Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - SARLAI SZABOLCS Marsili és a Batthyányak a Rába védelmén 1683-ban
SARLAI SZABOLCS MARSILF ÉS A BATTHYÁNYAK A RÁBA VÉDELMÉN 1683-BAN A Rába természeti adottságait már a XVI. században kihasználták a török hódoltság területéről kiinduló portyázások feltartóztatására. A végvári rendszer kiépítésével egyidejűleg pedig a Rábát is beillesztették a nyugat-dunántúli védelmi rendszerbe, az osztrák örökös tartományok védelmére. A folyó védelmi jelentősége a török megújuló hódítási szándékai miatt időnként a bécsi Udvari Haditanácsot és a dunántúli magyar főurakat is cselekvésre késztette, hogy erődítési munkálatokat végeztessenek a Rába mentén. 1 Ennek hatása azonban egyre csekélyebb lett a XVII. században, beigazolódott, hogy a folyó menti górék, palánkok, valamint a kelők eltorlaszolása csak ideig-óráig jelent akadályt az oszmán seregnek, mint történt 1664-ben, amikor Köprülü Ahmed Vasvár és Szentgotthárd között több helyen is megkísérelte az átkelést a Rábán. A Rába-védővonal a vasvári béke 20 éves nyugalmában kevés figyelmet kapott, azonban 1683-ban, amikor Kara Musztafa nagyvezír elindult Bécs meghódítására, ismét elkezdődtek a védelmi munkálatok a „Bécs elővédjének"neveién Rába-vidéken. A munkálatok vezetésével az ifjú olasz hadmérnököt, Luigi Ferdinando Marsilit bízta meg a Haditanács. A katonai feladatok ellátása tisztségéből fakadóan Batthyány Kristófra, a dunántúli és a Kanizsával szembeni végek főkapitányára, majd fiára, Batthyány Ádámra hárult. Marsili előélete Luigi Ferdinando Marsili 1658-ban született Bolognában, nemesi családban. Tanulmányait nem iskolai keretek kőzött végezte, de így is korának legnevesebb tudósaitól - a csillagász Marcello Malpighitől, a botanikus Lelio Trionfettitől, a matematikus Geminiano Montanaritól - szerezte tudományos alapműveltségét Padovában és Bolognában. A nyughatatlan ifjú 1679-ben Konstantinápolyba utazott Pietro Civrani velencei követségével. Ez az élmény meghatározta későbbi életét, hiszen nemcsak első tudományos értekezésének ötlete született meg - a Boszporuszról - az oszmán fővárosban, hanem olyan ismereteket is gyűjtött a török kultúráról, amelyek újabb könyv 2 megírására ihlették, illene diplomáciai feladatok ellátására tették alkalmassá. A velencei követség 11 hónap elteltével távozni kényszerült Konstantinápolyból, a kalandvágyó Marsili azonban a Balkán-félszigeten keresztül utazott haza. Valószínű, hogy szárazföldi barangolásai során fogant meg elméjében egy Dunáról szóló könyv 3 ötlete. Visszatérve Itáliába XI. Ince pápa kihallgatáson fogadta, egy ideig a Szentatya udvarában időzött. Balsikerű, titkos velencei diplomáciai küldetése után Rómából is távozni kényszerült. 1682 őszén határozta el, hogy elhagyja Itáliát és felajánlja szolgálatait I. Lipót császárnak. Miután Bécsbe érkezett, bemutatta neki az út során tett tudományos és katonai megfigyeléseit, amelyek meggyőzték I. Lipótot, hogy felvegye toborzót tartó seregébe a tehetséges hadmérnökeit. Marsili a magyar hadszíntéren Mivel Alberto Caprara tárgyalásai a vasvári béke meghosszabbításáról 1682-ben a Portán zátonyra futottak," 1 egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a török újabb hadjárat keretében akarja elfoglalni Habsburg-Magyarországot és Bécset. Kara Musztafa nagyvezír terveinek megvalósítását támogatta Thököly Imre Habsburg-ellenes függetlenségi mozgalma is. amelynek kurucai jelentős oszmán segítséggel 1682 őszén elfoglalták Kassát és Füleket. I. Lipótnak fel kellett készülnie a kétfrontos háborúra, a Rajna mentén XIV. Lajos francia király reuniós hódításai ellen, birodalma keleti részén pedig az oszmánok támadására. Utóbbi feltartóztatására Felső-Magyarországon Aeneas Caprara lovasserege a Vág mentén látott el védelmi feladatokat és egyben fedezéket biztosított a győri helyőrség számára. Célszerűnek tűnt ugyanis a Habsburg katonai vezetés számára, hogy a Vág és a Rába adta természetes határt használja fel a védekezésre, amelynek tengelyében helyezkedett el a győri erőd. A másik seregtest a Rábánál, Lipótvár közelében állomásozott Hermes Starhemberg vezetésével. Marsilit utóbbi seregébe, az önkéntesek közé sorozták be, hamarosan azonban Caprara seregéhez került. Miután Caprara seregével a Pozsonyhoz közeli téli szállásra vonult, Marsilit a győri helyőrségbe küldte, hogy muskétásként szerezzen katonai gyakorlatot. Mivel nem rendelkezett semmilyen előképzettséggel, tizedesi rendfokozatban kezdte meg katonai szolgálatát. 3 Mihelyt szolgálatba lépett, elkezdte tanulmányozni a győri erődöt, lerajzolta és javaslatot is tett a megerősítésére.' 1 A rajzot elküldte Caprarának, aki továbbította azt Bádeni Hermannak, a Haditanács elmekének. Győrben találkozott először Esterházy János győri vicegenerálissal 7 , akitől információkat szerzett a Magyar Királyság politikai helyzetéről, sőt Esterházy biztatására a Rábaközt is feltérképezte. Bádeni Hermann 1683 márciusában Győrbe érkezett, hogy felmérje az erőd állapotát és elrendelje a szükséges védelmi intézkedéseket. Az ifjú hadmérnök képességeit már ismerte a neki küldött mappának köszönhetően, így a Rábaközről folytatott konzultációkba Marsilit is bevonták, s a tanácskozáson az ő térképét használták. Miután Bádeni Hermann visszatért Bécsbe, néhány napra rá Marsili is követte, hogy elérje nála, továbbra is Caprara seregében maradhasson. A Haditanács elnöke ekkor kérte fel a Rába vidékének felderítésére. Az ifjú hadmérnök vállalta a veszélyes küldetést. A Rába felmérése A bolognai gróf 1683 márciusától május elejéig Győrből indulva bejárta a Rába-vidéket, egészen a folyó stájer forrásvidékéig. Április 23-án R Bádeni Hermann elrendelte Esterházynak, hogy kellő kíséretet biztosítson Marsilinak a Rába felmérésére. Térképet 9 készített, számba vette a lehetséges
