Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KAPOSI ZOLTÁN A herceg Batthyány család nagykanizsai uradalma a feudalizmus utolsó korszakában
Területi egységek A lakosság által Az allodiális földek Összesen használt terület nagysága nagysága Kanizsai uradalom - Kanizsa mezőváros 10 322 2 630 12 952 - Szepetnek 3393 2 160 5 553 - Bajcsa 744 120 864 - Fityeháza 1040 1 040 - Sormás 1717 224 1 941 - Esztregnye 1296 1 296 Homokkomáromi uradalom - Homokkomárom 526 5 021 5 547 - Obornok 83 83 - Langviz 294 294 - Freiviz 230 230 - Szentmiklós 246 246 - Korpavár 223 223 Összesen 20 114 10 155 30 269 1. táblázat. A kanizsai uradalom területének megoszlása 1810-ben (magyar holdban) 15 A kanizsai kereskedelem erősödése a XIX. század első felében Kanizsa város gyors gazdasági fejlődését nagyban elősegítette relatíve szerencsés közlekedés-földrajzi elhelyezkedése. A város öt meghatározó fontosságú országos útvonal találkozási pontjában feküdt, ahonnan mind a nagy belső vásárok, mind a külföldi kereskedelem szempontjából jelentős piacok viszonylag könnyen elérhetők, utóbbiak között vannak természetesen a tengerparti városok is. A kereskedelmi utak egy része már ebben az időben is államilag fenntartott kövezett út volt, vagyis viszonylag jól lehetett rajta terméket forgalmazni. Kanizsa is felismerte az utak és az utcák javításának szükségességét, ezért a XIX. század első felében egyre több utat borítottak be muraközi kaviccsal vagy raktak ki téglával, ezzel is megpróbálva folyamatossá tenni az addig meglehetősen ciklikus, szezonális kereskedelmet. 16 Kanizsa város kereskedelme szempontjából igen fontos volt a Batthyányak kanizsai- és homokkomáromi uradalma, valamint a környék jelentősebb nagybirtokainak - a Szapáryak letenyei, a Széchenyiek pölöskei és marcali, a gróf Batthyányak szentgróti, a Zichyek vrászlói, az Inkeyek pallini és iharosberényi, valamint a Festeticsek szentmiklósi és csurgói - termékpotenciálja. Ezek az említett nagybirtokok általában 20-30 000 holdas, igen kiterjedt birtokok voltak, s a jelentős allodiális földdel rendelkező majorságok biztosították a kereskedelem nyersanyagának nagy részét. Az uradalmak megbízottjai, vezetői, ügyvédei, ügyészei beköltöztek a városba, s onnan irányították földjeik gazdálkodását. Kanizsán jelentős létszámú nemes is élt, 1837-ben harmincan rendelkeztek a vá7. ábra. A zsidó családfők száméinak változása 1728-1848 között Ka n izsa i >á rosá ba n 2 " roslakók közül nemesi címmel. Kanizsa város nemcsak Zala, hanem Somogy megyének is a legfontosabb kereskedőhelye volt, tiszta vonzáskörzetét tekintve 1828-ban a piacközpontok rangsorában a 7. helyet foglalta el. 17 Maga a város pontosan Zala és Somogy megye határán helyezkedett el a zalai oldalon, így nem véletlenül írhatta 1837-ben az Ismertető című folyóiratban Bezerédy Antal, hogy .Külső városok közül Somogy gabonakereskedésre nézve legelső helyen áll Nagykanizsa Zala megyében, hova esztendőn kint Somogyból tömérdek mennyiségű gabona szállítatvcin... ", 1S A jogilag kereskedőknek tekinthetők nagyon kevesen voltak a városban, arányuk a családfők 9-10 %-a fölé soha nem nőtt, ám a modern piacgazdaság kiépülése szempontjából gazdasági jelentőségük óriási volt. Érdekes ugyanakkor, hogy a kereskedők hosszú időn keresztül igen tagolt társadalmi csoportot alkotottak. Eleinte a görög és a polgári keresztény kereskedők voltak fontosabbak, ám a XVIH-XIX. század fordulójától egyre inkább a zsidó kereskedők játszottak már vezető szerepet. Különösen gyors volt szaporodásuk Kanizsán, a zsidóság egésze a városi népességben mintegy 15%-ot tett ki, míg a kereskedelmi pozíciókból körülbelül 75%-ot foglalt el. 1 '' Igen jelentős kereskedelmi hálózatok épültek ki a kanizsai kereskedők jóvoltából. Itt élt például a Lackenbachercsalád jó néhány tagja, akik egy bécsi székhelyű nagykereskedelmi vállalkozást irányítottak, amely a Bécs - Kanizsa - Pest háromszögben működött. A Lackenbacherek nemcsak kereskedők voltak: bécsi és kanizsai ingatlanjaik mellett pesti ipari vállalkozókká is váltak. De itt kezdték a Strasserek is pályafutásukat, amely majd 1849. után teljesedett ki, amikor is Bécsbe költöztek. Ám a cég itt maradt a Strasser-lányt fe-
