Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KONDICSNÉ KOVÁCS ÉVA Batthyány Fülöp, a mecénás főúr

zeum legkorábbi, latin nyelvű leltárkönyvében is. A feltárt anyagban írásra és étkezéshez használt edények, gombok, gyűrűk, keresztek és pecsétnyomók voltak. 1828-ban Vas vármegye közgyűlése pedig azért mondott köszönetet örökös főispánjának, hogy „nem régiben meghalálozott Petrődy Antal úrnak válogatott régi nevezetességekben álló gyűjteményét megvévén, azt a Nemzeti Múzeumnak nemes érzésűd vezettetvén oda ajátidékozni, és annak tulajdon maga költségén Pestre leendő szállításéit kegyeimessen megrendelni méltóztatott."

6 Nemrég szóbeli közlés alapján arról értesültünk, hogy a Szépművészeti Múzeumban van egy olyan római szarkofág, amelyet eredetileg Batthyány Fülöp vásárolt, és ajándékozott a múzeumnak.

9 Mindezek alapján feltételezhető, hogy fognak még előkerülni olyan műtárgyak, amelyek Fülöp herceg mecenatúrája kapcsán jutottak múzeumainkba. 3. kép. (VIII. tábla 1. kép) A körmendi kincs néhány darabja, melyeket Batthyány Fülöp ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak Tárgyalt korszakunkban, az 1790-es évektől folyt a küzdelem a magyar nyelv államnyelvvé tételéért. A nemzeti nyelv használata terjedt az arisztokrácia és a nemesség körében. A II. József halálát követő időben így próbálták kifejezésre juttatni magyarságukat. A nemesi nacionalizmus jelentős eredményt ért el, amikor az 1825/27. évi diétán, az 1825. évi november 3-i kerületi ülésen gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egy évi jövedelmét, azaz 60 000 forintot a Magyar Tudós Társaság, az Akadémia alapítására.

10 Széchenyi tettével egyszerre maga felé fordította a figyelmet; az arisztokrácia képviselői közül többen csatlakoztak az Akadémia alapításának ügyéhez. Egy magát Gr. DJ. - ként szignáló arisztokrata, Dessewfy József a Felső Magyarországi Minerva című folyóiratban alkalmi versben üdvözölte Széchenyit, és seregszemlét adott arról, hogy milyen fogadtatása volt az arisztokrácia részéről a gróf bejelentésének.

11 Ennek néhány sorát idézzük: Fellép magad mellé gyönyörű sereg, Andrássy a' szép Károly és Vay, Hősek! Kik ősek dísz nyoméiban Elintenek és lehozának új fényt. Több más van ilyen - Pálffy a ' szenvedő, Batthyány a lelkes... Az alapító főúr igyekezett további mecénásokat is megnyerni az általa képviselt dolognak. 1826. januárjában rábeszélte Batthyány Fülöpöt, hogy ..egy nagyobb adomány"nyal támogassa az intézményalapítást.'

2 A megkeresés eredményeként a herceg 50 000 forinttal járult hozzá a magyar kultúra fellegvárának alapításához, amely összegszerűen a második legnagyobb volt Széchenyiét követően. Öccse, János Baptist (Iván) 10 000 forintjával együtt a Batthyány fivérek, az alapítóval azonos összeggel támogatták az Akadémiát.

13 Amikor az megkezdte működését, mint alapító tagot, Fülöp herceget is beválasztották az igazgatótanácsba, amelynek örökös tagja lett. Sajnos, ez irányú tevékenységéről nem sokat tudunk, de annyi bizonyos, hogy továbbra is támogatta anyagilag az intézményt. 1860-ban, az önkényuralom átmeneti enyhülésekor megkezdődött a gyűjtés az Akadémia palotájának építésére, amire ,Jelszólítatlanul"Tett 10 000 forint felajánlást, amint erről a Vasárnapi Újság beszámolt.

1

' Széchenyi alig két hónappal később bekövetkezett halála megrázta az idős herceget. Elrendelte, hogy uradalmaiban tartsanak gyászmisét a nagy halott lelki üdvéért. A körmendi katolikus templomban erre I860, április 26-án került sor. A szomszédos Egyházasrádócon pedig 29-én a református templomban tartottak megemlékezést.

13 Az 1820-as években a liberális álláspont felé közeledő Vas megyei nemesség lelkesen üdvözölte azokat a híreket, amelyek a diétáról érkeztek és Batthyány herceg ottani tevékenységéről tudósítottak. Az országgyűlés berekesztése után ünnepélyes keretek között kívánták beiktatni hivatalába a tisztségét immár hivatalosan elfoglaló főispánt, amire 1827. október l-jén került sor. Az egyébként visszahúzódónak tűnő Fülöp herceg ezúttal vállalta a nyilvánosságot. A Körmend felől érkező menetet a megyei tisztikar Óperintnél fogadta, ahol a herceg kedves szavakkal üdvözölte a tiszteletére érkezőket, akik között egykori (1809) nemesi felkelő ezredének a régi egyenruhát felöltő katonáit is felismerte. „Kedves lészen nékem minden alkalmatosság, mellyben a tekintetes Státusokhoz és Rendekhez viszont tiszteletemet igaz magyar szívvel megbizonyíthatom. '

4É A hivatalos üdvözlések és az alkalmi versek bepillantást engednek a herceg addigi életútjába, a megyei nemesség által is méltatott tevékenységébe. Az egyik, ismeretlen kökéitől való verses köszöntőt, amely a napó-leoni háborúk korától idézi fel a herceg életútját, érdemes teljes szöveggel idézni.

17 Idvez légy Polgári Innepünk!- felvátott Örömink köz'tt Hegy Völgy harsogj ma vivátot. Tisztuljatok Felhéík!- derüljön ki Egünk, Fő Ispányunk Fülöp Batthyáni Herczegünk. Mienk Ő, és Nemes Megyénk kívül is hány Megye örül annak hogy Ő a' FőIspányPHazáját szereti igaz Magyar szive, Királyát buzgóan tiszteli mint Híve. A' Thronust hogy a ' Frantz' Sassá fenyegette, Mint vitéz fegyverbe öltözött érette. Nemes Seregünknek lévén Óbestere Alatta sok vitéz koszorúkat nyere. 'S ott forogván maga az ellenség között, Herczegi fejére laurust kötözött. -