Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)
II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KOLTAI ANDRÁS Batthyány Ádám hagyatéka: Egy magyar főrend udvarának és vagyonának sorsa (1659-1662)
Di G H i s s i MG , REC H N IZ, SLAM ING , C H E R ME IM T, E NAIHAVS SIGNORE DI FERNSTAIN/CONS^DI (A 7 E R R A , C AM AR ï E RE DI S, M.CE,S a EGENEft ALE BEI CONE1NI Dl CANIÍÍA 2. kép. Batthyány II. Kristóf (1637-1687) 3. kép. (II. tábla 2. kép) Batthyány Pál (1639-1674) [lásson] hozzá; az mostani világnak hízelkedőire azokat nem bátorságos bíznia. m Bár a későbbiekben Batthyány Ádám fiai nem mindig voltak olyannyira gondosak a levéltár őrzésében és gyarapításában, mint apjuk, de az általa kialakítóit írásbeliség gyakorlata bizonyos mértékig továbbra is megmaradt. Főként az ily módon keletkezett és „conservált levelek" tették lehetővé azt is, hogy a föntiekben bepillantást nyerhettünk egy XVII. századi főrendű család örökösödési ügyének részleteibe, abba, hogyan szervezhették meg az akkori fiatal főrendek saját udvaraikat, és hogyan működtek ezek a szervezetek - akár a törvénnyel is dacolva - a családi birtok egybentartása érdekében. után Batthyány Kristóf és Pál - ha nem is teljesen törvényes módon - „megegyeztek" húgukkal, és mostohaanyjukkal, illetve mostohatestvérükkel, nem maradt más hátra számukra, mint örökségük egymás között való fölosztása. Pál ezt ismételten sürgette is. „Az várban való házaknak felosztásokat is mi okbul halasztja kegyelmed ily sokára, nem tudom. Én ... ha csak magamon állana, úgy tennék, hogy semmiben gondviseletlenségünk vagy késedelmességünk miatt se én, se kegyelmedjövendőben is meg ne károsodnék. ' ()H - írta október 22én. Az általa kívánt osztálytétel azonban - nem tudjuk miért - még majdnem két évig, egészen 1662. július 21-ig váratott magára. E napra kelteződött ugyanis az az irat, amelyben a két Batthyány fiú részletekbe menően, a jobbágyporták, rétek, és erdők fölsorolásával fölosztotta egymás között a németújvári és a rohonc-szalónaki uradalmakat. A várakat is két egyenlő részre osztották, a szalónakit szobánként, a rohoncit észak-déli középső tengelye mentén, Németújvárat pedig úgy, hogy az alsóvárból, a felsővárból és a pincékből is egyenlő rész jusson mindkettőjüknek. Szenteleken a pince Kristófé, míg a majorház Pálé lett. A körmendi uradalmat teljes egészében Kristóf kapta meg. míg a németújvári uradalom csákányi része és az Őrség Pál birtokába került. 69 Az osztálytétel majdnem három évszázadra alapvetően meghatározta a Batthyány család birtokviszonyait. Többek között ennek volt köszönhető, hogy később Körmend vált a Kristóftól származó hercegi ág bitbizományának központi uradalmává és így a Batthyány-Strattmann hercegek székhelyévé. Végül az udvar és a birtokok mellett meg kell emlékezünk Batthyány Ádám hagyatékának még egy eleméről, amelyet talán örökösei nem, de ő maga annál többre becsült. Végrendeletében ugyanis külön pontot szentelt a családi levéltárnak, amelyet Kristóf fiára hagyott, és figyelmeztette, „hogy az leveleket szorgalmatosan conserválja, és ha mikor őket látni kölletik, meghitt, hithű ember adhibeedjon Ábra- és képjegyzék 1. ábra. A Batthyány család tagjainak leszármazása a XVII. század közepén. 1. táblázat. Batthyány Ádám, illetve fiai, Kristóf és Pál udvarainak létszáma az összeírások alapján (1657-1663). 2. táblázat. Batthyány Kristóf udvarának (familiárisok, 1659-1662) eredete 3. táblázat. Batthyány Pál udvarának (familiárisok, 1663) eredete 1. kép. Batthyány I. Ádám (1610-1659). Olaj, vászon, XVII. század 2. fele. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok, ltsz. 5692. kép. Johann Jakob Metzger: Batthyány II. Kristóf (1637-1687). Rézmetszet, papír. Lelőhely: Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok, Budapest, ltsz. 738. 3. kép. Batthyány Pál (1639-1674). Olaj, vászon, XVII. század 2. fele. Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi képcsarnok, ltsz. 558.
