Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

R. VÁRKONYI ÁGNES Bevezetés - THEATRUM HISTORIAE - THEATRUM BATTHYANYAE

történeti remeklés a tárgyszerű leírás egy kíméletlenül végrehajtott örökösödési ügyről. A Báthory Erzsébet sorsára emlékeztető per nem öncélúan, hanem az elméleti általánosítás szintjére emelve kerül bemutatásra: a „mese arról szólt" valójában, hogy a XVII. század második felének bizonytalan világában a fiatal főrendek a törvénnyel is dacoltak a családi birtok egybentartása érdekében. A Batthyány-családhoz kapcsolódó országos történet, a Rudolf császártól Bethlen Gáborig, Thökölytől II. Józsefig és Széchenyiig körvonalazódó kérdéskörök kezelése éppen a sokoldalú megvilágítással érvényesíti a tudomány szuverenitását. Üres adoráció, vagy az éppen aktuális hatalom elvárására kacsintó vádaskodás helyett megfontolt értékbecslés érvényesül. Szélsőségek helyett kiegyensúlyozottság, a történeti helyzet és a források hiányával is számoló adatok reális számbavétel kap teret. Helyükre kerülnek a legendák és a hiedelmek, s ma már világosan áll előttünk hiteles dokumentumokkal bizonyítva a család származása, felemelkedése, országos méltóságaival elfoglalt helye a politikai elit körében. A személyiségek mozgásterét, lehetőségeit - miként sokban házasságait is - a történelmi alternatívák harca és a geopolitikai helyzet együttesen határozta meg. Sok, eddig kevéssé ismert összefüggés lett nyilvánvalóvá. Világosabbá lett például, hogy II. Rákóczi Ferenc mit kaphatott a Batthyány-családtól, amikor 1698 döntő esztendejében II. Ádám udvarában készült fel az új politikára. Többet megtudhatunk arról is, hogy a Habsburg uralkodóknak újra és újra fel kellett ismerniük, nem nélkülözhetik a magyar rendeket. Létrejöttek időleges kompromisszumok, és elgondolkoztató, hogy a Zrínyiek, Frangepánok, Rákócziak tragédiája - ami a Batthyány-családot a XVIIXVIII. században elkerülte - a kivégző osztag elé állított miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos sorsában bekövetkezett. Egyértelműen hangsúlyozzák a tanulmányok, hogy a kiváltságos helyzet, az előjogok, a méltóság és a birtok fontos, de nem elegendő a család vagyonának, származásának megfelelő hatalmi helyzet biztosítására. Amint az újabb francia történetírás mentális analízisekre hivatkozva is megállapította, a család vizsgálatában nélkülözhetetlen a felhalmozott tudás, a műveltség, az értékőrző és értékteremtő erő, a viselkedési szokásrenddel együtt. Batthyány III. Boldizsár (1537-1590) meghatározó személyisége régen izgatja a legkülönbözőbb tudományágak szakértőit. Életeszménye, humanista műveltségének eredeti jellege, a francia király udvarában töltött két esztendeje, európai kapcsolatrendszere, könyvtára, kertkultúrája tudományos vizsgálatok és viták sorát indította el. Temészettudományos érdeklődésének csillagrobbanása, vonzódása a kémia bölcsőjének tekintett alkímiához az egyetemes és a hazai közegbe illesztve jobban érthető. Rá is jellemző az erős hit. Nemzetségtáblájukon származásukat Jessze fájának bibliai képi toposzával megjelölő Batthyány család generációiban templomok, kolostorok, alapítványok, protestáns művek, viharos vagy csendes áttérések és az egyházi rendben betöltött magas méltóságok és szerzetesnői hivatások bizonyítják, hogy a vallás számukra évszázadokon át alapvető érték. Sokat vitatták azonban a kutatók, hogy a reformáció és a katolikus reform korában honnan eredeztethető az európai hírű németújvári udvar urának vallási toleranciája? Most az eddiErhalt des Familienbesitzes sogar dem Gesetz trotzten. Die ungarnweite Geschichte, die mit der Familie Batthyány verbunden ist, und die Behandlung des Fragenkreises, der sich vom Kaiser Rudolph bis zu Gábor Bethlen, von Thököly bis Joseph II. und Széchenyi erstreckt, zeigt gerade aufgrund vielseitigen Annäherung die Souveränität der Wissenschaft. Anstatt einer leeren Vergötterung oder Beschuldigungen nach dem Geschmack der jeweils aktuellen Staatsmacht kommt eine durchdachte Wertschätzung zur Geltung, statt Extremitäten wird Ausgeglichenheit, die historische Situation und die reelle Berücksichtigung historischer Fakten, im Hinblick auf unzulängliche Daten, befürwortet. Legenden und Mythen werden geklärt, es stehen uns wissenschaftlich unwiderlegbare Dokumente über die Familienabstammung und die Rolle in der politischen Elite mittels hoher Ämter zur Verfügung. Der Bewegungsraum der Persönlichkeiten wird durch den Kampf historischer Alternativen definiert, deren Möglichkeiten und oft auch Eheschliessungen durch die geopolitische Lage. Viele, bisher unbekannte Zusammenhänge wurden deutlich. Ein wenig klarer wurde die Frage was Ferenc Rákóczi II. von der Familie bekam, als er sich im entscheidenden Jahr 1698 am Hof von Adam II. aufhielt und sich auf die neue Politik vorbereitet hatte. Wir erfahren auch mehr darüber, was die Habsburger Herrscher wieder und wieder erkennen mussten, nämlich, dass die ungarischen Orden nicht zu vernachlässigen sind. Temporäre Kompromisse sind entstanden und es gibt zu bedenken, dass die Tragödie der Zrínyis, Frangepáns und Rákóczis, welche die Familie im 17-18. Jahrhundert verschont ließ, im Schicksal des Ministetpräsidenten Graf Ludwig Batthyány vor dem Hinrichtungskommando zu ihrer Geltung kam. Die Studien betonen, dass die privilegierte Position, die Vorrechte, die Würde und die Güter wichtig, aber nicht ausreichend sind für die Absicherung des Familienvermögens und der der Herkunft entsprechenden Macht. In der neueren französischen Geschichtsschreibung, auf mentale Analysen beziehend, konnte festgestellt werden, dass ist in der Untersuchung der Familie das angehäufte Wissen, die Bildung, die Werte erhaltende und neue Werte bildende Kraft in Einklang mit ihren Geflogenheiten unerlässlich sind. Die bestimmende Person des Balthasar Batthyány III. (1537-1590) beschäftigt seit geraumer Zeit Experten verschiedenster Wissenschaftszweige. Seine Lebensauffassung, die Originalität seiner humanistischen Bildung, die zwei Jahre am Hof des französischen Königs, sein europaweites Kontaktsystem, seine Bibliothek und Gartenkultur induzierte eine Reihe von Diskussionen und Studien. Sein explosionsartiges naturwissenschaftliches Interesse, seine Affinität zur Alchemie, der Wiege der Chemie, ist im universellen und ungarischen Vergleich besser zu verstehen. In den Generationen der Familie, die ihren Ursprung mit dem biblischen Bild des Baumes von Jesse darstellen, zeugen Kirchen, Klöster, Stifte, protestantische Werke, stille oder stürmische Religionswechsel, hohe Kirchenämter und Ordensämter davon, dass der Glaube Jahrhunderte lang einer ihrer Grundwerte war. Forscher haben lang darüber gestritten, woher die Toleranz des Hofes zu Güssing in der Zeit der Reformation und der katholischen Reformen herzuleiten ist? Jetzt ist, anhand der noch nie dagewesenen Detailliertheit seines Briefwechsels, anzunehmen, dass It