Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - MÓRICZ PÉTER Batthyány Lajos és Körmend
hone számított, azonban tavasszal és ősszel gyakran töltött néhány hetet körmendi kastélyában is. Halála előtt kapcsolata megromlott Körmenddel, 17641765-ből mindössze egyetlen levele maradt fenn a családi levéltár missilis-gyűjteményében, amelyet a városból keltezett. 31 Összességében elmondható, hogy a kastély átépítésének köszönhetően Batthyány Lajos volt az első a családból, aki évente többször is felkereste Körmendet, s huzamosabb ideig itt lakott. Körmend, a megerősített rábai átkelőhely fontos szerepet játszott a Rákóczi szabadságharc dunántúli hadjárataiban. 1704 és 1709 között a város öt alkalommal jutott a felkelők kezére, s a császári csapatok ötször foglalták vissza. 32 1706-ban a kurucok a várat és a várost is porig égették, s Körmend a szabadságharc végére olyan romos állapotba került, hogy még az 1746. évi hitbizomány alapító okirat is hosszú leírást tartalmaz a pusztulás mértékéről. Eszerint az ifjú gróf a várat szinte teljesen elpusztult állapotban találta, „úgy, hogy alig voll 3-4 szoba lakásra alkalmas, és a javak az allodiális javakkal együtt csekély jövedelmet hajtottak", a birtokon levő falvak pedig a fosztogatások miatt elhagyatottak voltak. 33 A város lakossága is oly mértékben csökkent, hogy csak a század közepén érte el a Rákóczi szabadságharc előtti szintet. 34 A kialakult munkaerőhiány miatt a település földesurának, Batthyány Lajos anyjának, Strattmann Eleonórának kellett 1712-ben - majd 1713ban újra - megparancsolni az „erdőben és hegyekben, barlangokban lappangó" körmendieknek, hogy két hónap alatt térjenek vissza telkeikre, és építsék fel házaikat, különben földjüket és házaikat elkobozza.33 A visszatelepülés azonban csak akadozva indult meg, 1713-ra a házhelyeknek csak 1/3a épült be. 36 A döntő fordulatot a betelepülésben és a város történetében az 1716-os év hozta meg, amikor a Batthyányak magyarországi birtokaik igazgatási központját a jelentőségét vesztett németújvári várból a központibb fekvésű Körmendre helyezték át. 37 Ezáltal a török kiűzéséig csak védelmi funkciója miatt jelentős mezőváros az egyik legnagyobb magyarországi családi birtokkomplexum központjává vált. A Batthyány uradalmak központjává tett Körmendet az ország egyik leggazdagabb arisztokrata családjához méltóan kellett kiépíteni. A legnagyobb beruházást a vár barokk kastéllyá való átépítése jelentette. Az első építkezés a szatmári béke évében kezdődött. Eredményét nem ismerjük, mindenesetre Batthyány Lajos felesége, Kinsky Terézia 1718. után a nyarakat a kastélyban töltötte, s innen írta francia nyelvű leveleit 38 a hivatali karrierje elején álló férjének Bécsbe. Az igazán nagyszabású átépítés 1730-ban vette kezdetét, Donato Feiice de Allio tervei alapján. A főépület zárt négyszög alaprajza megmaradt, viszont a déli szárnyon kialakításFebr Márc Apr Máj Jún Júl Ajg Szept Okt Nov D«c Hónapok • Körmend iBécs S Pozsony g Rohonc 4. ábra. Batthyány Lajos tartózkodási helyei havi lebontásban (1751-1765) ~i— m—i— i— i—i—i—i—i— i—i—i— i— i— i— i— i— i—r Körmend • Bécs H Pozsony II Rohonc 5. ábra. Évente hány hónapban fordult meg Batthyány Lajos 4 fő tartózkodási helyén (1734-1765) ra került a középrizalit, reprezentatív homlokzattal, főkapuval, díszlépcsőházzal és a díszteremmel. Az 1730-1745 között zajló építkezések során a főépület déli udvara köré hat, szimmetrikus elhelyezésű melléképületet emeltek, az északi kapu két oldalán pedig egy narancs- és egy kávéház kialakítására került sor. 39 A kastélytól keletre hoztak létre az akkori város méretével megegyező franciaparkot, amelynek növényutánpótlásáról a két északi épület gondoskodott. Galgóczy Ferenc pozsonyi kanonok által írt Batthyány Lajos halotti beszéde is megemlíti az új kastélyt: „Tündöklik most igazán Nemes Vas Vármegyében a Körmöndi Vár: a melly ő általa olly mesterségessen vagyon fel-ékesítve; hogy annak visgálása mindeniket álmélkodásra viszi, s más akár melly külső Országbéli épületekkel is ujjat vonbat. " i0 A Körmend mai képét is meghatározó kastély már nem a védelemnek, hanem Batthyány Lajos kancellár reprezentációs igényeinek
