Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - RÁKOSSY ANNA Batthyány Gusztáv, a hitbizomány birtokosa 1870 és 1883 között
(1781-1870). Fülöp herceg halálával ez az ág fiágon kihalt, és a hercegi cím, a fentebb említett Ádám fivérének, Tivadarnak (1730-1812) unokájára, Gusztávra (1803-1883) szállt. Batthyány Gusztáv a fiatalságát külföldön töltötte, miután apja, Batthyány Antal József gróf (1762-1828) a családjával szinte állandóan külföldön, főleg Bécsben és Milánóban tartózkodott. Gusztáv gróf és öccse, Kázmér (1807-1854) egyáltalán nem tudtak magyarul,}* Az osztrák tisztként szolgáló Batthyány Gusztáv az 1820as évek második felében Milánóban állomásozott 1 '-, ahol Wilhelmina Ahrenfeld grófnőtől - házasságon kívül - két fia született. 1826-ban Ödön és 1828-ban Gusztáv Emil, de születésük után, 1828. december 14én az arisztokrata szülők végül összeházasodtak. 20 Batthyány Antal gróf 1828. szeptember 20-án Bécsben meghalt, végrendelete alapján gyermekei, Gusztáv, Kázmér, Eleonóra és Philippina örökölték javait. 21 így a magyarországi birtokokat - Rohonc, Siklós, Bicske, Borostyánkő, Németszentmihály, Somodor, Kisbér -, egy villát Milánóban és egy házat Bécsben. 22 Gusztáv és Kázmér az örökölt uradalmakat még 10 évig fel sem osztották egymás között, hanem közösen rendelkeztek azokkal, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a külföldön élő Gusztáv helyett öccse, Batthyány Kázmér és Károlyi Lajos gróf irányították ezeket a gazdaságokat. 25 1837-ben a Batthyány grófok megosztoztak ugyan a birtokokon, így a megállapodás értelmében Gusztáv tulajdonába került Rohonc. Németszentmihály, Borostyánkő, míg Kázméré lett Kisbér, Bicske, Siklós és Somodor. 21 Batthyány Gusztáv javait továbbra is meghatalmazottak felügyelték, uradalmait bérbe adták, mivel a gróf családjával külföldön élt: Itáliából Angliába költözött, ahol 1838-ban honosította az angol parlament. 25 1840-ben meghalt Gusztáv gróf felesége, Wilhelmina Ahrenfeld grófnő, az özvegy pedig Magyarországra küldte fiait öccséhez, aki gondoskodott unokaöccsei illő neveltetéséről, s a kor szokásainak megfelelően kiváló tanárokat szerződtetett melléjük. 20 Batthyány Gusztáv az 1840-es évektől szinte állandóan Angliában tartózkodott 27 , ahol 1843-ban már saját versenyistállóval rendelkezett, 1859-ben pedig, beválasztották az előkelő Jockey Club tagjai közé. Pompás versenylovai voltak, melyeken néha maga lovagolt egy-egy versenyen, még 50 éves korában is. 28 Gusztáv gróf feltehetően Kázmér javaslatára járult hozzá, hogy nagyapjuk, Batthyány Tivadar (Tódor) 30000 kötetes rohonci könyvtára 1838-ban a Magyar Tudós Társaság tulajdonába kerüljön. Divald Kornél feljegyzése szerint a Batthyány könyvtárat Gusztáv gróf ajánlotta fel, de az újabb kutatások inkább a közös ajándékozást valószínűsítik. Kázmér a rohonci családi könyvtárral együtt saját - kisbéri birtokán őrzött - 2660 kötetes könyvtárát, melyben Batthyány József esztergomi érsek könyvtárából származó könyvek is voltak, 1. kép. (VII. tábla 3- kép) Batthyány Gusztáv szárazpecsétnyomója, 1842. szintén felajánlotta. 29 Batthyány Kázmér 1840-ben Batthyány Gusztávval és Károlyi Lajos gróffal együtt létrehozta a rohonci gazdasági tanintézetet is. 30 A szabadságharc leverése után Kázmér gróf teljes vagyonát zárolták, majd elkobozták. 31 A családi vonatkozású festményeket és iratokat Batthyány Gusztáv már 1852-ben megpróbálta visszaszerezni. így kérte a siklósi várban lévő családi képek és a bicskei levéltárban található - családi vonatkozású - iratok visszaadását. 32 Miután, mint Kázmér, ugyanúgy bátyja a század első felében jelentős adósságot halmozott fel, a javak visszaszolgáltatása kapcsán a főúrnak igazolnia kellett, hogy korábbi adósságait kiegyenlítette, és máisemmiféle adósság nem terheli. Ennek bizonyítása után a főrend megkapta a kért családi képeket és a dokumentumokat. 33 Gusztáv gróf a magyarországi birtokait egymás után eladta, majd azon uradalmakat is pénzzé tette, melyeket az öccsétől vettek el, és neki adtak vissza; köztük a bicskei birtokot is. amelynek 1863-ban történt értékesítése miatt nézeteltérése támadt idősebb fiával, Ödönnel, akinek rész járt volna ebből a birtokból. 34 1870-ben Fülöp herceg halálával a Batthyány-Strattmann hitbizomány, a hercegi cím Gusztáv grófra szállt. 35 A herceg halála után felvett hagyatéki leltárban a hitbizományi ezüsttárgyakat már nem találták meg. Az 1872. évi leltárban a „bécsi könyvtár 732 tételben felsorolt köteteit sem lelték meg, és a trautmannsdorf-i könyvtárban is némi veszteséget állapítottak meg, valamint jelentős hiányok, eltérések voltak a ludbregi javaknál is. 36 Miután 1871 májusában a budai ház leltározása és becslése megtörtént 3 ", Batthyány Gusztáv a régóta hercegi használaton kívül álló budai házat bérházzá alakítana át. 38 Gusztáv herceg látva, hogy a saját kezelésben tartott javak nem nyújtanak folyamatos és biztos jövedelmet, a hitbizományi uradalmakat és ingatlanokat 1871. október 1-től bérbe adta, a körmendi vár és annak melléképületei és díszkertje, valamint a nagykanizsai ügyészi lak kivételével. 39 A hitbizományi bécsi és budai házakat 15 évre, a Batthyány hitbizományi uradalmakat, kastélyokat 25 évre bérbe adta." 1 Fülöp herceg idején egy bécsi lakás és a várak bútorozottak voltak, azonban Gusztáv herceg kiürítette az intai kastélyt és a ludbregi várat. A bútorok egy részét Körmendre szállították, másik részét - a nagyon régi, használt tárgyakat (!) - pedig eladták. Ezek után a bérlők birtokba vehették az ingatlanokat. Az uradalmakban lévő egyéb „élő és holt felszerelést" a bérlőknek - bíró által meghatározott áron - eladták, az ebből befolyt összeget pedig, a hitbizományi hatóságnál letétbe helyezték." Batthyány Gusztáv élete - úgy tűnik - nem sokat változott a Batthyány hercegi hitbizománytól, továbbra is Angliában lakott és a magyarországi ügyekkel továbbra sem sokat foglalkozott. 42
