Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

III. Batthyányak a magyar művelődéstörténetben - KIRÁLY PÉTER A Batthyányak XVII. századi rezidenciális zenéje

467. p. (Továbbiakban: Király, 2005.) 4. jegyzetében felsorolt szakirodalmat; Nádasdy Ferenc udvarának zeneéletét feldolgozza a szerző közlésre váró tanulmánya: Király Péter: Nádasdy (III.) Ferenc rezidenciális zenéje. 4 A főúri együttesekre lásd: Király, 2005. 5 Ezekre lásd: Király Péter: A muzsikásoknak való állás - 17. századi rezidenciális zeneéletünk egy néma emlékéről. In: Király Péter: Magyarország és Európa - zenetörténeti írások. Budapest, 2003111. p. 6 Koltai, 1999. 177. p.; A vezekényi csatában elesett Esterházy László és három másik Esterházy rokon temetését - 1632. november 26. Nagyszombat - bemutató egykorú rézmetszeten a Batthyány familiárisok előtt egy üstdobos és nyolc trombitás lovas vonul. Lásd pl.: Galavics Géza: Kössünk kardot a pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986. 80-81. p.; Bárdos, 1990. 12. kép. 7 Vö.: Király Péter: Udvari trombitások a 16-17. századi Magyarországon. = Magyar Zene 42. 2004. 2. sz. 121-148. p. (Továbbiakban: Király, 2004.) 8 Bárdos. 1990. 116. p.; A udvari- és mezei- trombitás (Hof- und Feldtrompeter) fogalom értelmezésére lásd: Király, 2004. 128-129. p. 9 Vö.: Király, 2004. 10 A Batthyányaktól ismert lantos adatokra ld. Király Péter: A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig. Budapest, 1995. (Továbbiakban: Király. 1993.) 133-137. p. 11 A források többször is említenek 1627 és 1682 között cimbalmost. Vö. Benda Borbála - Koltai András: A Batthyányak udvari zenészei (1627-1664) Adattár. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden. 2005. okté)ber 27-29. Körmend, 2006. (Továbbiakban: Benda-Koltai, 2006.); Takáts Sándor: Törökmagyar énekesek és muzsikások. In: Takáts Sándor: Rajzok a tonik világból. I. Budapest, 1915. (Továbbiakban: Takács, 1915.) 437. p. 12 1633. január 22. Fraknó, Esterházy Miklós Batthyány Ádámnak „Lakompakra futamodván által tegnap [...} ot találám az keglyelmejd eggik hegedw'sit, s kerdenelmj mi okért ninch kfejgfyelmejd mellet. Azt monda, hogi elhuchuslanak. a teohhys kfejgfyelmejd teol, de meg el nelmj mentenek mindenik/J Énnekem sem lenfnje most egeß musikám/J Feokepp erre az lakodatom szükségére megh maraßtottam addig, de evet he nelmj irjw'k miglj hanleml kérelmi klejgfyelmejdfejt, hozza el magával Gabortis, a hárffást, es az Cymbalmostis, es maga sem maradgjon ki keozw'lw'nk kfejgfyelmejd" Magyar Országos Levéltár Batthyány család levéltára (Továbbiakban: MOL) P 1314, 12413- sz. missilis. Az említett zenészek: Hegedűs Gábor, Hárfás Mihály, Cimbalmos Márton. Lásd: Benda-Koltai, 2006.; A levél tartalmát szabad átírásban közli: Takáts Sándor: A régi magyar trombitások. In: Takáts Sándor: A régi Magyarország jókedve. Budapest, 1921. 153- p. 13 MOL, P 1322, 43. cs.; Takáts, 1915. 428, 433-434. p.; Benda-Koltai, 2006.; Takáts Sándor szerint ugyan „igen kedvelt és elterjedt zeneszerszám volt a duda vagy a tömlősíp is. Mind a török, mind a magyar szívesen hallgatta. A XVI. század első felében ez volt a huszáraitiknak hadi-muzsikája". Takáts, 1915. 428. p. Ellentétben az ilyenféle, napjainkra jószerével elfogadottá vált általánosító nézetekkel, a főúri udvarokban elsősorban a XVI. század második felétől/végétől mutatható ki dudás, s az ilyen jellegű adatok főként a XVII. század közepétől szaporodnak meg. Az erdélyi fejedelmi udvarban is csak a század közepétől szerepel bő egy évtizedig a dudás. A század közepétől már gyakori a duda említése az irodalmi forrásokban is. Mindezek az adatok - úgy tűnik - egy fokozatosan növekvő népszerűséget jeleznek, amely a XVII. század közepén kulminált. Vö. Szabolcsi Bence: A XVII. század magyar főúri zenéje. In: Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai. I. Közreadja: Bónis Ferenc. Budapest, 1959. 219. és következő p. 14 Vö.: Király. 2005. 437-438. p. 15 Merényi Lajos: Esterházy Miklós levei Nyári Krisztinához. Történelmi Tár 1900. 36.; Megjegyzendő, Esterházy levelének június hóra való közkeletű keltezése téves. Batthyány ugyanis 1627-ben „ma szerdán" megírta anyjának, hogy „holnap palatínus uram ugy halótok hogy ide akar iöni". MOL P 1314, 2344. sz. missilis. Mivel azonban június 17-e csütörtökre esett, így június 16-án, szerdán tehát nem írhatta Batthyány, hogy a nádor holnap érkezik, hiszen Esterházy 17-én írt levélből kiderül, hogy a Batthyányak már az előző este ott marasztalták. Ugyanakkor viszont júliusban 14-e szerda, tehát a másnap 15-én megérkezett nádor két nap múlva 17-én panaszkodhatott, hogy nem mehetett egyből tovább. 16 1627. ..ma szerdán" hjúlius 14.] „kérem Nalgysájgodal hogy koszainak egypár resz dobot, mert io dobos löt ide es azt akarnám megh próbálni ha io e vagy rosz" MOL P 1314, 2344. sz. missilis; Koltai, 1999- 25. p.; „Im küttem én orvosságot" Lobkowitz Poppel Éva levelezése, 1622-1644. Közr.: Kincses Katalin Budapest 1993. (Régi magyar történelmi források III.) 9. levél 17 MOL P 1314, 2408. sz. missilis.; Koltai, 1999. 25. p. 18 Közvetve utal rá Batthyány 1627. május 8-án anyjához írt levelében, amikor is cimbalomhoz való fát kér. MOL P 1314, 2338. sz. missilis.; Bárdos, 1990. 116. p.; A cimbalmos muzsikus szerepel az l627-es posztójegyzékben is. Koltai, 1999- 25. p.; Keresztnevét későbbi iratok alapján ismerjük. Lásd. Benda-Koltai, 2006. 19 Király Péter: Wolfgang Ebner levelei Batthyány Ádámnak 1643-1650. = Magyar Zene, 39. 2001. 1. sz. 94-98. p. (Továbbiakban: Király, 2001.) 20 1636-ban virginás Jakab, 1640-ben pedig egy Bellovszki (Pollovszki) Mátyás nevű virginás szolgált. Koltai, 1999- 178. p.; Benda-Koltai, 2006.; 1661-ben és 1663-ban, már Batthyány Kristóf idején, a németújvári vár ordináriumában felbukkan egy orgonás, aki azonban csak alkalmanként - „ha vagyon"- állt rendelkezésre. MOL P 1322, Földesúri família, 1350, 1363. Ezt az adatot Koltai Andrásnak köszönhetem. Talán ugyanerre utal Sós Andrea is, aki szerint a Batthyányaknál volt orgonás is, de a többi zenésztől ..eltérő feladattal". Sós Andrea: A Batthyány család földesúri famíliájának javadalmazása a 17. században. In: Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a 17-18. században. Szerk.: Zimányi Vera. Budapest, 1994. (Továbbikaban: Soós, 1994.) 105. p. 21 Vö.: Király, 2005. 438. p.; A kettős foglalkoztatottságéi udvariakra újabban a zenetudomány a „lakáj-zenész" megnevezést is alkalmazza. Vö.: Rennerné Várhidi Klára: Az Esterházy grófok pozsonyi udvarának zenei élete a 18. században. Kapcsolat Vivaldival. = Magyar Zene 40. 2002. 4. sz. 461. p. 22 Az órás dobost említi: Sós, 1994. 105. p. 23 A lantos és német deák Ulrich 1598-tól 1627-ig követhető, Cigány Hegedűs Mátyás pedig 1608-1627 között dokumentált. A későbbiekben is szép számmal akadnak egy évtizedet meghaladó alkalmazásról tanúskodó adatok. Vö.: Benda-Koltai, 2006. 24 Takáts, 1915. 434, 435- p. 25 Batthyány ebben eltér a szomszédos főuraktól (Esterházy, Nádasdy stb.), akiknél cigányzenészeknek egyáltalán nincs nyoma az iratokban. Ugyanakkor a források hallgatását természetesen nem értékelhetjük olyan módon, hogy főurainknál egyáltalán nem is fordultak volna meg cigányzenészek. Ezek zenélése azonban akkoriban inkább mellékes kuriózum lehetett, semmint a mindennapokat meghatározó jelenség. Tehát nem gondolhatjuk, hogy a XVII. századi főurak cigányzene mellett - legyen az bármi is - mulatva töltötték mindennapjaikat. 26 Batthyány és Ebner kapcsolatára ld.: Király, 1991-; Esterházy Lászlóra Id.: Király Péter: Wolfgang Ebner és Wendelin Hueber levele Esterházy Lászlónak - Adalékok az Esterházy-zenetörténet egy kevésbé ismert időszakához = Magyar Zene 39- 2001. 4. sz. 375-381. p. 27 Vö.: Király, 2005. 28 Koltai, 1999. 176. p. 29 Takáts Sándor feljegyzései. Budapest Piarista Levéltár; Takáts Sándor: Hazai török hegedősök. In.: Takáts Sándor: A török hódoltság korából, II. Budapest, é. n. (1928), (Továbbiakban: Takács, 1928.) 498. p. 30 Az Egerszegen elfogott török „Rabokban is tüntsenek derekasak. az keltey Passa szolgája, azok ültek az jó lovakon, edgyik az Nfajglyságlod megh holt síposának az Eotse, Kanisay sipos, eleget fuattuk. vele az sipot, annak, jó soldja vagyon " MOL P 1314. missilis 15242. sz..; Takáts, 1915. 4,35-436. p. Takáts azonban a zenészt „Batthyány Ferencz egykori híres tárogató síposának" öccseként állítja be. 31 Koltai, 1999. 176. p. 32 1650. június 30. Rohonc, Keglevich (Keglevitth) Péter zalaegerszegi kapitány Batthyány Ádámnak: „Miuta el jüttem Rohonczra Egerszegrül 2 leány ßabadult I...J Kanisarul egyik Kecskey, másik murakeözi, az kecskej leant másikára tanétották lantossagra es az