Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

R. VÁRKONYI ÁGNES Bevezetés - THEATRUM HISTORIAE - THEATRUM BATTHYANYAE

gek és technikai újdonságok gyűjteménye. A Királyi Magyar­országon, ahol hiányzott az élő királyi központ, vagy a feje­delmi udvar, viszont találkoztak a bécsi Hofburg és a török birodalom hatalmi szférái, közel volt Itália, és bejárt utak ve­zettek Krakkó, Párizs, Madrid, London udvaraiba, dinamiku­sabban élt az udvari kultúra nyitott és sajátos hazai értékeket teremtő jellege. Elevenebbek a hagyományok, és erősebben érvényesült az egyetemes és a nemzeti egysége. Erre vall a tanulmányok bizonysága szerint, hogy a németújvári könyv­tárba a korabeli Európa legjobb szellemi értékeit szerezhet­ték be, melyet a távoli világban is számon tartották. A kör­mendi udvar egyéni arculatát pedig az ősgaléria, a török fegyverek gyűjteménye, s a Magyar Seneca egyaránt formál­ta. Több udvar fenntartását ösztönző körülmények következ­ménye is lehet, hogy a család viszonylag gyorsan alkalmaz­kodott az új körülményekhez, és az egymást követő generá­ciók a barokk, majd a rokokó stílus szerint formálták át ud­varaikat. Mindenütt a gyűjteményekből alakultak ki a múze­umok, s itt egészen korán, Magyarországon talán először ol­vasható az inventáriumokban a „ m useu m "kifejezés. A kerteket ez a tanulmánykötet plántálta vissza eredeti ter­mészetes helyzetükbe, mint a kastély szerves tartozékát, a ko­rabeli mindennapok természetes környezetét, a társadalmi élet színterét mutatja be. Hangsúlyozza a kastély és a kert szétválaszthatatlan egységét, és a kedvezőtlen forrásadottsá­gok ellenére is követi, ahogy létrejött és amint változott. Re­konstruálja a történeti kertek évszázadokon átívelő életét, a táj és világkép kölcsönhatását őrző kert-metamorfózisokat. Jelzi a változásokat, miként a geometrikusán tervezett, felüdülést szolgáló hortus felváltotta a nagyvilág növényeit egybefoglaló gyűjtemény-kert, majd az antikvitás szellemét idéző szobrok­kal és a víz szimbolikus jelentését hordozó tóval kialakult ba­rokk kert átváltott a természet eredeti sokszínűségével elkáp­ráztató tájkertbe. Érdekes, hogy minden átrendezés ellenére is megmaradt az utak találkozásánál a tájékozódási pontot jelké­pező obeliszk, ormán a címerből ismer pelikánnal. Valószínű­leg a körmendi kastély kertje volt az elsők egyike, amelyet a reformkorban megnyitottak a nagyközönség előtt. Zrínyi az írta, hogy Ádám gróf vele együtt nem minden­napi talentumokkal rendelkezik, de „... az lélek, amelyet Isten országunk szolgalatjára rendelt mi belénk... mint tűzben az arany' a nagy tettek kohójában ismerszik meg. Miként örök­lődnek a generációkon át bizonyos meghatározó képessé­gek, tulajdonságok, többek között a gazdasági érzék, a szo­ciális gondoskodás, a magyar kultúra ápolásának, támogatá­sának kötelessége, és miként összegeződött mindez új minő­séget teremtő többletté? Csaknem minden írásban jelen vannak a Batthyány nők. Több dolgozat külön is foglalkozik velük. Életútjukat nem elkülönítve, környezetükből kiragadva, hanem családi, társa­dalmi közegben vizsgálják őket. Milyen társak, hogyan élték meg anyaságukat, élethelyzetük változásait, ismerték fel hi­vatásukat? Az elemzések központjába főleg a gyermekáldás, szülés, nevelés került. Különösen a laikus gyógyítás, a nők orvosló tevékenysége érdekli a kutatókat, mióta az 1980-as években Magyarországon is a boszorkányperekkel nyilván­valóvá vált a betegekkel foglalkozók között megfigyelhető konkurencia harc, annak minden következményével. A lai­schen Trend. Die Schatzkammer, die Bibliothek, die Galerie, das Waffenlager, der Garten und die Sammlung von Antik­quien sowie die technologischen Errungenschaften wurden organische Teile des Hofes. Im Königreich Ungarn, wo es we­der ein königliches, noch ein fürstliches Zentrum gab, trafen sich die Machtsphären des Wiener Hofes und die der Türken. Italien war nahe, gängige Wege führten nach Krakau, Paris, Madrid und London und der offene, heimische Werte schaf­fende Charakter der Hofkultur konnte besser aufblühen. Tra­ditionen sind lebendiger, die universellen und nationalen Ein­heiten kamen stärker zur Geltung. Davon zeugen, so die Stu­dien, dass in der Bibliothek zu Güssing die besten Werke ­die damals in Europa zu beschaffen waren - befanden und dies weltweit registriert wurde. Die Ungarische Seneca, die Urgalerie und die Sammlung türkischer Waffen formten den eigenständigen Charakter des Hofes zu Körmend. Als Folge aus dem Umstand, class die Familie mehrere Hofhaltungen betrieb, kann es sein, dass die Familie sich neuen Gegeben­heiten schnell anpassen konnte und die Generationen ihre Höfe im Sinne des Barock und des Rokoko umgestalten konnten. Überall entstanden aus den Sammlungen Museen, und hier ist in Ungarn ganz früh, vielleicht erstmalig der Be­griff „museum"in den Hofinventaren zu lesen. Die Gärten als organische Teile des Schlosses, wurden mit­tels dieser Studie in den natürlichen Zustand zurückgepflanzt, und somit die natürliche Umgebung der Alltage und das ge­sellschaftliche Leben symbolisiert. Die untrennbare Einheit von Schloss und Garten werden hier betont und trotz der un­günstigen Quellengegebenheiten wird dessen Entstehung und die Entwicklung verfolgt. Das Leben der historischen Gärten, welches Jahrhunderte überbrückt hatte, sowie die Gartenmetamorphosen, die die Wechselwirkung von Land­schaft und Weltbild werden rekonstruiert. Veränderungen werden auch verfolgt und gezeigt, wie der geometrisch ge­plante Hortus von dem Sammelgarten, der die Flora aus der ganzen Welt in sich trägt, abgelöst wurde. Oder wie der Ba­rockgarten mit seinen Statuen, die die Antike verkörpern, und dem See, der die symbolische Bedeutung des Wassers in sich birgt, in den Landschaftsgarten übergeht, der die ursprüngli­che Vielfalt der Natur verkörpert. Interessant ist, dass trotz al­ler Umgestaltungen der Obelisk mit dem Pelikan an der Spitze am Schnittpunkt der Wege, als Orientierungspunkt erhalten geblieben ist. Wahrscheinlich müsste der Garten in Körmend einer der ersten in der Reformzeit gewesen sein, der dem Publikum geöffnet wurde. Zrínyi schrieb, dass Graf Adam über außergewöhnliche Ta­lente verfügt hatte, aber „die Seele, den Gott für den Dienst an unserer Heimat in uns gehaucht hatte ... wie Gold im Feuer ist", im Hochofen großer Taten zu erkennen ist. Wie werden bestimmte Fähigkeiten und bestimmende Eigenschaften - un­ter anderem Wirtschaftssinn, soziales Denken, die Pflicht zur Erhaltung und Förderung der ungarischen Kultur - durch Ge­nerationen vererbt und wie wurde dies zu einer neue Quali­täten erschaffenden Mehrheit vereint? In fast jedem Werk sind die Batthyány-Frauen präsent. Ihr Lebensweg wird nicht getrennt, aus der Umgebung gerissen, sondern in der sozialen und familiären Umgebung gezeigt. Wie waren sie als Partner, wie erlebten sie ihre Mutterrolle,

Next

/
Oldalképek
Tartalom