Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA Batthyány Fülöp, a mecénás főúr

KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA BATTHYÁNY FÜLÖP, A MECÉNÁS FŐÚR Batthyány Fülöp kora közel egy évszázadot ölel fel: a magyar történelem egyik legváltozatosabb évszázadának volt tanúja. II. József uralkodása idején született, így gyermek, illetve ifjúkorában kezdődött a magyar nyelv ügyéért folytatott küzdelem, ezredes kapitányként részt vett a napóleoni háborúkban, a reformmozgalom kezdetén habitusából eredően passzív pártfogóként, mecénásként kapcsolódott be az eseményekbe, s öregkorában még jelen volt a kiegyezést követő királykoronázáson. A jótékonykodás nem állt távol a magyar főurak egy részétől, a Batthyányaktól sem, és Fülöp herceg kedvező korban élt ahhoz, hogy ne csak szűkebb környezetében tegye ezt, hanem országosan is jegyezzék nevét, tetteit.

1 Batthyány Fülöp 1771. november 13-án született Batthyány II. Lajos herceg és Férgen Erzsébet grófnő idősebb fiaként, és 1870. július 22-én hunyt el.

2 Édesapja is ismert volt a kultúra és a művészet szeretetéről. Nevéhez fűződött a körmendi várkastély klasszicista stílusú átépítésének megkezdése, de más uradalmaiban is hagyott hátra félbe maradt építkezéseket, amelyeket uradalmainak igazgatását átvevő fia édesapja iránti tiszteletét és kegyeletét hangsúlyozva befejezett. A fiatal herceg neveltetéséről, tanulmányairól viszonylag keveset tudunk, mindössze egy irodalmi forrás, Eötvös Károly A nazarénusok című regénye tesz róla említést. Ezek szerint Fuchsofer jezsuita pap volt a nevelője, majd 1800-ban két barátjával, Ürményi Ferenccel, a későbbi fiumei kor1. kép. (III. tábla 3- kép) Miklóssi József Batthyány II. Lajos. Olaj, vászon, 1828. 2. kép. (III. tábla 4. kép) Miklóssi József: Batthyány Fülöp Olaj, vászon, 1829. mányzóval és Chernél Ferenccel együtt jurátus volt Mikos László kerületi táblabíró mellett.

3 Gyermekkorában a kor arisztokratáinak szokásához igazodva édesapjával franciául levelezett. Miután 1806-ban a hitbizomány élére került, gazdatisztjeinek szóló utasításai latin nyelven születtek, de főispáni hivatalával kapcsolatos iratait mindig magyarul írta. Ránk maradt levélfogalmazványaiból lendületes kézírása, választékos stílusa és a kornak megfelelően következetes helyesírása ismerhető meg. Fülöp herceg visszahúzódó, a nagy nyilvánosságot kerülő ember volt. Ahogy Vas vánnegye alispánja, Niczky János jellemezte, „szelíd herceg") Nem alapított családot. Elképzelhető, hogy valami rejtélyes betegségtől félt, amit nem akart az utódokra átörökíteni. Viszonylag sokszor hivatkozott ugyanis arra, hogy fél a betegségtől. Hazánk egyik leggazdagabb főuraként bőkezűen adakozott, ha úgy ítélte meg, hogy ezzel a magyar nyelv, a kultúra ügyét támogatja. De elemi katasztrófa által sújtott embertársain is az elsők között igyekezett segíteni. A XIX. század első fele a magyar nyelv hivatalossá tételéért folytatott küzdelem, a nemzeti kultúra születésének kora volt Magyarországon. A II. József halálát követő években divattá vált „magyarnak lenni, magyarul beszélni és öllözködH/'az arisztokrácia egy rétegének körében is, amint azt Vas Gereben Nagy idők, nagy emberek című regényében Batthyány Lajos herceggel kapcsolatban le is írta. Fülöp herceg atyai jó barátja volt gróf Széchényi Ferenc, aki 1802-ben megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot.

3 Öt évvel később Batthyánynak Vas vármegye örökös főispáni tisztségébe való beiktatásakor ő képviselte az uralkodót, és atyai jé) tanácsokkal látta el. A fiatal herceg azonban 1809-től nem töltötte be személyesen a főispáni hivatalt, hanem az őt beiktató Széchényi kapott adminisztrátori megbízást.'' A nemzeti örökséget gyűjtő főúr személyes hatása azonban kimutatható volt Fülöp herceg több tettében is. A Nemzeti Múzeum fennállásának első éveiben közadakozások, és vásárlások útján gyarapította gyűjteményeit. A nemzeti érzületű mecénásoknak nagy szerep jutott abban, hogy a magyar kultúra e fontos tárházát létrehozták, és Batthyány Fülöp is ezek között volt. 1805 és 1821 között folyt a körmendi kastélypark angolkertté való átépítése. A munkálatok során került elő 1812-ben az a középkori leletegyüttes, amelyet a herceg két évvel később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.

7 A lelőhelye alapján körmendi kincsnek nevezett értékes anyag szerepel a mú-