Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - MÓRICZ PÉTER Batthyány Lajos és Körmend

6. kép. (VI. tábla 1. kép) A körmendi Szent Erzsébet plébániatemplom Batthyány Lajos által készíttetett oltára, 1731. szíjgyártók, lakatosok, csizmadiák, vargák, gombkötők, csapók, váltómíves szabók, szűrszabók, takácsok, pintérek, asztalosok, esztergályosok, bognárok és fazekasok dolgoztak a városban, majdnem minden második családfő iparűző volt.

4

** Az iparosok és kereskedők egy része külföldről érkezett. E folyamatos betelepülésnek köszönhető, hogy a mezővárosban a XVIII. század közepére már jelentős számú német kisebbség élt. Körmend XVII. századi hajdúprivilégiumát a török elleni védelmi rendszerben betöltött fontos szerepének köszönhette. A török veszély elmúltával Batthyány II. Ádám elérkezettnek látta az. időt arra, hogy Körmendet is beillessze egységes birtokigazgatási rendszerébe. A város és ura között 1700ban kötött kontraktus visszaállította a kilenced- és cenzus fizetésének kötelezettségét, ugyanakkor a város önkormányzata megmaradt, az elöljáróságot a polgárság választotta.

19 A XVIII. század első felében javultak a mezőgazdasági termékek értékesítési lehetőségei: nemcsak az öré)kös tartományok piacainak felvevőképessége növekedett, hanem az örökösödési háború is fokozta az eladási lehetőségeket. A hivatali pályán gyorsan emelkedő Batthyány Lajosnak egyre több pénzre volt szüksége reprezentációs költségei fedezésére, ezért birtokaiból egyre több jövedelmet igyekezett szerezni. Az egyre jobban jövedelmező aliódium területének 7. kép. (VI. tábla 2. kép) A körmendi Szent Erzsébet plébániatemplom oltárán található Batthyány-Kinsky címer, 1731 • növelése érdekében elrendelte az inscriptios földek visszaváltását, valamint csökkentette a város rétbirtokát.

511 Batthyány Lajos számos tilalmazást is bevezetett, melyek tovább rontották a körmendiek helyzetét: egyre több erdő, legelő és halászó víz használatát tiltotta meg, a dohánytermesztőkre pedig különadót vetett ki.

51 A körmendiek gyakran írtak leveleket földesurukhoz, melyekben protestáltak a tilalmak ellen. Még sűrűbben érkeztek azonban anyagi segítséget vagy szolgáltatás-elengedést kérő levelek a grófhoz.

52 A körmendi lakosság terheinek fokozatos növekedése miatt a város és a földesúr kapcsolata 1763 körül kezdett megromlani. A viszony végleges elmérgesedése előtt azonban még Körmenden került sor a korszak egyik legfényesebb megyei ünnepségére, a főispáni beiktatásra. Batthyány Lajos 1727-től töltötte be a Vas megyei főispáni pozíciót, 1762-ben azonban lemondott legidősebb fia, Batthyány III. Ádám javára. Az új főispán beiktatására, a „solennitatis installatio"-ra a körmendi kastélyban került sor 1762. augusztus 25-én. A nagyszabású ünnepséget gondosan előkészítették: a molnárok „éjjel és nappal szüntelenül"'őrölték a gabonát,

53 Batthyány Lajos külön tűzvédelmi utasításokat adott „a tűzi mesterségekbül

54 származható szerencsétlenségeknek megoltalmazására'^, a megye pedig egy 150 tagú lovasbandériumot állított fel a beiktatás fényének emelésére. Mária Terézia a nádort küldte ki királyi biztosul, aki magyar nyelven terjesztette elő a királyi leiratot. Ezután Batthyány III. Ádám letette az esküt, melyet öccse, a kalocsai érsek, Batthyány József olvasott fel.

56 Az ünnepséget követő, Batthyány Lajos nádor haláláig eltelt három évben tovább romlott a földesúr és a város viszonya. 1763-ban erőszakkal kényszerítették a várost új kontraktus elfogadására. A földesúr növelte a körmendiek pénzbeli szolgáltatásait, és csökkentette a magisztrátus igazságszolgáltatási jogkörét. A körmendiek tiltakozásul a megyei törvényszékhez fordultak, majd a következő évben követeket menesztettek a királynőhöz Pozsonyba. Mária Terézia a panaszokat kivizsgálás céljából visszaküldte a Helytartótanácshoz, ahol pedig Batthyány Lajos elnökölt, vagyis a nádornak saját maga ellen kellett vizsgálatot folytatnia. Az 1765. év folyamán a Batthyány birtokokon már nyílt zendülések is kitörtek, a körmendiek nem fizették az adókat, és nem teljesítették robot kötelezettségeiket sem.

57 Batthyány Lajos utolsó fennmaradt, 1765. október 16-án Rohoncon kelt levelében jelezte tiszttartójának, hogy Körmendre készül utazni, hogy „ott is a jobbágyok között a belső csendességet és jó rendtartást mentül előbb restabiliálhassuk"?

8 Az utazásra azonban már nem kerülhetett sor, mivel Magyarország utolsó nemzeti nádora tíz nap múlva, 1765. október 26-án kólika következtében hunyt el rohonci kastélyában.