Nagy Zoltán (szerk.): A Batthyányak évszázadai.Ttudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. (Körmend Város Önkormányzata, Körmend, 2006)

II. A Batthyány család évszázadai - Gróf Batthyány Ádámtól Batthyány-Strattmann László hercegig - TURBULY ÉVA Könnend és Zala vármegye közgyűlései a XVII. században

amelyre jó kondíciója miatt még a XVHI. században is a megye adóinak egyötödét terhelték. A fenti változások természetesen a megyei közgyűlések helyének megválasztására is kihatottak. Az események pontos követését azonban megnehezíti, hogy a vizsgált időszakból alig néhány congregatio iratai maradtak fenn. A körmendi közgyűlésekről Iványi Béla is említést tett a Körmendi füzetek 4. számaként megjelenő Képek Körmend múltjából című munkája 4. fejezetében, amely a Zalavármegye egykori körmendi székháza címet viseli.

7 Megállapításait a hercegi levéltár iratanyagára alapozta, míg jómagam kisebb megjegyzéseimet Zala vármegye fennmaradt közgyűlési jegyzőkönyvei és iratai alapján teszem meg. Iványi leírta, hogy a vármegye hatósága, éppúgy mint Pesté, Kanizsa elfoglalását követően kiszorult saját területéről, és működése színterét kénytelen volt más megyébe áttenni. Közgyűléseit és törvényszékeit leggyakrabban Körmenden tartotta, mivel az területéhez közel, mégis, a Rába vonal mögött, biztonságos területen feküdt. Keserű István már l602. december 24én kelt levelében azt írta Batthyány Ferencnek, hogy „Zala vármegye ez el mull zombaton gyűlt vala Körmendre, ahol sok számtalan panasz hangzott el."

8 Innen kezdve - írta Iványi - Zala, sőt vele Somogy is legtöbbször a városban tartotta közgyűléseit és törvényszékeit, amelyről idevonatkoz/j levelek tömege tanúskodik. Jegyzeteiben a már említett Keserű levélen túl a megye kiadványaira hivatkozik 1624. május 31-től kezdődően. A gyűlések valószínű helyszíneként Iványi a körmendi várat adta meg. Mivel a váron kívül nem nagyon akadt alkalmas helyszín - írta - és a megye úgy látta, egyhamar nem térhet vissza saját területére, az 1650-es évek elején elhatározta, hogy közgyűlései és törvényszékei számára alkalmas házát építtet. Fzzel szemben az első körmendi bejegyzés a megye protokollumában 1623. május 25-ről való. Az ok részben az lehet, hogy a jegyzőkönyvek l600 derekától rendkívül hiányosan maradtak fenn. Az 1600. június 21-i bejegyzést egy 1601. február 3-i, majd egy 1608. januári követi. Ezt követően is jelentősek a hiányok. 1608-ból három közgyűlést, egy törvényszéket, 1609-ből egy congregatiot ismerünk. 1608ban és 1611-ben egy-egy alkalommal Lövő adott otthont a közgyűléseknek, egyébként továbbra is Egerszeg olvasható a bejegyzésekben helyszínként. Változást l6l7. január 18-a hozott, amikor a színhely Alsólendva lett. Ennek oka, hogy „Egerszeg mezővárost, amely a közgyűlések és törvényszékek régi székhelye, a török teljesen elpusztította és felégette. " Az újjáépítés befejezéséig a törvényszéket Bérbe tették át. Ha a főispán köz-, vagy kisgyűlést akar összehívni, azokat Lövő mezővárosban fogják megtartani.

9 A fenti határozat értelmében az április 13-i közgyűlést már Lövő castellumába hívták össze, november végén azonban a színhely újra Egerszeg,

10 a fennmaradt adatok alapján egy béri kivételtől eltekintve egészen 1623-ig. I623. május l-jén Zrínyi Miklós főispán

11 újra Alsólendvára hirdetett gyűlést. Itt született meg a döntés: mivel a töröktől való rettegés miatt a törvényszéket Egerszegen és a megye területén nem lehet megtartani, békésebb időkig székhelyét átteszik Körmendre, Vas megyébe. A törvényszékek másik székhelye továbbra is Szentgrót mezőváros marad. Május 25én már közgyűlést és törvényszéket, augusztus 17-én közgyűlést tartottak Körmenden. 1625-ben, majd 1628-ban és 1629-ben

12 a közgyűlések színhelye újra Egerszeg, azonban I63O. szeptember 12-én ismét arról határoztak, hogy összejöveteleik székhelyét az ellenség betörésétől félve Körmendre helyezik át.

13 A döntést 1631-ben, 1636. februárban és júliusban, majd I638. augusztusban is megismételték.

11 1639 márciusában a pestistől való félelem miatt a szintén Vas megyei Hídvégen (Rábahídvég) tartottak részgyűlést.

15 Ugyancsak Hídvég adott otthont egy közgyűlésnek 1644. augusztus 29én.

16 Az 1Ó39- évi közgyűlések helye több alkalommal Szentgrót suburbiuma, majd decembertől újra Körmend. 1640. szeptemberétől Szentgrót mellett, majd helyett Sümeg adott otthont a törvényszékeknek. Időnként közgyűléseket is tartottak a török által soha el nem foglalt mezővárosban. 1641 novemberében arról rendelkeztek, hogy a török támadás gyanúja miatt az alispánok döntsék el, mikor és hol: Körmenden, vagy Sümegen tartsák a törvényszékeket és közgyűléseket.'

7 A következő e témába vágó bejegyzés tíz évvel későbbi. I65I. július 3-án egy sümegi részgyűlés résztvevői levelet írattak a főispánnak, a megyebeli mágnásoknak és vagyonosabb nemeseknek arról, hogy a minél nagyobb számú megjelenés érdekében a közgyűlések helyszínét Körmendről Sümegre szeretnék áttétetni. A törvényszékek időpontját is fel akarták cserélni: szerdától szombatig Sümegen, szombattól szerdáig Körmenden tartva a törvénykezést.

18 A változtatás szándéka azonban nem esett egybe a főispáni akarattal. Október 19-én már arról olvashatunk, hogy Batthyány Ádám gróf a megye megkeresésére megerősíti és újjáépíti Körmenden a megyegyűlések és törvényszékek helyszínéül szolgáló házát. Ehhez a gróf épületfát kért a vármegyétől, amelyet az Batthyány jóindulatát figyelembe véve megadott és 12 forint büntetés terhe alatt elrendelte, hogy a falvak az alispán kirovása alapján szállítsák a fát az építkezéshez. Ezen túl 50 magyar forintot rendelt Nemsem István tiszttartó kezéhez a gróf rendelkezése szerinti kiadásokra.'

9 A következő év 1652 júliusában csak utaltak arra, hogy a megyeháza építése ügyében levelet iratnak Batthyánynak.

20 Talán ezt a levelet idézi Iványi Béla, mely szerint a vármegye az utóbbi időben kérte, hogy „ it az Nagyságod varasában " egy bizonyos helyet engedne át a megyének, ahol gyűlései és törvényszékei számára alkalmas házat építhetnének. A helyet a gróf megadta, a tiszttartó pedig feladatul kapta, hogy gondoskodjon az építkezésről. A megye az épületfát Körmendre hordatta, az 50 forintot átadta a tiszttartónak, elkészült a zsindely. Kérik tehát, utasítsa a tiszttartót a munkák elkezdésére.

21 Ebben a levélben tehát már nem a korábbi épület átépítéséről, hanem új emeléséről van szó. Iványi Béla az egykori megyeházát egy 1761. évi térkép alapján a Korona szálló keleti szárnya helyére, az egykori külső városba helyezte. Ezt az álláspontot fogadta el Koppány Tibor is Körmend városának építéstörténete című munkájában.

22 Iványi érdekességképpen megjegyezte, hogy a városban egyszerre két megyeháza is volt, Zala és Vas megyéké. 1653-ban két alkalommal szólnak a közgyűlési bejegyzések fa- és gerendaszállításról, ingyenmunkáról Lenti és Körmend építéséhez, ezeket azonban valószínűleg már nem a megyeháza építéséhez, hanem a vár erősítéséhez rendelték.

23