Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - DOMANICZKY ENDRE Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp (1781-1870)
fogjuk - jó érzékkel választotta ki munkatársait: többen közülük országosan ismertté váltak, és tetteik a pártfogó szellemiségét is sejtetni engedik. Fülöp herceg az 1830-as évek elején a közélettől szinte teljesen visszavonult. Mindvégig Bécsben élt, onnan rövidebb időközökre Németújvárra, Körmendre vagy Pestre látogatott. Még idős korában is hosszabb nyugat-európai utakat tett, 33 ám birtokaival kapcsolatban még ekkor is személyesen rendelkezett. Vagyona nagyságát jól mutatja, hogy 1854-ben birtokai után képes volt 800 000 forint nemzeti kölcsönt jegyezni 3 ' akkor, amikor egy napszám 45 krajcár körül mozgott! 1870. július 22-én halt meg. 33 Felesége, gyermekei nem voltak, öccsét pedig - akinek csak leányai voltak - túlélte. így a hercegséget és a hitbizományokat másod-unokatestvére, Kázmér gróf testvére, Gusztáv (1803-1883), az ún. alsó-kerületi uradalmakat 36 Iván gróf 37 két életben lévő lánya, Erzsébet és Julianna örökölte. A bólyi uradalom Juliannának jutott, de ő az 1871. június 11-ei osztályos egyezség után hamarosan, november 19-én meghalt. 38 Ezután a Batthyány-javak fiára, herceg Montenuovo Alfrédra 3 '' szálltak. Innét ered a bólyi uradalom későbbi közkeletű elnevezése is: Batthyány-Montenuovo uradalom. Fülöp herceg szűk családja tehát csak néhány emberből állt: Iván grófon és annak első feleségétől, gróf Esterházy Máriától született három lányán 10 : Erzsébet, Leopoldina és Júlia grófnőkön kívül csak az ő férjeik tartoztak bele. „Fidelitate et fortitudine" Az udvarhü arisztokrata A Batthyány család hercegi ágának jelmondata az idők során némi változáson ment keresztül. E változás - két szóba tömörítve - kiválóan jelképezi az egész család magyar történelemben betöltött szerepének megváltozását. Az eredetileg Mária Terézia által adományozott, fidelitate et fortitudine"^ helyére 1915-ben - Batthyány László érdemeire tekintettel - a ..fidelitate et cantate" lépett. Igaz, a jelmondatváltás konkrétan csak a XX. század elején történt meg, a család tagjai már a török háborúk végén letették a kardot, ..fortitudine" és az uralkodó szolgálata mellett .fidelitate" egyre inkább jótékonykodással, hatalmas összegyűjtött vagyonukból nemes célra történt adományozással szolgálták nemzetüket, „caritate". E hangsúlyváltás, és szerepcsere Fülöp herceg életében jól látható: ő a XIX. század elején - öccsével - még fegyvert fogott a korona védelmében a franciák ellen. A háborút követően pedig, különösen a reformkorban, vagyonát nem kímélve szolgálta a magyarság, a magyar nyelv és kultúra ügyét. A jótékonykodásban egyébként - vagyonához mérten - a Batthyány család többi tagja is kivette részét. '' Miként címerének jelmondatában, a herceg egész életében is a trónhoz való hűség szerepelt az első helyen. Bár a háttérbe húzódott, hosszú élete során mindvégig a legbelsőbb udvari körhöz tartozott. 1848-ban minden hazafisága ellenére Bécsben maradt, és kiállt Ferenc József mellett. Ennek következtében történhetett, hogy 1850-ben a Baranya vármegyei közgyűlésen azt állították róla, hogy Haynaut anyagilag támogatja, amin ő igen felháborodott, mert a bólyi uradalom ügyvédjét utasította, hogy ezeket a híreszteléseket igyekezzen cáfolni. 42 A 1. kép.foseph Fischer- Batthyány Fülöpöt és birtokait ábrázoló emléklap. XIX. század. forradalomról bólyi utasításaiban nem beszélt, 43 csak elszórt megjegyzésekből lehet véleményére következtetni. Kossuth Hírlapja mindenesetre járt az uradalomnak, 44 de a herceg már 1849 elején elrendelte a magyar bankjegyek mielőbbi beváltását, valamint megtiltotta, hogy több ilyet fogadjanak el.' 3 1850ben, amikor Kerese György uradalmi ügyviselő halála után új ügyvédet kerestek, annak kiválasztásánál az elmúlt eseményekben való részvételt figyelembe kellett venni.' 6 A császár pécsi látogatásakor egyenruhás uradalmi emberei vettek részt a megyei bandériumban.'- A Libényi-féle merénylet után az uralkodó felépülésére Bolyban misét mondatott, 18 melyen az uradalmi tisztek kötelesek voltak megjelenni, s erről a tiszttartótól jelentést is kért. Ferenc József és Sissy lakodalmát, 49 és első gyermekük születését 30 a szegényeknek való, pontosan előírt mennyiségű alamizsna szétosztása jelzi. A császári kegy nem is maradt el: az uralkodó és felesége második magyarországi látogatásuk utolsó állomásaként Körmenden kívántak megszállni. Ezt a forgatókönyvet a gyermek magyarországi halála - lelki üdvéért Bolyban újabb misét mondanak - hiúsította meg, azonban a következő magyar út már itt kezdődött. 31 Habsburg családbeli kedveltségét mutatja az is, hogy Albrecht főherceg, Magyarország kormányzója - bellyei mintauradalmába menet - megállt Bolyban, s fogadta a herceg képében megjelenő tiszttartó köszöntését, sőt, egy másik alkalommal egy napra meg is szállt a kastélyban. Az természetesen mindenki számára közismert volt, hogy a herceg Bolyban sosem tartózkodott - ennek ismeretében a főherceg gesztusa még inkább jelzésértékű. 32 Batthyány herceg azonban nem egyszerűen népszerű, ő a trón csendes, ám biztos oszlopa: a dán háború befejeződése után a herceg nem felejtett el a sebesült császári katonáknak bort és pénzt küldetni, 33 és ekkor kezdődött meg hirtelen a
