Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

R. VÁRKONYI ÁGNES Bevezetés - THEATRUM HISTORIAE - THEATRUM BATTHYANYAE

Azután - amint a tanulmányok tanúsítják - először a kert indult pusztulásnak, majd a gyönyörű és szörnyű XX. század háborúiban és a diktatúrákkal önmagát leromboló Európájá­ban elmúltak a méltóságok, eltűnt a tekintély, szétdaraboló­dott a birtok, és beteljesült az elárvult ország sorsa. Megra­bolták, elhordták értékeit, s a történelmét őrző iratokból is sok minden a tűz martaléka lett, mert az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a szovjet megszállók gyújtólövedé­ke lángra lobbantotta a Magyar Országos Levéltárat. A veszteségek ugyan nem hozhatók vissza, de a tudo­mány természetéből következik, hogy ha a múlt vizsgálói a teljes egészet próbálják megközelíteni, áthidalhatják a hiá­nyokat, életre kelthetik azt is, ami por lett és hamu. A kötet tanulmányai az élet teljességéről az egységben-látás élmé­nyét nyújtják. Évszázados igényt szolgálnak. A kora-újkor találó kifejezéssel fejezte ki a tájékozódás, a mindenről tudás elemi igényét. 1655 nyarán a Batthyány-csa­lád, az apa, a két fiú és a leány is ott volt például Pozsony­ban az országgyűlésen a kilenc éves Lipót főherceg, az utol­só választott király koronázásán, és a városon kívül a szabad ég alatt a szertartás helyén, ahol a király felvágtatott a koro­názási dombra és kardvágást tett a négy égtáj felé, amit a ko­rabeli nyelven „theatrum"-nak neveztek. A theataim jelentése akkor nálunk még nem a színház. Sok­kal több. Általános metafora. Angelo Poliziano (1454-1494), a tengerész és csillagász az újonnan felfedezett világmindenséget nevezte theatrumnak, Andreas Vesalius (1514-1564), az orvos­tudomány megújítója az anatómiai bemutató termet. Abraham Ortelius (1527-1598) Európa és az új világ országait ábrázoló térkép-könyvének adta címül: Theatrum orhis terrarum. Mint a nyilvánosság színterét nevezték theatrumnak a kivégzések és az uralkodói beiktatások helyét, s Európa viharos eseményeit, a háborúkat és békekötéseket, a felfedezéseket és az uralkodói ünnepségeket összefoglaló művek gyakran viselték a büszke címet: Theatrum Europaeum. Úgy vélem, a kötet jellegét, a ma­gyar történelem szinte tékozló sokrétűségéről tájékoztató tartal­mát, egyetemes dimenzióit is ez a „theatrum" fogalom fejezi ki talán a legpontosabban. Annál is inkább, mert a „theatrum" képzet nemcsak összegezett, hanem az együttlátásban rejlő többletről is tájékoztatott. Képi megjelenítésben együtt ábrázol­ta a múlt, az akkori jelen és a jövő jelképeit. Egyetlen lapon a világmindenséget. Antik istenek, mitológiai alakok, bibliai jele­netek, uralkodók, hősök, vitézek szorongtak páncélban, nem­zeti viseletben és római harci öltözetben a régi szimbólumok és az újkor nagy jövő előtt álló csodái társaságában. Körülöttük könyv, fegyver, körző, látcső, homokóra, desztilláló edény, csil­lagvizsgáló mérőműszerek, új, időt mérő szerkezetek és réz ég­gömb a bolygókkal. Felvetítették az égboltozatra az új helio­centrikus mechanikus világképet, a felhők és a föld között száll­tukban ábrázolták a szenteket, a teleszkópok mellé pedig talá­ros tudósokat és pajzán puttókat állítottak, amint kémlelték az Univerzumot, az izgató titkot: hogyan megy előbbre a világ. Er­re a világkérdésre adnak egyfajta választ a kötet tanulmányai. Állandó átrendeződésében mutatják meg az élet sokféleségét, és a történelmi folyamat természetét. A kultúra természetrajzát tárják elénk, ahogy működik értékőrző és új értékeket teremtő készsége. Összességében, arról tudósítanak, hogy miben rejlik egy ország kreatív képessége. Tochter, bei der Parlamentssitzung in Pressburg, bei der Krö­nung des neunjährigen Erzherzogs Leopold zum König anwe­send. Sie sahen den neu gewählten König auf den Krönungs­hügel reiten und das Schwert in alle vier Himmelsrichtungen schwingen. Dies wurde damals „Theatrum"genannt. Die Bedeutung des Wortes theatium ist bei uns damals noch nicht Theater. Viel mehr. Eine allgemeine Metapher. Der Seefahrer und Astronom, Angelo Poliziano (1454-1494), nann­te das Universum, Andreas Vesalius (1514-1564), der Erneue­rer der Medizin, seinen anatomischen Vorführungsraum theat­rum. Abraham Ortelius (1527-1598) gab seinem Buch über die Staaten Europas und der Neuen Welt den Titel: Theatrum Or­bis terrarum. Theatrum wurden aber auch die Hinrichtungs­plätze und die Orte der kaiserlich-königlichen Inaugurationen genannt. Zusammenfassende Werke über stürmische europäi­sche Ereignisse, Kriege und Friedenbeschlüsse, Entdeckungen und Herrschaftsfeiern trugen oft den stolzen Titel: Theatrum Europaeum. Ich bin der Meinung, class der Charakter des Werkes, sein Inhalt über die fast verschwenderische Vielfalt der ungarischen Geschichte und die universellen Dimensio­nen am genauesten mit diesem Begriff ausgedrückt werden können. Umso mehr, da das theatrum nicht nur über eine zu­sammengefasste Vorstellung, sondern auch über das Mehr einer geeinten Betrachtungsweise Aufschluss gibt. Bildlich wurden die Symbole der Vergangenheit, Gegenwart und Zu­kunft der Zeit dargestellt. Das ganze Universum auf einem Blatt Papier. Antike Gottheiten, mythologische Figuren, bibli­sche Szenen, Herrscher, Ritter und Helden in voller Rüstung, in Nationaltracht und römischer Kampfmontur in Begleitung alter Symbole und neuer Wunder harren den kommenden Zeiten. Umgeben von Büchern, Waffen, Zirkeln, Fernrohren, Sanduhren, Destilliergefäßen, neuen astronomischen Geräten, Chronographen und kupferne Himmelskugeln mit den Plane­ten. Auf das Firmament wurde das mechanistische, heliozent­rische Weltbild projiziert, Heilige wairden auf ihrem Flug zwi­schen Himmel und Erde gezeigt, neben den Teleskopen wur­den Wissenschaftler im Talar in Gesellschaft lasziver Putti dar­gestellt, wie sie das Universum beobachten und das Geheim­nis des Fortbestandes der Welt erforschten. Die Studien geben eine Art Antwort auf diese Weltfrage. Die Vielfalt des Lebens und die Natur historischer Prozesse werden in ihrer ständigen Umstrukturiening gezeigt. Die Natur der Kultur wird uns dar­geboten, wir können sehen, wie die Fähigkeit zur Werterhal­tung und Schaffung neuer Werte funktioniert. Im Allgemeinen wird die kreative Fähigkeit eines Landes geschildert. Mehr als fünfzig Studien sind in sechs Themenkreisen an­geordnet. Mehrheitlich führen sie uns auf den von Vorfahren eingeschlagenen Wegen weiter. Aus dem reichsten Archiv des Landes konnte schon seinerzeit derjenige, der objektive Infor­mationen über Scheidewegen in der Geschichte Ungarn wis­sen wollte, schöpfen. Burgen, Schlösser, Kunstsammlungen, Güter und Marktflecken, sowie der Oberkapitän, der gegen Türken kämpft, im Geheimbund mit seinen Soldaten auf westlichen Märkten handelt, der Märtyrer-Ministerpräsident, oder der neulich selig gesprochene Arzt der Armen beschäf­tigte eine Vielzahl von Wissenschaftlern. Die Familie, Männer, Frauen und Kinder, waren mit ihren bedeutenden und bescheideneren Persönlichkeiten und einer

Next

/
Oldalképek
Tartalom