Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - MÓRICZ PÉTER Batthyány Lajos és Körmend

3. kép. A körmendi uradalom térképének jobb felső sarkában található, Körmendet ábrázoló metszet, 1724. szolgálatában állt, s az építkezések befejezése után - bár fő lakhelye Rohonc maradt - évi 3-4 hónapot töltött itt. A II. világháborút követő pusztítások miatt a kastély eredetei berendezései és felszerelései közül mindössze a Mária Teréziát ábrázoló festmény, illetve a főépület padlásán található, Batthyány Lajos nevét viselő harang'

1 maradt meg eredeti helyén. A birtokigazgatási központtá válás következtében az uradalmak irányításhoz új hivatalok kellettek, a tisztviselőknek lakás, a gazdasági szervezet működéséhez, pedig sok új gazdasági épület. A sokféle gazdasági és építési szakember elhelyezésére nem volt elégendő a kastély, ezért az uradalmi alkalmazottak, iparosok számára a városban alakítottak ki megfelelő lakóhelyet. Ennek következtében a földművelő jobbágy4. kép. (XXVIII. tábla 2. kép) A körmendi uradalom térképének részlete a város alaprajzával, 1724. ság kiszomlt a város belsejéből és a karóvázas, tapasztott sövényfalú, zsúpfedeles, füstöskonyhás házaikat felváltották az uradalmi tisztek, iparosok és kereskedők szabadkéményes, cseréppel fedett téglaházai. A város földművelő és zsellér rétege a század közepére az észak és nyugat felé terjeszkedő város újabb részén, jórészt az Újvárosban élt.'

12 Az uradalmi építési hivatal gondoskodott a szolgálati lakások, kézműves műhelyek, üzletek, majorsági gazdasági épületek, valamint a templom, az iskola és a plébánia építéséről. Batthyány Lajos idején épült a főtér nyugati oldalán a ma is álló, kétemeletes, barokkos homlokzatú épület, amely a XX. század második feléig városházként funkcionált. Szintén a főtéren, annak északnyugati sarkán hozta létre Batthyány Lajos 1727-ben Körmend első ispotályát, a XIX. századi járási kórház elődjét. Az ispotályhoz hasonlóan a XVIII. század közepén épített ötkerekes malom és a Rába-híd sem áll már. A város első barokk stílusban felépített épülete a plébániatemplom volt, a késő gótikus stílusú épületet 17301731-ben építették át.

43 A Galgóczy-féle halotti beszéd is megemlíti: .. Kén i \ >eskí 'dik Körmöndön a Parochialis templom, mellyel ő az élőbben i régiségébé'ú új formába öntött és fundamentumából épített, szép magas toronnyal fel-ékesített.'" A Zinzendorf bécsi bíboros által felszentelt főoltárán elhelyezték a kegyúri pár közös Batthyány-Kinsky címerét is. A Batthyány Lajos halála után felvett 1766. évi leltár számba vette a gróf birtokossága alatt emelt épületeket. Eszerint ebben az időszakban épültek a kastély melléképületei, a Korona vendéglő, a sörfőzőház, a pálinkaégető, a postaállomás, az ispotály, a mészárszék, a zsidó kereskedők üzletei, a kézműves műhelyek, a Szeremley ház, a malom és a major épületei.'

3 Megállapítható tehát, hogy a város építéstörténetében kiemelkedő időszak volt Batthyány Lajos közel 50 évig tartó birtokossága. A sok építkezéshez Körmendre szerződtetett mesterek egy része volt csak uradalmi iparos. A legtöbbjük letelepedve városi polgár lett, és céhekbe tömörült.

46 Batthyány Lajos támogatta a céhek alakulását, szabályzataikat ő hagyta jóvá, vitás kérdéseikben is ő elöntött. 1737-ben tűzrendészed szabályzatot adott Körmendnek, melyben a céhek feladatává tette a tűzoltást.

47 A földesúri támogatásnak is köszönhetően a XVIII. század közepére fellendült Körmend céhes ipara: az 1750-es években mészárosok, molnárok, kovácsok, szűcsök, 5. kép. (VI. tábla 3- kép) A körmendi Batthyány kastély padlásán található, családi címeres harang, 1734.