Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - DOMANICZKY ENDRE Az elfelejtett magyar mecénás, herceg Batthyány Fülöp (1781-1870)

DOMANICZKY ENDRE AZ ELFELEJTETT MAGYAR MECÉNÁS, HERCEG BATTHYÁNY FÜLÖP (1781-1870) A XIX. századra és általában a dualizmusra, mint magyar hőskorra tekint vissza a nemzeti emlékezet. Több évszázad után a reformkori küzdelmek, a szabadságharc és a kiegyezés révén sikerült megteremteni egy polgári állam alapjait. A létre­jött Monarchia, mint közös piac, a magyar gazdaság számára is prosperáló időszakot hozott. A hőskorszak cím azonban nem­csak ezek miatt illeti a korszakot. Ne feledjük, a XIX. század a romantika kora is volt: nagy tettekhez nagy embereket adott, akik a késő korok előtt tartásukkal és tetteikkel is példaként áll­nak. E korban élt - többek között - „a legnagyobb magyar", „a haza bölcse", „a szép akasztott", „az anyák, megmentője", „a nemzet mindenese" és Kossuth , de Erzsébet királyné is, akik­nek neve minden további jelző nélkül ma is fogalom. Éltek azonban akkoriban is olyanok, akik valamilyen okból háttérben maradtak. Róluk nem szólnak könyvek, évfordulóra nem kaptak emlékkonferenciát, talán még utcát sem neveztek el róluk, vagy csak egyet-egyet. Életrajzuk sokszor hiányos, tet­teiket homály fedi. Mostanában, amikor a magyar XIX. század­ról oly sok szó esik, kötetek és ünnepségek érik egymást, ér­demes lenne legalább pár sor erejéig róluk is megemlékezni, mert életük szerves részét képezik e hőskorszaknak. A jelzős szerkezettel legtalálóbban talán ..az elfelejtett ma­gyar mecénás"-nak nevezhető herceg Batthyány Fülöp élete nagy részében ilyen „háttér-ember" volt. Hatalmas birtokai és magas származása ellenére életéről igen keveset tudunk. Em­lékét csupán pár épület, többek között az enyingi és a bólyi templom, a körmendi Immaculata-szobor, a felújított németújvári családi kripta, illetve az érdi Fülöpváros őrzi. 1 Még a róla készült portréknak is nyoma veszett. 2 Méltatója a halála óta eltelt majd másfél évszázad alatt csak az utóbbi időkben akadt. 1 Pályájáról közveüen forrásként egyedül az uradalmi levéltárakat', és a Magyar Országos Levéltárban ta­lálható fél folyóméternyi főispáni iratanyagot lehet felhasznál­ni. Közvetett forrásként néhány más családi, uradalmi levéltár­ban található utalás, hírlapok előfizetési ívei és néhány rövid kortársi életrajzi ismertető használható. Ezeken kívül támpont­ként szolgálhat alkalmazottai, munkatársai, pártfogoltjai élet­rajzának vizsgálata, ugyanis ők jóval többet szerepeltek a nyil­vánosság előtt, mint a herceg. A Batthyány család és birtokaik A Batthyány család első ismert őse 3 - több jelentős XIX. századi családhoz hasonlóan - az Anjouk uralma alatt buk­kant fel a magyar történelemben. A névadó Battyán 6 közsé­get 1397-ben Zsigmond királytól nyerték adományul. A XV. században már magas méltóságokat" töltöttek be, s ha a bá­rók közé nem is sikerült bejutniuk, jómódú nemes famíliák­ból házasodtak, 8 s a frigyeiket bőséges gyermekáldás kísérte. Mohács után birtokaik kedvező fekvése miatt meg tudták őriz­ni korábbi jelentőségüket. A család szerencsecsillaga a XVII. században kezdett el iga­zán ragyogni: előbb a ranglétrán indultak meg gyorsan felfe­lé, majd néhány rangjukhoz méltó, környező országbeli há­zasságkötéssel biztosították az életmódhoz szükséges birtok­állományt is. A család még ebben az évszázadban kettévált 9 : az idősebb testvértől, II. Kristóftól eredt az ún. hercegi ág, öcs­cse, I. Pál utódai a grófi ágat vitték tovább. Kristóf unokái: La­jos (1696-1765), Magyarország utolsó nemzeti nádora 1 " volt, öccse, Károly" pedig „ayóként" 11 működött az udvarban. A hercegi rangot ő kapta meg, de mivel fiai gyermekkorukban meghaltak, azt Lajos nádor utódai örökölték. 13 A hercegi ág birtokkomplexumának már a XVII. században megvetették az alapjait. A XVIII. század második felére kiépült a Dunántúl-központú Batthyány-uradalmak rendszere, ame­lyet Alsó- és Felső-Ausztriában a Strattmann-hitbizomány 14 egészített ki. A Batthyányak elsősorban nem megyerendszer­ben gondolkodtak, sokkal inkább a kereskedelem és annak haszna érdekelte a családot. így - Zala és Vas vármegye mel­lett, ahol ősi birtokaik is feküdtek - a Batthyány Lajos nádor által alapított Batthyány-hitbizomány, az ún. majorátus 13 ékkö­vei: Körmend, Nagykanizsa, Homokkomárom, Inta, Ludbreg fürtszerűen helyezkedtek el a kereskedelmi utak mentén. Az első baranyai Batthyány-birtokot, a bólyi uradalmat, II. Ádám 1700-ban, a kamarai adósságok fejében, donatio mixta'ként nyerte el. 1(1 Siklóst, Üszögöt pedig Strattmann Eleo­nóra vásárolta. Sellyét - a negyedik baranyai uradalmat ­1747-ben Batthyány Lajos nádor 17 szerezte meg. Fülöp herceg és szűkebb családja Fülöp herceg 18 , Lajos nádor dédunokája, II. Lajos herceg (1753-1806) és gróf Pergen Erzsébet (1755-1815) idősebb gyermekeként 1781. november 13-án született. 19 Egy testvére volt, 2 " Iván gróf (1784-1865). 21 Apja „beteges állapotú levén" 1806-ban meghalt, ettől kezdve ő lett a herceg. Gyerekkorá­ról semmit nem tudunk azon kívül, hogy őt és Ivánt egy Fuxhoffer József nevű jezsuita nevelte, aki szolgálataiért még Lajos herceg segítségével 1806-ban felsőörsi prépost lett. 22 Vas vármegye örökös főispánja 23 , ezredes 2 ', kamarás és valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend középkeresztjének és a Szent István Rend nagykeresztjének birtokosa, az Aranygyap­jas Rend lovagja volt. 25 Fülöp herceg mindvégig bőkezű volt a tudományokhoz, és emellett hazafiként kiállt a magyar nyelv használata mellett. A Magyar Tudományos Akadémia felállítására ötvenezer forintot ajánlott fel, 2(1 Széchenyi sokáig őt akarta az intézmény igazgatójának. 27 Támogatta a Nemzeti Múzeumot is, az 1812­es körmendi kincset, 28 valamint az 1829-ben Szombathelyen talált római kori kincseket 29 is a múzeumnak ajándékozta. Fo­lyóiratokat, művészeket segített, 3 " ipart pártolt, 31 nagyobb ösz­szeget ajánlott fel a Luclovika Akadémia és a Pesti Játékszín, a Nemzeti Színház létrehozására is. 32 Sokat elárulnak világképé­ről a bólyi uradalommal kapcsolatos utasításai, valamint az ál­tala folyósított nyugdíjak és segélyek. Érdemes végigtekinteni azokon is, akiket felemelt és pártfogolt. A herceg - mint látni

Next

/
Oldalképek
Tartalom