Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
R. VÁRKONYI ÁGNES Bevezetés - THEATRUM HISTORIAE - THEATRUM BATTHYANYAE
Több mint félszáz tanulmány, hat nagyobb egységbe rendezve. Többsége már az elődök által vágott úton vezet tovább. Hiszen az ország leggazdagabb levéltárából régebben is bőven merített aki tárgyszerűen akart tájékozódni Magyarország történetének keresztútjain. Szakemberek sokaságát foglalkoztatta a várak, kastélyok, az uradalmak és a mezővárosok múltja, a törökkel harcoló, a végvári katonákkal közösen titkos társaságban nyugati piacokon kereskedő főkapitány, vagy a mártír miniszterelnök, és az utóbbi években a szegények boldoggá avatott orvosa. A család a jelentősebb és szerényebb személyiségeivel, a férfiak, nők, gyerekek s más nemzetbeli rokonok sokaságával együtt korábban is jelen volt az ország történetében. A tanulmányírók között vannak évtizedes kutatómunkájuk eredményeit összefoglaló idősebb szerzők és fiatalok, akik az elmúlt másfél évtizedben kiváló munkákban tártak fel addig ismeretlen területeket. Ily módon a kötet írásai, a tudomány fejlődésében nélkülözhetetlen kapcsolatot, eleven szellemi köteléket alkotnak a régi és az új tudós generációk között, s az eltávozottak munkája is beépült a kötetbe, miként a pályáját Körmend és a Batthyány-birtokok jobbágytársadalma történetével kezdő, korán eltávozott Tóth István György eredményei. Iványi Béla, a családi levéltár kincsesbányáját avatottan megnyitó tudós levéltáros pályaképe a forrás kutatás történetének ma még kevéssé művelt területéről tudósít. Iványi engem az újrafelfedezés örömében részesített. Ő tárta fel Zrínyi Miklós egyik legfontosabb írását, amit a vesztfáliai béke évében, 1648 nyarán vetett papírra nagyszabású politikai programjáról, a török kiűzését kezdeményező vállalkozásról, de amely háromszáz évig ismeretlen maradt, mert a címzett jó barát, Batthyány I. Ádám, dunántúli főkapitány az uralkodók leveleinek Memorabilia című különleges gyűjteményében helyezte el, s itt senki sem kereste. Az írás azonban ismeretlen maradt azután is, hogy kiadta, mert a „Körmendi füzetek" közleményei 1942-ben már nem kerülhettek be a háború verte ország tudományos vérkeringésébe, és csaknem további négy évtizeden át nem szereztek róla tudomást a Zrínyi-kutatók. Némileg hasonló Batthyány I. Ferenc (1496-1566) horvát bán végrendeletének sorsa. Csak 1989-ben került vissza eredeti helyére a családi levéltárba, ahonnan a második világháború vihara kisodorta. Értelmezésében eredeti szempontok és új módszertani eljárások érvényesülnek, mint több más tanulmányában is. Segítik olyan értékkategóriák korszerű megértését, mint a család, a tulajdon, a mentalitás. Az 1559-ben készített végrendelet a Királyi Magyarország csökkenő területéhez alkalmazkodó racionális birtokpolitikáról tanúskodik. Tudósít a tulajdon összetett jellegéről, s a gazdaság személyes kapcsolatokra és országos igényekre épülő működéséről. Fogalmat ad róla, mit jelentett Mohács generációjának tudatában a társadalmi felelősség, és hogy a csatát túlélő bán az ország megosztottságának fájdalmas élményével is hitte, a Királyság egysége újra megteremthető, mert azt a haza képzete és a kereszténység közösséget szervező tudata is biztosítja. A gazdaságtörténettel foglalkozó tanulmányokban mindvégig érvényesülnek az uradalmak kiépítésének, megszervezésének - a korral változó - korszerű követelményei. MikroVielzahl an Verwandten aus anderen Nationen in der Geschichte Ungarns präsent. Unter den Vortragenden gibt es ältere und jüngere Autoren, die Jahrzehnte alte Forschungsarbeiten zusammenfassen oder ihre Werke in den letzten anderthalb Jahrzehnten über unbekannte Gebiete verfassten. So sind die Schriften des Bandes die in der Wissenschaftsentwicklung unumgänglichen Verbindungen zwischen neuen und alten Wissenschaftlergenerationen, Lebenden und Toten, aber auch die Arbeit der Dahingeschiedenen wurde eingebaut, wie die des früh verstorbenen György István Tóthes, der seine Laufbahn mit der Geschichte des Batthyány-Gutes und der Leibeigenengesellschaft begann. Béla Iványi, das Beispiel des Archivar-Wissenschaftlers, der die Schatzkammer des Familienarchivs entsprechend öffnet, berichtet über heute noch unbekannte Gebiete. Mich hat Iványi mit der Freude des Wiederentdeckens beschenkt. Fr entdeckte die wichtigsten Werke Zrínyis, w r elche er im Jahre des Westfälischen Friedens, im Sommer 1648, seine neuartige Politik - die Vertreibung der Türken - niedergeschrieben hatte. Die Arbeit blieb dreihundert Jahre unentdeckt, da der Adressat und guter Freund, Adam Batthyány I., der Oberkapitän West-Transdanubiens den Brief in der Sondersammlung mit dem Titel Memorabilia über Herrscherbriefe gelagert hatte, und ihn dort niemand gesucht hatte. Die Schrift blieb aber auch nach der Entdeckung unbekannt, denn die Mitteilungen der Könnender Hefte konnten 1942 in den - durch den Krieg erschütterten - Kreislauf der Wissenschaften nicht eindringen und Zrinyi-Forscher erlangten in den nächsten vier Jahrzehnten keinerlei Kenntnis darüber. Teilweise ähnliche Züge zeigt das Testament des kroatischen Banus, Franz Batthyány I. (1496-1566). Erst im Jahre 1989 kam es wieder ins Familienarchiv zurück, von w r o es im Sturm des Zweiten Weltkrieges weggeweht wurde. In dessen Interpretation kommen - wie auch in anderen Studien - originelle Gesichtspunkte und neue Methodiken zur Geltung. Sie helfen Wertekategorien im modernen Aspekt zu verstehen, wie Familie, Besitz, Mentalität. Das im Jahre 1559 verfasste Testament zeugt von der sich dem Gebiet des schrumpfenden Ungarns anpassenden, rationellen Politik. Es informiert über die Komplexität des Besitzes und die Funktion der Wirtschaft, basierend auf persönlichen Kontakten und nationalen Bedürfnissen. Sie gibt uns einen Einblick darüber, was im Bewusstsein der Generation nach Mohács die soziale Verantwortung bedeutet hatte, und dass der Banus, der die verlorene Schlacht überlebt hatte, trotz des schmerzvollen Erlebnisses glaubte, dass die Einheit des Königreiches wieder hergestellt werden kann, welche vom Nationalbewusstsein und Gemeinschaft formenden Bewusstsein des Christentums gesichert werden könnte. In den wirtschaftshistorischen Studien kommen zeitgemäße Forderungen beim Ausbau der Höfe, deren Strukturierung und Organisation, immer zur Geltung. Der Bericht über einen schonungslos durchgeführten Erbprozess ist ein mikrohistorisches Meisterwerk. Der Prozess, welcher dem der Elisabeth Báthory ähnelt, wird nicht zum Selbstzweck, sondern auf der Ebene der theoretischen Verallgemeinerung vorgestellt: „das Märchen handelt hier" in der Ungewissheit der zweiten Hälfte des 17. Jahrhunderts davon, dass junge Hochadelige zwecks
