Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - KOLTAI ANDRÁS Batthyány Ádám hagyatéka: Egy magyar főrend udvarának és vagyonának sorsa (1659-1662)

ANDRÁS KOLTAI NACHLASS DES ADAM BATTHYÁNY: DAS SCHICKSAL DES HOFES UND VERMÖGENS EINES UNGARISCHEN HOCHADELIGEN (1659-1662) Die Studie beschäftigt sich mit dem sozialen und wirtschaftlichen Institutionssystem um Adam Batthyány (I6IO-I659), sowie dem Schicksal des Hofes und der Güter nach dem Tod des Gutsherren im Jahre 1659- Von den Gütern und Mobilien hätten laut dem Testament die beiden Söhne, Christoph und Paul (die Gründer des Herzogs und Grafzweiges der Familie), ihre Schwester, Bärbel, sowie die Stiefmutter, Katalin Wittmann, einen Anteil bekommen müssen, die beiden Söhne jedoch folgten bei der Verteilung dem Dokument nicht voll und ganz, und gingen sogar so weit, dass sie ihre Stiefmutter von dem Gut in Pinkafeld gewaltsam entfernt hatten. Sie behielten auch das von ihrem Vater vererbte Kontaktsystem zum Hof nicht zur Gänze. Obwohl die Gesamtzahl der Familiären in den Höfen der beiden Söhne das anderthalbfache von der ihres Vaters betrug, hatten sie kaum die Hälfte der ihrem Vater dienenden Personen übernommen. So waren etwa 62-64% der Familiären der beiden Söhne, Christoph und Paul, „neue" Leute, lediglich 36-38% war der Anteil derjenigen, die früher auch ihrem Vater gedient hatten. Jegyzetek 1 Magyar Országos Levéltár (Továbbiakban: MOL), Batthyány cs. levéltára, Törzslevéltár P 1313, Majorátus (Továbbiakban: Major.), Lad. 31-, Testamentaria, No. 6. - Vö. Koltai András: Batthyány Ádám és könyvtára, Bp.-Szeged, 2002. (A Kárpát-medence kora újkori könyvtárai; IV), 144-145; Uő: Batthyány I. Ádám ( 1610-1659), Körmend, 2005. (Testis temporis. Az idő tanúja; 9), 25-26. p. 2 Batthyány Ádám itineráriuma (naptója), 1648. aug. 24. és más bejegyések: MOL, Batthyány Ádám iratai P 1315, 1. cs., ff. 119-178. 3 Eszterházy János: Az Eszterházy család és oldalágainak leírásához tartozó oklevéltár, Bp., 1901, 215. p 4 II. Rákóczi György levele Lorántffy Zsuzsannának, Tasnád, 1655. jan. 25. In: Szilágyi Sándor: A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése, Bp., 1875 (Monumenta Historica Hungáriáé, Diplomataria; 24), 488. p. 5 A család genealógiáját lásd: Paulik, Joannes: Genealógia illustris stirpis de Batthyan ex archivo ejusdem familiae Körmendiensi diplomatice deducta, 1802: Országos Széchényi Könyvtár (Továbbiakban: OSzK), Kézirattár, Fol. Lat. 95; Verzeichniss der in dem Stammbaume der fürstlichen und gräflichen Familie v. Batthyány vorkommenden Familienmitglieder sammt biographischen Daten, Wien, 1896. 6 Batthyány Kristóf európai utazása 1657-1658, s. a. rend. Szelestei N. László. Szeged, 1988. (Peregrinatio Hungarorum; 2), 36, 59- p. 7 Fazekas István: Batthyány Ádám és gyermekei. In: Gyermek a kora újkori Magyarországon: „adott Isten hozzánk való szeretetéből ... egy kis fraucimmerecskét nekünk". Szerk.: Péter Katalin, Bp., 1996 (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok; 19), 91-114: 105. p. 8 MOL P 1313, Major., Lad. 27, Diplomatica, N- 52. 9 Batthyány Ádám kérvénye, 1656. okt. 2.: Österreichisches Staatsarchiv, Hofkammerarchiv, Hoffinanz LIngarn, Rote Nr. 199, Konv. 1656. okt., ff. 1-2. Utasítás a fizetés kiutalásáról: uo., Konv. 1656. nov., fol. 17-18. 10 Ld. az 1. jegyzetet. 11 Esterházy Pál Visszaemlékezése ifjúkorára (1635-1653). In: Uő: Mars Hungaricus. s. a. rend. Iványi Emma, bev. Hausner Gábor, Bp., 1989 (Zrínyi-könyvtár; III), 305-320: 313. p. 12 Ld. az 1. jegyzetet. 13 A lakodalomról: „Urunk őnagysága lakodalmot szolgáltatván, abban aminemőlimitátiókés dispositiók. ordináltattanak", 1655. aug. 15. előtt. MOL, Batthyány cs. levéltára, Körmendi központi igazgatóság P 1322, Földesúri famíliára vonatk. iratok (Továbbiakban: Föld. fam.), N

s 1237. - Származásáról: Batthyány Ádám levélfogalmazványa Forgách Zsigmondné B. Borbálának, Rohonc, 1655. aug. 12.: P 1315. 2. cs., 1655, fol. 9. - Minden bizonnyal a Wittmann család címerét ábrázolja Wittmann Katalin 1659-1662 között használt pecsétnyomója. A címer vágott pajzsában alul rácsozat, fölül oroszlánt?), fölöttük pedig háromágú pajzskorona és „C B B W" (Catharina Barbara Baro Wittmanin) fölirat látható (MOL, P 1313, Major., Lad. 34, Matrimonialia, N

fi 16-17). - Úgy látszik, hogy nem állt rokonságban a karintiai Widmann családdal, akik 1639ben kaptak bárói {Freiherr) címet és 1640-ben vásárolták meg Ottenburg grófságot. Hildebrandt A. M.: Der Kärtner Adel. Nürnberg, 1879 (Siebmachers's grosses und allgemeines Wappenbuch, 4. Bd, 8. Abt.), 58. p. 14 Erről igen egyoldalúan: Takáts Sándor: Zrínyi Miklós nevelőanyja, Bp., 1917., 125-111. p. Vö. Koltai András: Lobkovicz Poppel Éva végrendelete 1640-ből. = Irodalomismeret, 7. évf. 1996. 1-2. sz. 5664. p. Uő: Batthyány Ádám és könyvtára, i. m., 25-26, 45-46. p. 15 Zsámbéky Monika: Egy 17. századi grófnő életének tükre: Batthyány Erzsébet végrendelete. = Vasi Szemle 53. évf. 1999. 231-253: 233- p. 16 Vö. Zimányi Vera: Adatok a dunántúli hajdúk történetéhez. = Századok 94. évf. I960. 286-302. p. Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVII. századi dunántúli nagybirtokon. Bp.. 1981. (Értekezések a történeti tudományok köréből; 94). 17 Ld. az 1. jegyzetet. 18 Batthyány Pál levele Batthyány Kristófnak, Rohonc, I66O. oki. 6.: MOL Batthyány cs. levéltára, Misszilisek P 1314, N- 5208. 19 Pál németújvári tiszttartójáról sajnos nem találtam forrást. 20 Batthyány Ádám földesúri famíliájának digitális adattára (Továbbiakban: BFA), részben hozzáférhető: <http://archivum.piar.hu /batthyany> - Az adattár gerincét a következő források teszik ki: MOL P 1322, Föld. fam., N

s 326b, 352-354, 403, 549, 596, 723, 725, 779, 799, 804, 845, 924*, 943, 1017, 1067, 1119, 1123, 1181, 1184, 1260, 1303-1305, 1322, 1324, 1338, 1339. 21 Az udvari társadalom szerkezetéről ld.: Koltai: Batthyány Ádám és könyvtára, i. m.: 61-80. p.; Uő: Magyar udvari rendtartás: Utasítások és rendeletek 1617-1708. Bp., 2001. (Millenniumi magyar történelem, Források). 22 Számításaim szerint a létszám 143%-kal nőtt. 23 Gyermekkori környezetükről ld.: Fazekas István: Batthyány Ádám és gyermekei, i. m., 93-105. p. BFA. 24 Életéről: Genealógiája avagy Tekintetes, Nemzetes Francsics famíliának eredete, 18. sz.: MOL, P 1313, Genealógiák, ff. 152-155. BFA. Felesége 1667-ben Kisfaludy Ádám özvegye, Horváth Katalin (MOL, A 57, torn. 13, pp. 512 - 514), halálakor pedig Tallián Anna volt (Varga J.: Szervitorok, i. m. 76-78 p.). 1681. jún. 26-án, a soproni országgyűlésen halt meg (Payr Sándor: A dunántúli evangélikus egyházkerület története. I. Sopron, 1924. 323-324. p.). 25 Származásáról: Balogh Gyula - Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai. Bp., 1999- 64-65. p. A család nem azonos a felsőkáldi Káldy családdal, amelynek tagjai - Ferenc, mint dunántúli főkapitány-helyettes és fia Péter, mint az. „ország lovasainak" hadnagya - szintén Batthyány Ádám szolgálatában álltak. Vö. Szluha Márton: A Káldy család. = Turul 67. évf. 1994. 24-34. p.; Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felső Káldy Péter. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában: Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk.: Mayer László -Tilcsik György. Szombathely, 2003. 183-206. p. Udvari pályafutásáról: BFA. Egyébként bátyja, Káldy Miklós is végig Batthyány Ádámot szolgálta, eleinte mint étekfogó, majd 1646-tól mint házi familiáris. 1663-ban Batthyány Pál familiárisa volt. 26 Ld. az 1. jegyzetet. 27 MOL P 1322, Föld. fam, N- 1349, 1364. MOL, Batthyány Kristóf iratai P 1320/e, f. 22, f. 39. Ezekben az 1662-1664 között készült öszszeírásokban azonban láthatólag csak azok lakóhelyét tüntették föl, akik az. udvartól távolabb éltek.