ty hangot - nehéz eldönteni, hogy adott esetben a betűjel már a ty-l, vagy annak előzményét a tj hangkapcsolatot jelöli. A ty hang kialakulásának tipikus - de nem egyedüli - útja a t+j hangok összekapcsolódása, amelyből először ty+j, majd tty jött létre. A hang meglétének legbiztosabb jele, a hosszúság jelölése - többnyire tthy betűkapcsolattal -, amely azonban csak a XIV-XV. századtól válik általánossá. 2 Itt kell szólnunk a betűkapcsolatban szereplő h betűről. Ez a hangérték nélküli betű a XIII. századtól kezd elterjedni a mássalhangzók mellett, s a XTV. századtól általánossá válik, főleg a t betű mellett, s ennek megfelelően a betűkapcsolatokban is megmaradt. 3 Lényegében ez a folyamat követhető nyomon a Battyán helynév esetében is. A korai adatok Botian/Batian vagy Bothyan/Bathyan formát őriztek meg, és még a családnév XV. század eleji kialakulása idején is a Bathyan változat volt túlsúlyban, csak a középkor végén vált általánossá, de még ekkor sem kizárólagossá a Batthyan íráskép. 1 A h betűnek ez az általános használata az újkorban megszűnik, a tthy betűkapcsolat tehát egy tipikusan középkori fonna, amit napjainkig megőrzött a Batthyány családnév. A név középkori írásképe természetesen nem közvetlenül öröklődött át az új- és legújabb korra. Elég, ha belenézünk a Régi magyar családnevek szótárába, máris láthatjuk, hogy a kora újkorban eléggé változatos módon írták le a család nevét - Bathyany, Battyany, Batyani, Batthianj? Különösen sokat mondőak ebből a szempontból a családtagok XVI. századi magyar vagy latin-magyar nyelvű levelei. Batthyányi Ferenc például magyar nyelvű aláírásaiban következetesen a Batyani formát használta - 1525: batyani ferenda; 1526: batyani ferench 1 ; 1527: batyani ferench 8 -, míg íródeákjai sokszor ugyanazon levélen belül, de latin szövegben! - a Batthyány formát részesítették előnyben, mind uruk, mind rokonai esetében - 1525; Francisais de Batthyan 9 ; 1526: Franciscus Batthyan 10 ; 1527: Catherine Batthyányi; 1537: Christophoro de Batthyan 12 . Általában megfigyelhető, hogy a magyar nyelvű szövegekben mások is változatos módon írják le a család nevét - 1526: Batthyány Ferenci; 1526: batlyany ferenchnek 14 ; 1529: Batyany fferench 1 '-; 1530: both ayny ferenchnek 16 ; 1532: bathyanynak 1 ''; 1533: Bathyanj ferenchnek 18 ; 1533: Battiany Ferenci; 1534: bothyany ferenchnek 20 ; 1538: botthyani fferencznek 21 -, míg a latin nyelvű szövegekben sokkal következetesebb a név helyesírása - a fenti adatokon túl: 1527: franciscus de Batthyan ... Catharine Batthyány 22 ; 1529: francisco de Batthyan 25 ; 1529: francisco de Battyán 2 ' 1 ; 1530: francisci de Bathyan 2 ''; 1557: Christophoro de Batthyan 26 stb. Mindez arra enged következtetni, hogy a latin írásbeliség - bizonyára a kancelláriai és a hozzá kapcsolódó hiteleshelyi oleveles gyakorlat hatására - mentette át az újkorra a család nevének középkori írásképét, amelyet fokozatosan vettek át - minden bizonnyal jogbiztosító célzattal is - a család tagjai. A másik kérdés némileg elméletibb: ismerjük-e a Batthyány családnév révén közismertté vált Battyán helynév etimológiáját, vagy nagyobb általánosságban - és így talán mindjárt érdekesebbnek és indokoltabbnak tűnik a problémafelvetés: ismerjük-e a régi magyar történelmi családok neveiben szereplő helynevek jelentését. Értjük-e ezeket az „igazi magyar" neveket? Tudjuk-e mit jelent a Széchenyi család nevében rejlő Szécsény, az Zichyeknek nevet adó Zics, az Apponyiak névadó településneve, Appony. A kérdésfeltevés
