Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

I. A Batthyány család évszázadai - A Batthyány családnév eredetétől Körmend birtoklásáig - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS A Batthyány családnév és a Batthyány helynév

természetesen még szélesebb körre is kiterjeszthető, s így a probléma is még élesebben vetődik fel: ismerjük-e a magyar helynevek - különösen azok úgynevezett korai rétegének ­etimológiáját. Egyszerűbben fogalmazva: értjük-e helyneve­inket, sejtjük-e legalább a bennük rejlő jelentést - ahogy a nyelvészek fogalmaznak: etimológiailag áttetszőek-e szá­munkra. A kérdésre bizonyára kevesen válaszolnának egyér­telmű igennel. Ha belegondolunk, hogy legrégebbi nyelv­emlékeink szövegét is megértjük több-kevesebb pontosság­gal, a helynevek egy jó része előtt mégis értetlenül állunk, akkor talán még jobban elbizonytalanodunk. Valami baj van tehát a helynevekkel. A probléma gyöke­re - véleményem szerint - egyrészt korai történelmünk meg­oldatlan kérdéseiben - kettős honfoglalás, avar-magyar kon­tinuitás - rejlik, másrészt pedig a történeti névtani kutatások egyenetlenségeiben. Dolgozatomban nem ezeket a kérdése­ket kívánom megoldani, csupán egy helynév megértéséhez szeretnék közelebb kerülni, ami talán némi adalékkal szol­gálhat a Batthyány család történetéhez is. A Battyán helynév kérdésével magam nem a történelmi családnak nevet adó Fejér megyei Szabadbattyán 27 révén ta­lálkoztam, hanem egy korai Vas megyei adat kapcsán. A szentgotthárdi apátság 1198. évi birtokösszeírásában szere­pel az a Battyán prédium, amelyet Simon ispán adományo­zott az egyháznak - predium ... quod Bothian dicitur. 2 * A helynév jól azonosítható a mai Sitke és Nagysimonyi határá­ban, ahol későbbi adatok is megerősítik az apátság birtoklá­sát, 29 sőt dűlőnévként a mai napig él a név. 30 A helynév alaposabb vizsgálatára Vas megye legkorábbi határjárásainak és birtokösszeírásainak számbavétele adott al­kalmat. 31 A vizsgálat első eredménye az volt, hogy a Battyán­nal szomszédos Simonyi - ma: Nagysimonyi - minden bi­zonnyal az adományozó Simon ispán nevét őrzi. Ez annál is valószínűbb, mivel az oklevél elmondja, hogy ennek a prédi­umnak a földjét Simon ispán rokonsága közösen birtokolta, s ebből választották el határokkal az adományozott részt; a ké­sőbbiekből pedig tudjuk, hogy simonyi nemesek pereskedtek az apátsági népekkel Battyán határán. 32 Simonyi első okleve­les említése egyébként 1237-ből származik - villa Symun-, 3i így az adat kapcsán a falu története is néhány évtizeddel ko­rábbra vezethető vissza. Annyi tehát megállapítható, hogy a Battyán helynév koráb­bi Simonyi nevénél, és feltehetően azt a birtokot - vagy an­nak egy részét - jelölte, amelyet Simon ispán rokonsága bir­tokolt. iMivel a későbbiekben a Battyán nevet csak az apátsá­gi rész neveként használták, feltehető, hogy a nemzetségi bir­tok egészének más neve volt. Ennek a névnek - amely a te­lepüléstörténet és a birtoktörténet egy korábbi szakaszát jelen­tené - a keresése volt lényegében a kutatás célja, ami azon­ban egyelőre nem vezetett eredményre. 34 A Battyán név tehát a birtok egészén belül egy kisebb részt jelölt, ami talán segítheti név jelentésének megfejtését. í5 A legkézenfekvőbb megoldás az lenne, ha - Simonyihoz ha­sonlóan - ebben is személynevet keresnénk. Ezt a megol­dást javasolja a Földrajzi nevek etimológiai szótára is. 36 A probléma azonban az, hogy a Battyán személynévre mind­össze egy, és viszonylag késői adatot hoz fel Kiss Lajos ­1349: Botban. Kételyünket tovább erősíti a frissen megjelent Árpád-kori személynévtár, amelyben egyetlen hasonló nevet sem találunk. 3 " Ezzel szemben a Battyán helynév kimondottan gyakorinak nevezhető. Csánki Dezső történeti földrajzában kilenc Battyán helynév szerepel - Bihar, Bodrog, Fejér, Komárom, Pest, So­mogy, Tolna, Vas és Zemplén megyékből, közülük Örbottyán, Szabadbattyán, a Somogy megyei és a zempléni Battyán - ez utóbbi Szlovákiában - ma is élő helynév. 38 Györffy György Fejér megyében két Battyánt is megkülönböztet, 39 ami arra utal, hogy az adatok sora még tovább bővíthető. A Battyán helynevek többsége minden bizonnyal Árpád-kori, a legré­gebbi közülük éppen a Vas megyei, amelynek első említése ­mint idéztük - 1198-ból származik. Az adatok gazdagsága ar­ra utal, hogy valamiféle gyakori, tipikus helynévvel van dol­gunk, amely minden bizonnyal köznévi eredetű - a gyakori­ság egyúttal az idegen eredetet is kizárja. Mivel pedig ilyen, vagy hasonló alakú köznevünk nincsen és nem is volt, csak képzett helynévvel számolhatunk. Földrajzi neveinkben gyakorinak mondható az -n/ny kép­ző, amely személynevek és köznevek mellett egyaránt előfor­dul - pl. Lád-Ládony, hárs-Harsány. A személynevek mellett általában mint kicsinyítő képzőt, közneveknél pedig a valami­vel való ellátottságra utaló képzőt szokták számontartani, de elképzelhető helynévképző funkciója is. 40 A Battyán helynév esetében a képzőt elhagyva batty(a)/'bátty(a) alapszót ka­punk, ami minden bizonnyal azonos a báty(a)/báttya rokon­sági szóval." 11 Ha elfogadjuk az -n/ny képző helynévképző funkcióját, akkor Battyán helynév esetében „az idősebb testvér által bir­tokolt ül. használt földterület" jelentés rekonstruálható. Ter­mészetesen ez a magyarázat akkor igazán meggyőző, ha van hasonló képzésű helynév az „öcs" szóból is. Ilyen lehet az Őcsény helynév, 12 amely, ha nem is olyan gyakori, mint a Battyán helynév, de legalább egy élő alakja ismert - Őcsény, Tolna megye. A legmeggyőzőbb bizonyára az lenne, ha egy birtokhatáron belül, vagy szomszédos településeken fordul­na elő a Battyán-Őcsény helynévpár - vagy ezek változatai' 3 -, ehhez azonban további kutatásokra és némi szerencsére van szükség! Természetesen mind a bátya mind az öcs szó esetében el­képzelhető személynévi használat is, de a helyneveket ezek­ben az esetekben is képzett - ez esetben személynévből képzett - helyneveknek kell tekintenünk. Mint ahogy az is elképzelhető, hogy a Battyán helynevet egyéb személynév­ből képezték - ilyen lehet a viszonylag gyakorinak mondha­tó Bat/Bo( H vagy Bata/Botő^ személynév. Ezekben az ese­tekben azonban nem magyarázható a t-ty hangváltozás ­palatalizáció -, különösen nem a hosszú ty hang kialakulá­sa. Éppen ez. a hangtani jelenség, és ennek nyomán a Battyán helynév és a bátya - és nem kevésbé az atya - szó történeti adatainak szoros párhuzama a legnyomósabb érv amellett, hogy helynevünkben mint alapszót az „idősebb testvér" jelentésű rokonsági szót véljük felfedezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom