Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - RÁKOSSY ANNA Batthyány Gusztáv, a hitbizomány birtokosa 1870 és 1883 között
RAKOSSY ANNA BATTHYÁNY GUSZTÁV, A HITBIZOMÁNY BIRTOKOSA 1870 ÉS 1883 KÖZÖTT A Batthyány család tagjai a középkortól a legelőkelőbb magyarországi főnemesek kőzé tartoztak, és egyes tagjaik meghatározó szerepet játszottak a magyar történelemben a huszadik század elejéig. Azonban ha átnézzük a Batthyányakról megjelent tanulmányok bibliográfiáját, úgy észrevehető, hogy a kutatók elsősorban a családtagok XVI-XVII. századi életével foglalkoztak és a Batthyány nemzetség XIX-XX. századi története szinte feldolgozatlannak tűnik. A XIX. században élt Batthyányak közül a történészek elsősorban három családtag tevékenységét kutatták: elsősorban gróf Batthyány Lajos (1807-1849), a boldoggá avatott Dr. Batthyány-Strattmann László (1870-1931), valamint gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) életpályájával foglalkoztak. A többi, ugyanebben a korszakban tevékenykedő Batthyány életének egyes részleteiről legfeljebb csak egy-egy politikai eseményhez, uradalomhoz vagy kastélyhoz kapcsolódó tanulmányban találhatunk néhány sort. 1 A Batthyány-Strattmann hitbizomány XIX. századi haszonélvezői közül is mindössze Batthyány Fülöpről (1781-1870 - herceg 1806-1870 között jelent meg tanulmány 2 , azonban Batthyány Gusztávról - herceg 1870-1883 között - és Batthyány Ödönről (1826-1914) - herceg 1883-1914 között - még mindig nagyon keveset olvashatunk. Ez a tanulmány a Batthyány Gusztáv életével kapcsolatos kutatás 3 első eredményeit tartalmazza, s miután igen kevés, a grófra vonatkozó forrást ismerünk, a főúr életpályáját csak töredékesen lehet felvázolni. Talán ennek is köszönhető, hogy a történészek a hitbizományhoz tartozó javak XIX. századi történetének feldolgozásánál olyakor meg is feledkeznek róla'. Miután Batthyány Gusztáv magyarországi „tevékenysége" elsősorban a birtokaihoz kapcsolódik, ezért szükséges röviden áttekinteni a Batthyány-Strattmann hitbizomány történetét. A mindenkori Batthyány herceg és Strattmann gróf által birtokolt hitbizomány három nagy egységből áll: egyrészt Eleonóra Strattmann grófnő hitbizományából, amely a későbbi Batthyány-Strattmann hercegi majorátus alapját képezte, másrészt a Batthyány Lajos Ernő gróf és harmadrészt a Batthyány Károly herceg által alapított majorátusból. 5 Eleonóra Strattmann 1739-ben kelt alapítólevele szerint a hitbizományhoz az alsó-ausztriai birtokain kívül a bécsi Schenkenstrasse-n - később Bankgasse - fekvő saját háza, teljes berendezésével együtt és a Löwl-Bastey-on - ma Löwelstrasse - lévő ház és istálló tartoztak.'' A mindenkori hitbizományi haszonélvező viseli a Strattmann nevet és a hozzá tartozó grófi címet is. 7 Eleonóra Strattmann örököse Batthyány Lajos gróf 06961765) volt, aki 1746. június 19-én, Rohoncon kelt végrendeletével hozta létre, Mária Terézia jóváhagyásával és megerősítésével hitbizományát, melyet a Strattmann grófi hitbizománnyal összekapcsoltak és együtt kezeltek. 8 A főúr a majorátus számára megnevezte a nagykanizsai, ludbregi, körmendi uradalmakat összes tartozékukkal, valamint egy bécsi és egy budai házat teljes berendezéssel. A bécsi ház a fentebb említett Strattmann-hitbizomány része volt, melyhez Lajos gróf kertet vásárolt és saját pénzén istállókat, magtárat, szénapajtát építtetett. 1 ' A budai várban a Dísz téren álló házat saját pénzén szerezte, átépíttette s minden „díszítésével" együtt a hitbizományhoz kapcsolta. 10 Batthyány Lajos meghatározta az öröklés pontos rendjét is: halála után a fia, ha ő előbb halna meg az örökhagyónál, akkor fiának elsőszülött fia, majd annak elsőszülött fia örököljön. Míg az egyik ágban fiúivadék életben van, addig a másik ág nem örökölhet. Ha azonban az egyik ágon a fiú utódok kihalnak, akkor a legközelebbi ág nyeri el a „successio"-t és a majorátus birtoklását, megtartva az elsőszülöttség rendjét. Ha minden férfi leszármazottja kihalna, akkor testvére, Batthyány Károly gróf nemzetsége kapja a hitbizományi javakat, de Lajos gróf ekkor életben lévő női örökösei számára az örökös 100 000 Forintot fizessen ki. 11 Ha Károly ága is kihalna fiágon, akkor a majorátus a legközelebbi oldalági seniorra és annak törvényes fiú utódaira szálljon az elsőszülöttség rendje szerint, valamint Károly ekkor élő női örökösei számára az örökös fizessen ki 100000 forintot. ,,A majomtus öröklésének ez a szabálya ugy legyen mindig és megiartassék mindaddig, míg a Batthyány grófok törzséből csak egy is életben lesz.'"' 1 Az elsőszülött ,,bizonyos birtoktestet oszthatatlanul és elidegeníthetetlenül" kapott, hogy a család méltóságát és ,,díszét"örökre fenntarthassa és hogy a rokonain - ha szükséges - segíthessen.' 3 A hitbizományi javakat sohasem lehet felosztani, széttagolni, semmit sem lehet belőle elzálogosítani vagy elidegeníteni. Amennyiben a haszonélvező örökös a majorátus javait elpusztítaná, akkor az örökségben legközelebb álló testvérei - hitbizományi várományosok - zárgondnokot állíthatnak fel, per nélkül királyi paranccsal. A hitbizományi ingó- és ingatlan állományt pontosan össze kellett írni, azok pontos leírásával, az épületek külső és belső állapotával több példányban, melyek közül egy összeírást a családi levéltárban, egy másikat a vasvári káptalannál - mint „hiteles helynél" - kellett elhelyezni, a harmadikat pedig a majorátus birtokosa őrizte meg. A mindenkori hitbizományi haszonélvezőnek kötelessége volt a leltárban rögzített állapotot fenntartani. 14 Lajos gróf fivére, Batthyány Károly (1698-1772), aki 1764ben katonai érdemeiért és Mária Terézia fiai, József és Lipót neveltetésének irányításáért megkapta a római szent birodalmi hercegi rangot és címet 15 , 1770. november 11-én kelt végrendeletével alapította hitbizományát. A hitbizomány az ausztriai - Trautmansdorf, Götzendorf, Enzersdorf an der Fischa, Fischamend - birtokokból, a hozzájuk tartozó javakból 16 és a bécsi Schenkenstrasse-n egymás mellett álló és közös homlokzatot alkotó három - ma Schenkenstrasse 2., Bankgasse 2., Herrengasse 19. számú - házból állt. 17 Batthyány Károly halálakor - miután törvényes fiúgyermekkel nem rendelkezett - a hercegi cím fivérének, Lajos Ernőnek (1696-1765) örököseire szállt, Ádámra (1722-1787), majd egyenes ágon tovább Lajosra (1753-1806) és később Fülöpre
